A rovat kizárólagos támogatója

Csak matematikai esély van arra, hogy a világ elérje a párizsi klímaegyezmény legfontosabb célját, a globális felmelegedés mértékének 1,5 fok alatt tartását – derül ki az ENSZ Világklímatanácsának egy ma kiszivárgott belső jelentéséből. Ha így folytatjuk, nem hogy 2100-ra, de már 2040-re elérjük az 1,5 fokos növekedést, ami a sarki jég rendszeres olvadását és százmilliók elszegényedését/elvándorlását fogja okozni.

A jelentést író klimatológusok, akik közül valaki engedély nélkül juttatta el a dokumentumtervezetet a Reutersnek, úgy vélik, hogy a felmelegedési cél csak akkor lenne teljesíthető, ha világ hirtelen drasztikusan és példa nélküli módon elfordulna a fosszilis üzemanyagoktól egyik napról a másikra, tudósít az Independent. Ehhez a jelentés szerint emellett még a szén-dioxid (egy részének) eltávolítására is szükség lenne a légkörből. Ha ez nem történik meg, szinte biztos, hogy a 2040-es évekre már meg fogja haladni a bolygó hőmérséklet-emelkedése a 1,5 fokot. Magyarul nagyjából kizárt, hogy a megállapodásban foglalt, és még kezelhetőnek ítélt felmelegedési ütem tartható legyen.

A hírügynökség természetesen megkereste az IPCC-t, de ők nem akarták kommentálni a dolgot. Arra hivatkoznak, hogy nem véglegesített dokumentumokat nem véleményeznek, hiszen azok tartalma még jelentősen változhat. A változást a lektorok visszajelzései ugyanúgy eredményezhetik, mint a következő hónapokban megjelenő újabb kutatási eredmények. A jelentést októberben fogják végleges formájában publikálni.
Lorenzo Quinn és a klímaváltozás Lorenzo Quinn és a klímaváltozás
A képre kattintva galéria nyílik.

A párizsi klímaegyezményben 173 ország vállalta, hogy mindent megtesznek azért, hogy a ipari forradalom előtti korokhoz viszonyítva a Föld átlaghőmérséklete ne melegedhessen jobban, mint 1,5 Celsius-fok. Ez az érték tűnt elég alacsonynak ahhoz, hogy meg lehessen óvni bolygónkat az éghajlatváltozás igazán vészes következményeitől. Ugyanakkor a realistább klímakutatók már az egyezmény aláírásakor is úgy vélték, hogy az 1,5 fokos cél a jelenlegi körülmények ismeretében meglehetősen nagyravágyó elképzelésnek tűnik.

Sok szakember mégis fontosnak tartotta ennek kijelölését, mintegy bátorítandó az igazán bátor erőfeszítéseket. „Tudjuk, hogy az 1,5 Celsius-fokos cél nem egyszerű – nyilatkozta Nigel Arnell, a Readingi Egyetem professzora az Independentnek. – De ha sikerülne ezt a célt elérni, azzal elkerülhetnénk a felmelegedésből adódó negatív következmények 60–95 százalékát.”

Az mno.hu szerint a most készülő IPCC-jelentés célja annak meghatározása, hogy mekkora az esély e cél elérésére. És hát nem sok. A korábbi nyilvános tanulmányok – amelyeken részben az új jelentés is alapul, így megállapításaikat nem lehet igazán szenzációként értékelni – már kimutatták, hogy az 1,5 fokos cél meglehetősen valószínűtlen. Sőt olyan kutatás is született, amelynek az az eredménye, hogy ezt már a következő évtizedben meghaladhatjuk. A kiszivárgott dokumentum meg is adja a kudarc okát: a történelemben még sosem volt arra példa, hogy az emberiség olyan alapvetően megváltoztassa energiatermelési és –használati szokásait olyan rövid idő alatt, amennyi a felmelegedés 1,5 fokon tartásához szükséges lenne. Ehhez szinte teljesen át kéne térnünk megújuló energiaforrásokra, és aktívan kellene kivonnunk a szén-dioxidot a levegőből. Az ilyen léptékű szén-dioxid-eltávolításhoz szükséges technológia még nem áll rendelkezésre, vagy hatalmas erdőségek telepítését feltételezné.

Politikusok a klímaváltozásról beszélgetnek. Issac Cordal szobra BerlinbenPolitikusok a klímaváltozásról beszélgetnek. Issac Cordal szobra Berlinben

Százmilliókat taszít szegénységbe

Az 1,5 Celsius-fokos növekedés főként a szigetországok és a klímaváltozás által fokozottan veszélyeztetett térségek számára – mint amilyen az északi sark és a tengerparti nagyvárosok – volt kiemelten fontos. Párizsban számos szegényebb országot az 1,5 fokos növekedés ígérete győzte meg arról, hogy rábólintson a 2015-ös egyezményre – emlékeztet a berlini Die Tageszeitung című napilap, mely birtokába került 24 oldalas vezetői összefoglaló ráadásul megerősíti ezen térségek félelmeit, külön kitérve rájuk. A dokumentum szerint már a 1,5 Celsius-fokos átlaghőmérséklet-növekedés is elengedő ahhoz, hogy az északi sark jege szeptemberenként rendszeresen elolvadjon. A jelentés megállapítja, hogy most az ipari forradalom előtti időszakhoz képest 1 fokkal van átlagosan melegebb a bolygón. Amennyiben ez további 0,5 fokkal 1,5 Celsius-fokra nő, az alapvetően változtatná meg az óceánok kémiáját, tönkretenné a korallzátonyokat és a halászati területeket, amelyek millióknak szolgálnak fő élelmiszerforrásként.

A Világklímatanács modellje szerint az 1,5 fokos növekedés „több mint százmillió embert taszítana szegénységbe” azáltal, hogy jelentősen növekednének az élelmiszerárak. Ez főként a bolygó legsebezhetőbb országait érintené – áll a dokumentumban. A felmelegedés jelenlegi sebességével számolva a globális középhőmérséklet növekedése az 1,5 fokos értéket a 2040-es években fogja elérni – írják a szerzők. Ez globális következményekkel is járni fog, éspedig: több erős vihar, 10 centiméterrel magasabb tengerszint, a grönlandi és nyugat-antarktiszi jégtakaró visszafordíthatatlan olvadásnak indulása, számos növény- és állatfaj kihalása.

De tényleg semmi esélyünk?

Matematikai esélyünk van csak arra, hogy mégis betartsuk valahogy 2100-ig a 1,5 fokos limitet. Ehhez radikálisan csökkenteni kell az atmoszférában lévő szén-dioxid mennyiségét: a kutatók az erdősítést és a biomassza-erőműveket javasolják. Csakhogy a jelentés szerint „magas az esélye annak, hogy a szükséges méretű kibocsátás-csökkentés nem végrehajtható”, ennek ugyanis nagyon gyorsan és nagyon nagy méretben kellene megtörténnie. Az erdősítéshez szükséges területeknek pedig a mezőgazdaság látná kárát – az élelmiszerárak tehát így is, úgy is növekedésnek indulnának.

A tanulmány ezen felül további hátráltató tényezőket említ: a Föld népességének nagyütemű növekedését, valamint a városok, az energiarendszerek és a mezőgazdaság túl lassan haladó korszerűsítését.

A 2100-ig való 1,5 fokos növekedési limitet az ENSZ-tagállamok által Párizsban elfogadott klímatervek se különösen segítik – jegyzik meg a szerzők: még ha mindet meg is valósítják, akkor is túllépjük az 1,5 fokos maximális hőmérséklet-növekedést. Nem is akármennyivel: független intézetek becslései alapján a kutatók úgy számolnak: 2100-ra 3 fokos lehet a felmelegedés az iparosodás előtti átlaghőmérséklethez képest. (via azonnali.hu)

 

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás