A magyar kormány jól tudja, hogy az éghajlatváltozás a migrációs válság egyik fő oka. Ezért gyakran hangoztatott állítását, hogy megvédi Európát a migrációtól, hitelteleníti az, ha az Európai Unió energiaügyi minisztereinek hétfői ülésén a komoly éghajlatvédelmi intézkedések ellen szavaz.
Erre hívta fel a figyelmet a Levegő Munkacsoport a Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszternek írt levelében.
LMCS levele Seszták Miklósnak EU energiacsomag 2017dec14 (224 KB pdf.)
Minden aláíró országtól, tehát Magyarországtól is radikális energiapolitikai reformokat kíván a Párizsi Klímamegállapodásban kitűzött cél elérése, a globális felmelegedés 1,5 Celsius fok alatt tartása. Csakhogy a december 18-án a miniszterek elé kerülő jogszabály-tervezetek elavult, a kitűzött éghajlatvédelmi célok elérésére alkalmatlan elképzeléseket tükröznek. Amennyiben a tervezeteket így fogadják el, akkor nem történik meg a szükséges mértékű átállás a megújuló energiákra, és nem következik be az energiarendszer olyan átalakítása, ami elengedhetetlen az éghajlatvédelmi célok eléréséhez.
A december 18-i hétfői ülésen több ország miniszterei a tervezetekben leírtaknál jóval szigorúbb, a Párizsi Megállapodásnak inkább megfelelő javaslatokat terjesztenek majd elő. A Levegő Munkacsoport értesülései szerint Magyarország nemhogy nem tartozik ezen országok közé, hanem, éppen ellenkezőleg, a tervezet további felvizezését szorgalmazná.
Már sokan – többek között Áder János köztársasági elnök is – felhívták a figyelmet, hogy az éghajlatváltozás a migrációs válság egyik fő oka, sőt egyre inkább legfőbb oka lesz. Az ENSZ adatai szerint 2008 és 2015 között több mint 200 millió ember kényszerült elhagyni a lakóhelyét természeti csapások miatt, ami jelentős növekedést jelent a korábbi időszakokhoz képest; az előrejelzései szerint pedig az elkövetkező években az éghajlatváltozás miatt megsokszorozódhat a menekültek száma.
