A főváros környéki erdőterületen a természet és az ember évezredek óta együtt él. 2017-ben mindkét aspektus tekintetében gyarapodásnak örülhetett a Pilisi Parkerdő: az egyébként is gazdag erdei élőhelyeken új fajok jelentek meg, miközben a természeti kincsekre és a turisztikai létesítményekre kíváncsi látogatók létszáma is csúcsokat döntött. Mocsári teknős, rétisas és fekete gólya, 20 ezer fő egyetlen kilátóban, tizenötezernél is több erdei iskolás gyerek.
A természetben dolgozó erdészek számára az erdei életközösség folyamatos gyarapodása és a biológiai sokféleség megőrzése a legfontosabb. Napjainkban igen ritka és örömteli eseménynek számít, ha őshonos fajok spontán visszatelepüléséről hallhatunk híreket, nem pedig fajok esetleges megfogyatkozásáról, vagy agresszívan terjedő idegen, invazív növények és állatok megjelenéséről. A Pilisi Parkerdő 2017-ben egy ilyen ritka eseménynek örülhetett: egy régi-új faj, a mocsári teknős megtelepedésének.
Míg 2016-ban három új denevérfaj, a nimfadenevér, a tavi denevér és a fehértorkú denevér bukkant fel a térség erdeiben, 2017-ben a különös odafigyeléssel ápolt vizes élőhelyek gazdagodtak. Nyár elején több olyan kistóban jelent meg és rakott tojást a mocsári teknős, amiket az erdőgazdaság szakemberei a „Parkerdő természetesen” természetvédelmi program keretében, uniós támogatás segítségével állítottak helyre. Az erdei ökoszisztéma sokszínűsége szempontjából örömteli eredmény még, hogy a Pilisi Parkerdőben ismét fészkelt és sikeresen kiröptette fiókáit a visszatérő feketególya és rétisas pár. A fészkelési időben mindkét védett madárfaj különös nyugalmat igényel, emellett magas fákkal benőtt, vízállásokkal és patakokkal tarkított, változatos élőhelyet, amelyet a jelek szerint megtaláltak a Pilisi Parkerdőben. Bízunk benne, hogy jövőre is visszatérnek az örökerdőkben kialakított fészkelő helyeikre, és újabb életerős fiókákat nevelhetnek e ritka madarak.
Ehhez minden feltételt biztosítanak a pilisi erdészek és a célirányos szakmai továbbképzések, hiszen a 2017-es munkálatok során további 2000 hektárral gyarapították az örökerdők területét: így már összesen 16 ezer hektáron kezelik úgy az erdőket a főváros környékén, hogy a folyamatos erdőborítás fenntartása képezi a szakmai munka legfőbb célját. A Pilisi Parkerdő ezzel országos szinten is élen jár e kíméletes erdőgazdálkodási mód bevezetésében. A változatos és látványos erdőképet nyújtó erdők pedig természetszerűleg egyre több látogatót vonzanak.
A parkerdők egyik legfontosabb funkciója, hogy egészséges kikapcsolódási és rekreációs lehetőségeket biztosítsanak a főváros környéki lakosság számára, amely cél teljesülését mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a 2017-es év több turisztikai létesítményben is rekord látogatottságot hozott.
A leglátványosabb a „hagyományos”, bakancsos kirándulóhelyek nagy népszerűsége, amit a legközelebbi településtől is csaknem kétórányi gyalogútra lévő Prédikálószéki-kilátó látogatottsági rekordja mutat a legszemléletesebben: a 639 méter magas hegycsúcsra fél év alatt mintegy 20 ezer kiránduló kapaszkodott fel. Ezen túl keresettek voltak a Pilisi Parkerdő ismeretterjesztő foglalkozásai is, hiszen az erdészek 2017-ben minden eddiginél több szarvasbőgés-hallgató túrát indítottak, és az erdei iskolák is az eddigieknél több, összesen 15 ezer gyermeket fogadtak programjaikon.
