Minden év november utolsó péntekén tartják a nemzetközi „Ne vásárolj semmit” napot, melynek célja, hogy felhívja a figyelmet a fogyasztói társadalom problémáira. Sajnos Magyarországra is betört az Egyesült Államokból a black friday “konzumelmebaj”, melynek keretében a leárazások miatt nagyon sok felesleges terméket is megvásárolnak a reklámokkal szétbombázott fogyasztók.

A Black Friday (magyarul fekete péntek) a hálaadást követő péntek elnevezése az Egyesült Államokban, amely ott néhány évtizede hagyományosan a karácsonyi bevásárlási szezon kezdete. A kifejezés 1966-ban keletkezett, használata 2009-re vált általánossá. Mivel a hálaadás az Egyesült Államokban november negyedik csütörtökére esik, a fekete péntek így november 23-29. közé esik.
Magyarországon első alkalommal 2013. november 29-án tartották meg a kiskereskedelemben a Black Friday nevű akciót, amelyen átlagon felüli árkedvezményeket kínálnak a vásárlóknak. A fekete péntek kifejezést számos eseményre használták már a 19. század óta, amikor először az 1869-es pénzügyi válság volt az apropója.

A hálaadást követő péntekre 1966 óta használják ezt a kifejezést, használata Philadelphiából ered és a sűrű közlekedésre utal. Első ismert megjelenésekor az 1965. évi fekete péntekre utalt: 1966. január — „Fekete péntek” nevet adta a Philadelphiai Rendőrség a hálaadást követő napnak. Azonban ez nem egy kedveskedő név. A fekete péntekkel indul meg a karácsonyi bevásárlószezon, ami hatalmas dugókkal, a belvárosi boltokhoz siető vásárlók miatt tömött járdákkal jár. Újabban a kereskedők és a média inkább arra utal a kifejezéssel, hogy a kereskedők ekkor kezdenek a pirosból (a veszteség színe a könyvelésben) átmenni a feketébe (vagyis nyereséget termelni). 

Az USÁ-ban nem hivatalos szünnap, de sokan szabadnapot vesznek ki erre a napra. Az amerikai nagyvárosokban a leértékeléssel nyitó üzletek előtt olyan hosszú sor van, mint nálunk a Blahán a karácsonyi ételosztáskor. Amikor bejutnak,nem ismernek sem Istent, sem embert a vásárlók, lerohanják a boltot és amit tudnak, megragadnak, mivel a legvonzóbb termékekből rendszerint csak néhány darab van. Mindez időnként sérülést okoz, olykor halállal is jár.  Az egyik New York-i Walmartban 2008-ban egy bolti alkalmazottat halálra tapostak, amikor az üzlet üvegajtaját az öt órai nyitás előtt percekkel beszakították a vásárlók. Szintén abban az évben két ember meghalt, amikor vásárlók két csoportja között kialakult vita lövöldözésbe torkollott. Külön számlálója van már a fekete péntek halálos áldozatainak. Tegnap 10 halottat és 105 sebesültet mutatott, reméljük ez nem fog ma nőni.

A Magyar Természetvédők Szövetsége ezért ma arra kéri az embereket, hogy egyáltalán ne vásároljanak.

Az 1990-es években elindult „Ne vásárolj semmit!” napot azért „ünnepelték”, hogy rámutassanak a túlfogyasztásra, a tudatos vásárlási szokások fontosságára. A hamarosan kezdődő adventi időszak sajnos egyre inkább átalakult, és ma már nem az ünnep várásáról, hanem sok esetben a minél nagyobb és drágább ajándékok beszerzéséről szól.  A fekete péntek is hozzájárul az ökológiai túllövéshez.

Idén 5 nappal hamarabb lőttük túl magunkat

Soha nem volt még ilyen korán a túlfogyasztás világnapja! 2017-ben az eddigi legkorábbi dátumra, augusztus 2-ára esik a túlfogyasztás világnapja, vagyis az emberiség alig több mint hét hónap alatt elhasználta a Föld egy évre elegendő erőforrásait. Innentől a jövőnket használjuk el: úgy élünk, mintha 1,7 Föld állna rendelkezésünkre.

Tavaly ez a nap augusztus 8-án jött el, 1997-ben pedig még csak szeptember végére esett. Sőt, 1970-ben egészen december 23-áig sikerült húzni, vagyis akkor közel optimális volt természeti erőforrásaink felhasználásának mértéke.

"A Global Footprint Network adatai szerint az emberiség természeti erőforrások iránti igénye és károsanyag-kibocsátása idén augusztus 2-án lépi át azt a szintet, amit a Föld egy éven belül még újra tud termelni, illetve el tud nyelni. Ez a dátum egy jelképes nap: ezt követően a fogyasztásunk már az ökoszisztéma rovására megy, és jól mutatja, hogy az emberi tevékenység mekkora nyomást helyez a természetre" – mondta Antal Alexa, a WWF Magyarország kommunikációs vezetője.

A Magyar Természetvédők Szövetsége vásárlási tippjei az év 365 napjára:

1. Elsőként érdemes végiggondolni, hogy valóban szükségünk van-e a megvásárolni kívánt termékre. Ehhez nagy segítséget nyújthat egy bevásárló lista, így kisebb a csábítás, hogy olyasmit vegyünk, amit aztán csak kerülgetünk, vagy élelmiszer esetén kidobunk, mert megromlik, mielőtt elfogyaszthatnánk.

2. Ha a vásárlás mellett döntünk, mindenképp nézzük meg, hogy a termék honnan származik, keressük a helyi termékeket, hiszen ebben az esetben a hazai gazdaságot támogatjuk és nem mellesleg a szállításból eredő környezetszennyezés is jóval alacsonyabb.

3. Nagyon fontos, hogy idény gyümölcsöket és zöldségeket vásároljunk. Bizonyára mindannyian kóstoltunk már paradicsomot és földiepret decemberben, de azok zamata, vitamintartalma meg sem közelíti a nyáron termettekét, arról nem is beszélve, hogy igen gyakran a külföldről származó gyümölcsökön, zöldségeken növényvédőszer-maradványok, tartósítószerek mutathatók ki.

4. Keressük a környezetkímélő gazdálkodásból, illetve méltányos kereskedelemből származó bio és fairtrade termékeket, amelyek előállítása során óvják a környezetet és a termelők megélhetését is biztosítják.

A Tudatos Vásárlók Egyesülete néhány érdekes tényt ajánl figyelmünkbe a nap kapcsán:

• • A vásárlásfüggést vagy kényszeres vásárlást egyre inkább szenvedélybetegségként tartják számon. Becslésesek Magyarországon ez a népesség mintegy 5%-át érinti, de a nők jó harmada lehet veszélyeztetett.

  • A hazai vásárlók mintegy fele soha vagy csak ritkán készül előre a vásárlásra bevásárló listával.

  • A vásárlások átlagosan 40%-a az előzetes vásárlási szándékoktól független, hirtelen ötlet és gyors döntés alapján való impulzus vásárlás, amiben nagy szerepet játszanak az akciók és a boltok által bevetett marketing-trükkök. A hazai felmérések emellett azt is mutatják, hogy a vásárlók 55%-a hagyatkozik a boltokban hozott gyors döntésekre.

  • 2009 végén a magyar lakosság összes áruhitel-állománya megközelítőleg 90 milliárd forint volt, miközben a bankok által nyilvántartott késedelmes adósság visszafizetők száma 2010 végére elérte a 900 ezer főt.

  • Többek között annak köszönhetően, hogy Európában átlagosan minden hónapban veszünk egy új mobilt, világszerte évente 40 millió tonna elektronikus hulladék keletkezik, aminek a megfelelő kezelése és újrahasznosítása egyáltalán nem megoldott.

  • Életmódunknak köszönhetően jelentősen túlterheljük a bolygót. Ha mindenki úgy élne, mint mi magyarok, kettő Földre lenne szükségünk. Míg ugyanis egy lakosra körülbelül 1,8 globális hektár biológiailag aktív terület jut, mi 2,98-at használunk fejenként. Ez megfelel a felelőtlenség globális átlagának: az emberiség ugyanis 50%-kal gyorsabban használja a bolygó ökoszisztémáinak szolgáltatásait, mint ahogy azok képesek lennének megújulni.

  • Mindeközben még jól sem érezzük magunkat annyira. A fogyasztásban és az anyagi javak felhalmozásában éllovasnak számító (és sokak számára példaképnek tekintett) Egyesült Államok a második világháború óta igencsak meggazdagodott. Annak ellenére, hogy az átlagos amerikaiak többet és többet fogyasztanak, egyre boldogtalanabbak és egyre rosszabbul érzik magukat a világban. Mi vajon boldogabbak vagyunk?