A hús- és szójakereskedelem fokozása további erdőirtásokhoz vezetne az Amazonas-esőerdőben az EU-Mercosur uniós szabadkereskedelmi egyezmény tervezete szerint, melynek titkos dokumentumait a Greenpeace szivárogtatta ki.
Még ebben a hónapban létrejöhet a világ egyik legnagyobb szabadkereskedelmi övezete, nagyon közel vannak ugyanis a felek ahhoz, hogy lezárják az EU és az öt dél-amerikai ország, köztük Brazília és Argentína alkotta Mercosur között. Az egyezmény támogatói szerint az véget vethet a latin-amerikai populizmusnak és felvirágoztatja az európai ipart. A kritikusok szerint viszont az egyezménnyel az EU csak ahhoz járul hozzá, hogy az Amazonas még nagyobb részét kiirtsák, hogy a helyén aztán egyre több rabszolga legeltessen egyre több marhát, miközben más fórumokon a klímaváltozás és erdőirtás elleni harc és az emberi jogok fontosságát hangoztatja.
Az EU az elmúlt években több nagyobb szabadkereskedelmi egyezményt is próbált aláírni, ebben látva a lehetőséget arra, hogy valahogy megpörgesse a válság óta csak döcögő európai gazdaságot. A legnagyobb, és legtöbb vitát is kiváltó projekt, az Egyesült Államokkal tervezett TTIP végül Trump kormányra kerülésével befuccsolt, így az EU vezetői más egyezményektől várják a nagy lökést. Ilyen volt a Kanadával kötött egyezmény, és ilyen az EU-Mercosur tárgyalás, amely szinte teljesen megnyitná az európai cégek előtt Dél- Amerika két legnagyobb piacát, Brazíliát és Argentínát. A Mercosur Brazília és Argentína mellett Paraguayt és Uruguayt foglalja magába, és ha nem is teljes státuszban, de ott van a szervezetben Bolívia, Ecuador, Peru, Kolumbia és Suriname is. A tárgyalások még több mint tíz évvel ezelőtt, 2004-ben kezdődtek, aztán jó időre megszakadtak, most viszont úgy áll a dolog, hogy még ebben a hónapban lezárhatják a tárgyalásokat. Az argentin kormány például azt szeretné, ha a decemberi, Buenos Airesben tartott WTO csúcson már be is jelenthetnék a megállapodást. Ha létrejönne, a szabadekereskedelmi övezet a világ GDP-jének egyharmadát foglalná magába.
Folytatás az indexen: Marha nagy üzlet
Amazonas-medence. Így tűnik el a biodiverzitás
A holland Greenpeace 171 oldalnyi titkos dokumentumot hozott nyilvánosságra a www.trade-leaks.org oldalon a tervezett EU–Mercosur kereskedelmi megállapodásról.
A kiszivárogtatott anyagokból kiderül: az egyezmény keretében megemelnék az uniós szója- és marhahúsimportot anélkül, hogy biztosítanák Dél-Amerika – többek között a brazíliai Amazonas – természetes élőhelyeinek védelmét. Az egyezmény így nagymértékben hozzájárulna a klímaváltozást jelentősen fokozó erdőirtásokhoz.
A Greenpeace azt várja az Uniótól és a Mercosur-országoktól, hogy a Párizsi egyezményben vállalt kötelezettségeik betartása érdekében a tervezett kereskedelmi egyezmény keretein belül is biztosítsák a hústermelés és -fogyasztás környezeti hatásainak mérséklését.
Az EU és a Mercosur (Dél-amerikai Közös Piac) között tervezett kereskedelmi megállapodás az eddigi legnagyobb volumenű, amit az EU kötne – azok után, hogy a TTIP végül nem jött létre. A tervezett egyezmény tovább növelné az Unióba érkező húsipari termékek és a szójaimport mennyiségét.
• Az uniós tárgyalók a marhahúsimport 78 000 tonnányi növelését ajánlották fel a Mercosur-országoknak. Megfigyelők várakozásai szerint ez az ajánlat 100 000-130 000 tonnára nőhet. A Mercosur-országok jelenleg mintegy 200 000 tonna marhahúst exportálnak az EU-ba.
• A Mercosur-országokból az EU-ba érkező legjelentősebb exportcikk a szója, amely az összes export értékének 22%-át adja – döntő többsége ráadásul génmódosított. Az EU-ba érkező szója több mint 94%-a érkezik ezekből az országokból. Az EU Közös Kutatóközpontjának tanulmánya szerint a kereskedelmi megállapodás következtében még tovább emelkedne az Mercosur-országokból behozott szója mennyisége.
Brazíliában az erdőirtás 80%-áért az állattenyésztés tehető felelőssé. Csak a tavalyi év során közel egy svájcnyi területet (37 000 km²) irtottak ki az Amazonas-esőerdőből, ami az ezt megelőző év mértékének háromszorosa. A most kiszivárogtatott dokumentumok alapján a tervezett EU-Mercosur kereskedelmi megállapodás nincs összhangban az EU Biodiverzitás-védelmi stratégiájával és ezen belül azon törekvésével, miszerint fellép az erdőirtás ellen. [Az európai kormányok és az Európai Parlament négy évvel ezelőtt intézett felhívást a Bizottsághoz az Erdőirtásra vonatkozó uniós cselekvési terv kidolgozására. A kérést több kormány is megismételte a 2015-ös Amszterdami nyilatkozatban, valamint a 2017. októberi Mezőgazdasági Miniszterek Tanácsának ülésén. Az Európai Parlament ismételten felvetette a kérdést 2017 áprilisában a pálmaolajról és az erdőirtásról szóló állásfoglalásban.]
Az Európai Unió és a Mercosur-országok továbbá csatlakoztak a párizsi éghajlatvédelmi egyezményhez, melynek keretében a globális felmelegedés 1,5 °C-ra történő leszorításának érdekében az országok vállalták: 2020-ra felhagynak az erdőirtással. Az Amazonas-esőerdő további pusztítása még inkább súlyosbítaná a klímaváltozást.
Amennyiben az erdőirtás mértéke eléri a 20%-ot, az Amazonas ökoszisztémája összeomolhat. Most 17-18%-nál járunk.
A brazil kormány már szétzilálta a környezeti és emberi jogi garanciákat, és leszállította a környezeti bűncselekményekre vonatkozó bírságok összegét. Így várhatóan az erdőirtás tendenciái csak tovább romlanának az EU-Mercosur kereskedelmi megállapodással. A tervezett egyezmény alapján a Mercosur-országok folyamatosan megszeghetnék az uniós egészségügyi és növény-egészségügyi szabályozást. A kiszivárogtatott dokumentumok egészségügyi és növény-egészségügyi fejezeteiben (a www.trade-leaks.org oldalon a 2. dokumentum), valamint a kereskedelem technikai akadályairól szóló fejezetben ugyanis nem szerepel az elővigyázatosság elve (a www.trade-leaks.org oldalon a 3. dokumentum).
„A tavalyi év volt minden idők legmelegebbike, és valószínű, hogy 2017 is az első három legmelegebb év között lesz. A globális klímaválság kellős közepén bármi olyan döntés, ami tovább veszélyezteti a Föld klímáját, megengedhetetlen. Az Amazonas-esőerdő hatalmas szén-dioxid-elnyelő képességével bolygónk egyik legjelentősebb szénraktára, sokan a Föld tüdejeként is emlegetik. Az őserdő további pusztításával visszafordíthatatlan károkat okozhatunk bolygónk ökoszisztémájában, amivel saját és gyermekeink életét is veszélybe sodorhatjuk” – tette hozzá Nyitray Dániel, a Greenpeace Magyarország kampányfelelőse.
