Keveset tudunk a klímaváltozással érkező gyilkosokról

2017. november 26. 13:18

Keveset tudunk a klímaváltozással érkező gyilkosokról

Jelenleg nem történik meg a behurcolt betegségterjesztők hatékony monitorozása, és a szúnyogirtás jelenlegi gyakorlata több okból sem megfelelő - áll többek között a Magyar Tudományos Akadémia Diverzitásbiológiai Bizottságának állásfoglalásában.

Miután egyértelművé vált, hogy a klímaváltozással egyre több olyan rovarfaj, mindenekelőtt csípőszúnyog (Culicidae) terjed észak felé és/vagy hurcolnak be Európába, illetve hazánkba is, amelyek arbovírusok vektorai, és ezáltal reálissá vált új, a korábbiaknál veszélyesebb epidémiák kialakulása, a Diverzitásbiológiai Bizottság 2017. október 25.-én, Prof. Dr. Darvas Béla előterjesztése alapján áttekintette a fentiekkel kapcsolatos nemzetközi és hazai helyzetet. A fenti veszélyekre való felkészülés terén az alábbi hiányosságok tapasztalhatók:

Jelenleg nem történik meg a fenti vektorszervezetek hatékony monitorozása,
mert
1. alig van a veszélyes szúnyogfajokat mind imágó, mind lárva állapotban pontosan meghatározni képes szakember, és ilyen irányultságú alkalmazott zoológusok képzése sem folyik;
2. nem történik meg a vektorfajok tenyészőhelyeinek éves feltérképezése (monitorozása), illetve ennek híjján a felszámolásuk sem (ezt jelenleg a vízügy, ill. a katasztrófavédelem nem végezteti el megfelelő színvonalon).

Jelenleg nem történik meg sem a vektor rovarfajok, sem a hordozó gerincesfajok (vándormadarak, rágcsálók, háziállataink), sem pedig a lakosság vírus fertőzöttség mértékének megfelelő szintű monitorozása; aminek végzéséhez pedig megfelelő akkreditált laboratórium létesítése volna szükséges.

Emellett megállapítható, hogy a szúnyogirtás jelenlegi gyakorlata több okból sem megfelelő. 

A vektorok népességeinek és tenyészőhelyeinek ismerete híján a beavatkozások sokszor késnek és/vagy nagyon csekély „találati pontosságúak”, ezáltal jelentős a célt tévesztően felhasznált peszticidmennyiség. Ezt súlyosbítja, hogy a beavatkozás döntően a nem szelektív hatású deltamethrin nevű idegméreggel történik. Ennek következtében az elpusztított rovaroknak csak közel egy százaléka a „célszervezet”, viszont bizonyítottan sok az ökoszisztéma szolgáltatásokban jelentős szerepű méhféle, illetve minden egyéb rovar és közvetett tápláléklánci hatásként a kisméretű gerinces állat is. Emellett elsodródás következtében az élővizekbe kerülve a deltamethrin a halakat, hüllőket és a kétéltűeket is veszélyezteti. Ugyanakkor a szigorúan specifikus lárvairtó, a Bacillus thuringiensis pathovar. israelensis használatával sokkal célirányosabb védekezés érhető el, és egyúttal a nem-célszervezetek károsítása is sokkal csekélyebb mértékű lehet.

A védekezést tekintve koncepcióváltást sürgetünk, amely a belvizes területek (lárva-tenyészőhelyek) vízrendezését és a lakossági védekezés megszervezését, a szúnyogfajok és az általuk hurcolt arbovírusok monitorozását is magában foglalja. Ezekre annál is időszerűbb felhívni a hazai döntéshozók figyelmét, mert két új vektor szúnyogfaj kimutatása történt meg hazánkban és az európai epidemiológiai központ (ECDC) lehetséges arbovírusjárványokat jelez, valamint számos európai szakközlemény mutatott rá a természetvédemi szempontból jelentős állatcsoportok faj- és egyedszámának minden korábbinál radikálisabb csökkenésére.

E témához kapcsolódott a Greenfo Zöld iránytű c. rádióműsorának 2017 november 8-i adása a Jazzy90.9 adón, ahol " Dr. pánik a klímával felizzó járványügyi helyzetről mesélt.
Az előrejelzések szerint a világ – így Európa – szárazföldi részein 2100-ra az emberi tevékenységből eredő hőmérsékletváltozás elérheti a +4–7 °C-ot. Az éghajlat megváltozásával hazánkban és az európai régióban is olyan fertőző betegségek jelenhetnek meg, melyek jelentős befolyással lesznek egészségünkre, mindennapi életünkre, de lesznek olyanok is, melyek a társadalom egyes csoportjaiban ismét magas halálozással járhatnak. -erről tartott egy nagyon érdekes előadást a Földgömb Magazin zöldgömb fesztiválján Csima Zoltán, a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Epidemiológiai Tanszékének oktatója és doktorandusza – akivel sarkadi Péter beszélgetett. Az adás itt hallgatható meg >>>




Hozzászólások

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés