A talajromlás világszintű probléma. Az ENSZ 2015-ös jelentése szerint a Föld összes talajának 33 %-a szenvedett el valamilyen fokú károsodást többek között a helytelen szántási technológiák miatt. Miután az USA-ban elkezdett terjedni a no till (szántást nélkülöző) technológia, a termőföld eróziója közel 40 %-kal csökkent 1982 és 1997 között. Európában lassan terjed a környezetbarát módszer.
A szántás miatt kialakult nagy porviharok után az 1930-as években az Egyesült Államokban, majd az egész amerikai kontinensen egyre inkább elterjedt a szántást nélkülöző "NO TILL" talajművelés. Az ENSZ mezőgazdasági szervezte, a FAO adatai szerint az USA-ban az összes mezőgazdasági terület 23 százalékát ezzel a technológiával művelik, Dél-Amerikában pedig még ennél is nagyobb ezeknek a földeknek az aránya. Argentínában húsz éve a mezőgazdasági földek mindössze két százalékán nem szántottak, ehhez képest most már 74 százalékán, Brazíliában pedig a felén mellőzik az ekét. Európában viszont még nem terjedt el széleskörben a szántás nélküli módszer, az EU mezőgazdasági területeinek földjeinek mindössze néhány százalékát művelik szántás nélkül (Finnország jár az élen 9 százalékos részaránnyal). Magyarországon mindössze néhány ezer hektárt művelnek szántás nélkül.
A technológia elterjedését nehezíti, hogy lényegében tabudöngetésnek számít sok országban. A szántás sokáig a mezőgazdaság jelképe volt, a talaj forgatására alapozott megművelése egybeesett a mezőgazdaság széleskörű elterjedésével. A szántással az emberiség tervezett módon lett képes élelmiszert előállítani. “Ha csak leszórnánk magokat a földre, akkor a külső hatásoknak, mint a nap, a szél vagy a magokat elfogyasztó állatok, sokkal inkább ki lennének téve” – világítja meg a szántás jelentőségét Dezsény Zoltán, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKI) kutatási szakreferense. A faeke, majd a vaseke megjelenése után megjelentek a traktorok, és a XX. században végleg elterjedt a gépesített mezőgazdaság.
A szántás lényege, hogy a talaj felső részét akár hatvan centiméter mélyen is átforgatják. Ami alul volt, felülre kerül, és fordítva, ez pedig megzavarja a talaj élőlényeinek addigi egyensúlyi tevékenységét. A talajban minél mélyebbre megyünk, annál kevesebb a víz és az oxigén, ezáltal pedig a talajban élő mikroorganizmusok mennyisége is. Ezek az élőlények a talajban lévő szervesanyagokat bontják le, és fontos szerepük van a talaj minőségét és funkcióit meghatározó humuszképzésében. “A szántással levegő és víz kerül a talajba, de az egész rendszer bolygatása és a nagyobb biológiai aktivitás miatt romlik és csökken a talajok szerves anyag készlete” – mondta Biró Borbála, a Szent István Egyetem Kertészettudományi Kar, Talajtani és Vízgazdálkodás Tanszékének egyetemi tanára.
Biró egy szabolcsi községben, Nyírkarászon nőtt fel, és végigkövette azt, hogy a túlzásba vitt szántás és a helytelen talajművelés milyen gondokat okozhat a település környékén lévő földeken. “Harminc évvel ezelőtt átlagosan 1,5 százalék volt az ottani homoktalajok humusztartalma [a legjobb minőségű magyarországi talajnál, a csernozjom talajoknál ez 4-5 százalékos]. Az egyébként is csekély humusz mostanra 0,8 százalékra csökkent. Így már csak akkor lehet termelni, ha sok pénzt elköltenek műtrágyára és gyomirtóra. Ezt a költséget viszont a termékek már nem tudják minden esetben visszahozni, ezért már egyre kevesebb helyen termelnek a környéken” – mondta Biró.
A grafikus, aki elindította a barnaforradalmat
A no till technológia rendszeres párja a direktvetés, amely azt jelenti, hogy a magvakat egy speciális vetőgéppel vetik el a felszín alá, a talaj forgatása nélkül. Ez akár az aratással párhuzamosan is megtörténhet, ugyanis a technológia lényege, hogy nem szántják fel, és így nem zavarják meg a talajt, hanem inkább folyamatosan élettel látják el. A szántást nélkülöző talajművelés támogatói szerint ugyanis csak akkor él a talaj, ha élő növény van benne, és egy csupasz, frissen szántott talajban kisebb életközösség lesz jelen.
Emiatt szántás nélküli földművelés gyakran alkalmaz takarónövényeket. Ez azt jelenti, hogy ősszel nem hagyják parlagon a földet a következő tavaszi vetés előtt, hanem különböző növényeket (igénytől függően például retekféléket, borsót vagy fűféléket) is elvetnek, hogy segítsék a folyamatot. Alapvetően az a cél ezzel, hogy lazítsák a talajt, tápanyagot gyűjtsenek a talajban, és raktározzák azokat. Ráadásul a fotoszintézist (mely során a növények oxigént állítanak elő, és szén-dioxidot kötnek le) is segítik ezzel. A technológia amiatt is fontos lenne, hogy növelje a kizsarolt földekből a levegőbe kerülő szén-dioxid lekötését, és ezzel hozzájáruljon a klímaváltozás mérsékléséhez. Az ENSZ 2013-as becslése szerint a no till technológiának köszönhetően az USA-ban 241 millió tonnával kevesebb szén-dioxid került a légtérbe, ami nagyjából 50 millió autó éves szennyezésével egyezik meg.
A talajmegújító mezőgazdaság a takarónövények kombinálását jelenti a no till technológiával. “A szántásra épülő mezőgazdaság pusztítja a talajt, mert kiüríti belőle a szenet, az pedig felmegy a légkörbe, és tovább katalizálja a klímaváltozást. A takarónövények viszont megkötik a szenet, és hűtik a földet, mert talajtakarás és a növények árnyékolják a talajt” – mondta Kökény Attila, aki a talajmegújító mezőgazdaság egyik legismertebb magyarországi támogatója. Kökény nemcsak nézetei miatt osztja meg az agrárszférát, hanem azért is, mert kívülről érkezett, alig néhány éve kezdett komolyabban foglalkozni a mezőgazdasággal.
Kökény grafikusként, majd informatikusként dolgozott, többek között Bécsben, a Raiffeisen Banknál. Ekkor, 2010-ben derült ki, hogy rákos, és ekkor kezdett olyan alapvető kérdéseken gondolkozni, hogy mit eszik az ember, honnan származik egyáltalán az élelmiszer, amit elfogyaszt. Vásárolt egy 15 hektáros földet a Gerecsében, hogy kipróbálja a növénytermesztést. “Kíváncsi voltam, hogy hogyan lehet termékenységet elérni egy olyan túlhasznált, kizsákmányolt földön, amely már senkinek semmi kellett. Onnan indultam el, hogy hogyan lehet a termékenységet biztosító talajéletet beköltöztetni egy olyan földbe, ahol lényegében nincs” – mondta. Saját magát képezte, angol nyelvű egyetemi tanulmányok és tanfolyamok segítségével.
Mintegy húsz különböző növény keverékét vetette el, hogy ezen takarónövények révén életet leheljen a talajba. Azt mondta, már az első alkalommal sikeres volt a módszere, amelyet azóta is fejleszti. Ezzel párhuzamosan elkezdte megosztani tapasztalatait egy internetes gazdafórumon, és idővel kialakult egy olyan közösség, amelyben szó volt a Magyarországon viszonylag ismeretlen technológiáról.
Személyesen először Gyomaendrődön, egy helyi sztriptízbárban találkoztak, még napközben, hogy a táncosok érkezése előtt elindítsák a barnaforradalmukat. Először hatan-heten ültek össze, majd egyre nagyobb találkozókat szerveztek, Kökény Attilát pedig egyre több előadásra hívták, hogy beszéljen tapasztalatairól a gazdáknak. Kökény saját földjét már eladta, de sok gazdaságnak dolgozik tanácsadóként.
Ilyen például egy kakasszéki biogazdaság is, amelynek Kökény Attila a vezetője. A biogazdaság alapítója a Csongrád megyei településről származó Kovács Gábor műgyűjtő, aki rendre feltűnik a leggazdagabb magyarokat összesítő listákon. Kökény szerint speciális kukorica- és búzafajtákkal kísérleteznek, és távlati cél, hogy helyben dolgozzuk fel a termést, malommal, pékséggel, aszalóval és zöldségszárítóval.
Egy több egyetemi oktató által jegyzett nemzetközi tanulmány több mint hatezer megfigyelést összegzett, azt vizsgálva, hogy a fenntarhatóbbnak tartott szántás nélküli technológia milyen hozamokat produkál a hagyományos szántáshoz képest. A kutatók arra jutottak, hogy egy-két évvel a szántást nélkülöző technológia alkalmazása után minden terménynél csökkentek a hozamok az olajos magvakat és a gyapotot leszámítva. Három-tíz éves távlatban viszont már hasonló eredményeket produkáltak, mint a hagyományos művelés, leszámítva a búzát és a kukoricát, amelyek viszont a legfontosabb terményei a magyar mezőgazdaságnak. Magyarországra nézve viszont reményt jelenthet, hogy éppen a szárazabb éghajlatú, nem öntözött területeken teljesített legjobban a szántást nélkülöző módszer a hagyományos szántáshoz képest.
További érdekességek: Kőzetből termőtalaj >>>
