Kiemelt beruházások: nemzetgazdasági, vagy haveri érdek?

Szabó Gábor környezetvédelmi újságíró - forrás: HVG

2018. január 7. 15:01

Kiemelt beruházások: nemzetgazdasági, vagy haveri érdek?

Alapjogokat sért, de törvényes, hogy a szívének kedves
beruházásokat sürgősséggel engedélyezteti a kormány, a hatóságokat pecsétnyomó szervezetté silányítva. Ahogy tetszik.

A legnagyobb hatásokkal bíró beruházások esetén éppen a részletes, mindenre kiterjedő, gondos előkészítés indokolt, az egyszerűsítés és gyorsítás szempontjai nem mehetnek a gondos mérlegelés rovására (…), egy elhúzódó környezetvédelmi konfliktus komoly idő- és pénzráfordítással járhat, nem beszélve a beruházó jelentős presztízsveszteségéről” – írta 2011- es jelentésében az ombudsman a kiemelt beruházások jogintézményéről. Attól, hogy egy beruházás többe kerül 90 millió forintnál, még lehetnek káros hatásai – fejtegette, de hiába.

A fontosnak kikiáltott beruházások gyorsítására kitalált törvény 2006 óta valósággal szétzilálta a jogállami intézményrendszert, és mostanra szinte ellehetetlenítette az érdemi hatósági munkát. Eleinte csak néhány valóban nagy jelentőségű beruházás engedélyezésénél vetették be a kivételes gyorsítást, de – mint táblázatunkból kitűnik – a kormányoknak igencsak megtetszett a módszer; manapság már egy járási hivatal sem költözhet el anélkül, hogy ne minősülne nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügynek. Az ilyenné emeltek közül aztán rengeteg mégsem kezdődött el, vagy ha igen, a tervezettnél lassabban halad, mint az M4-es autósztráda építése vagy a Soroksári-Duna vízminőségének javítása.
  Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokról szóló kormányrendeletek 2006-2017 (20 KB word)

Falra hányt borsó volt az ombudsman 2012-es, 2013-as és 2015-ös jelentése is, amelyeket az Országgyűlés mindig elfogadott – majd az intelmekkel szemben egyre furcsább törvénymódosításokat hozott. Ha a kormánynak úgy tetszik, gyakorlatilag bármely beruházást kiemeltnek minősíthet. Ilyenkor a képtelenül rövid ügyintézési határidők nem teszik lehetővé az esteleges környezeti kockázatok, ártalmak, urbanisztikai problémák feltárását – de épp az a cél, hogy az efféle akadályok elháruljanak. Többnyire a beruházásról szóló rendelet mondja ki, hogy városképi, műemléki szakvélemények nem kérhetők, mi több, ha a kiszemelt ingatlan bejegyzése rendezetlen, azt is „rendezettnek kell tekinteni”. Vagyis a kormányrendeletek a Tanú című filmből ismert – elnézést Virág elvtárs, ez nem a vallomás, hanem az ítélet – módszert követik.

dagályos fák kőrakásokkal dagályos fák kőrakásokkal


Kivételből főszabály A 2006 tavaszán kihirdetett LIII. törvény preambuluma szerint a Gyurcsány-kormány célja az volt, hogy „az Európai Unió támogatásából finanszírozott projektek megvalósítása gyorsabb, egyszerűbb és egységesebb eljárási rendben történjék”. Ám ennek ellentmond az első paragrafus: ha a projekt legalább 5 milliárd forintos, van rá költségvetési támogatás és minimum ezer fő foglalkoztatásával kecsegtet, kiemeltnek nyilvánítható, vagyis az uniós támogatás nem feltétel. Két és fél évvel később tovább távolították a törvényt az EU-s ügyektől: már 250 új munkahely ígérete és 3 milliárdos beruházási összeg is kiemeltté tehetett egy beruházást. Új elemként a Gyurcsány-kormány bevette a koncesszió alapján végzett beruházást is (ötmilliárdos alsó értékhatárral), nyilvánvalóan a sukorói kaszinóberuházás megkönnyítésére. Ráadásul ettől kezdve bármilyen, egyedi kormánydöntéssel megvalósuló beruházást kiemeltnek lehetett nyilvánítani. A következő évben pedig 2 milliárd forintra és 50 főre vitték le a limitet.
Az Orbán-kormány ebből a jól kitaposott ösvényből valóságos sztrádát épített magának.
Beiktatása után alig pár hónappal, már 2010 augusztusában úgy módosíttatta a törvényt, hogy immár bármilyen, legalább 90 millió forintos és 15 munkahelyet teremtő beruházás kiemeltté minősíthető. 2012 elején a kiemelt nemzeti emlékhelyekkel kapcsolatos beruházások, 2013-tól a világörökségi terület műemlék-felújításai is ebbe kategóriába kerültek. Újabban több műemléki kastély szállodává alakítása kezdődött el, olykor a miniszterelnöki vő, Tiborc István közreműködésével. Egyre szűkebbre vonta a kormány a hatóságok mozgásterét és az ügyfelek jogérvényesítési lehetőségeit. A törvény 2006-ban még hatvannapos maximális ügyintézési határidőt engedélyezett, ezt 30 nappal meg lehetett hosszabbítani. A 2010-es kormányváltásig ez 45 munkanapra csökkent, legfeljebb 10 munkanapos hosszabbítási lehetőséggel. Jelenleg 42 naptári nap a határidő, ami nem hosszabbítható meg, ráadásul a kormány egy-egy kiemelt beruházásról szóló rendeletében ezt is korlátlanul csökkentheti.

A kormányzati mozgásteret bővíti az is, hogy a kiemeltnek minősített beruházásokat nem definiálják.
A kormányrendeletek többnyire ingatlanok helyrajzi számait adják meg, s a szöveg szerint az „ingatlanon megvalósuló beruházás” részesül ebben a kegyes bánásmódban. A beruházás tartalma nem szerepel a jogszabályban. Szemben a normál eljárásokkal, az ügyfeleket 2015 eleje óta már nem kell külön levélben értesíteni a hatósági döntésről, elég azt a „hirdetőtáblára” öt napra „kifüggeszteni”. Ha az ellenérdekű fél nem nyitja meg naponta a hatóság honlapját, eleshet a fellebbezési lehetőségtől. Igaz, egy innovatív törvénymódosítás alapján 2011 decembere óta már olyan határozat is hozható, amely fellebbezésre való tekintet nélkül végrehajtható.
Fakivágás, természetkárosítás esetén a bíróság legfeljebb utólag konstatálhatja a jogellenesen okozott kár tényét.


Városliget - Vizes VB - környezetpusztítás

A városligeti beruházásokra például nem vonatkozik a budapesti városépítési szabályzat, de ugyanez volt a helyzet a vizes-világbajnokság létesítményeivel és más nagyberuházásokkal is: a kormány nem hagyja, hogy holmi földhöz ragadt szabályozás megkösse a kezét a nagy ívű elképzelések megvalósításában. Ez tehát a rendeleti kormányzás modern formája, annak előnyeivel, hátrányaival. Egyrészt a kormányközeli vállalkozók így könnyebben helyzetbe hozhatók. Másrészt – például – nem volt gond, hogy az uniós Város Szíve program tengelye, a budapesti Petőfi Sándor utca több mint két teljes éven át le volt zárva a forgalom elől, hogy a jordániai befektetők által finanszírozott projekt keretében a Market Zrt. kényelmesebben újíthassa fel a Párisi udvart. Vagy az UNESCO Világörökségi Bizottságának aggodalmai ellenére kivételes eljárásban szerezhet engedélyt a Kopaszi-gáton építendő toronyházára a Market- csoport, amelynek tulajdonosa a miniszterelnök barátja, Garancsi István. Kiemelt státuszt élvez a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló Visonta Projekt Kft. búzakeményítő- gyárának beruházása, és a Mosoni-Duna torkolati zsilipjének a kivitelezője is épp a Mészáros és Mészáros Kft. Természetesen Alcsútdoboz és Felcsút vízrendezése sem mehet a normál engedélyezési eljárás szerint.

Ennek a kontrollálhatatlan módszernek az az árnyoldala, hogy a melléfogások is élesebben látszanak

Ezeknek is hosszú sora van: az olimpiai beruházások, az ócsai lakópark, a több településen elvetélt autógumi-égető, a Belügyminisztérium átköltözési terve miatt kiüríttetett várbeli akadémiai épület, amely mégsem felel meg a minisztériumnak, a józsefvárosi holokauszt-emlékhely, a sícentrumnak álmodott, de szerencsére csak fazonigazításon átesett Normafa fejlesztése, vagy az egyelőre jegelt római-parti mobil gát. Utóbbiból az a következtetés adódik, hogy a nem normál eljárással engedélyezett tervek megvalósítását leginkább nem normál eljárással, azaz például demonstrációkkal lehet meggátolni, ami nem éppen a normális jogállami működés jele.

A normalitáshoz úgy lehetne visszatérni, hogy a hatóságok gyengítése helyett azok szakmai színvonalát emelné a kormány, de ennek éppen az ellenkezője folyik. A környezetvédelmi hatósági rendszer – az orbáni álmok egyik korábbi akadályozója – például mára teljesen szétesett, a korábbi 12 felügyelőség helyett húsz járási hivatalban intézik az első fokon elbírálható ügyek egy részét, a vízügyeket pedig az ugyancsak húsz megyei katasztrófavédelmi igazgatóságon. A szakemberhiánnyal küzdő környezetügyi közigazgatás természetesen nem képes a kiemelt beruházásokra adott néhány napos határidőre érdemi határozatot hozni, arra viszont elég a kapacitása, hogy az elvárásokat teljesítse. Nem csoda, hogy a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa egyik jelentésében úgy ítélte meg: a környezeti engedélyezés rendszere kiüresedett. Nem véletlenül, hanem a kormány törekvéseit hűen kifejező intézkedéseik hatására alakult így.

Zöldhatóság off - az Orbán-kormány lekapcsolja a környezetvédelmet

Zöldhatóság off - az Orbán-kormány lekapcsolja a környezetvédelmet

A végéhez közeledik a magyar környezetvédelmi intézményrendszer szétverése: 2017 január elsejétől az Orbán-kabinet megszünteti az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséget, a korábban önálló szakterületként működő főhatóság közvetlen politikai irányítás alá kerül. A Párbeszéd tiltakozik az egész Európában példátlan intézményrombolás ellen: az alkotmányba és az európai jogba ütközik az, ha egy kormány a szabadrablás igényének rendeli alá az állami szervezetek működését. Részletek >>>




Hozzászólások

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés