Állami napolaj, szénporhintés, szélcsend

Marnitz István

2018. január 25. 8:46

Állami napolaj, szénporhintés, szélcsend

Politikai állásfoglalásként üdvözli az Orbán-kormány napelemek melletti kiállását Felsmann Balázs energiaszakértő. Már csak az a kérdés, mi lesz, ha beborul az ég.

Politikai üzenetként üdvözli az Orbán-kormány napelemtelepítési elképzeléseit Felsmann Balázs, a Budapesti Corvinus Egyetemen működő Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont főmunkatársa, 2006-2008 között infrastruktúráért felelős szakállamtitkár. Bár akadhatnak szakmai kifogások, most annak kell örülni, hogy legalább egy fejlett, jövőbe mutató, megtérülő megújulóenergia-fajtát, nevesül a napelemet, kiemelten támogatnak - véli a szakértő.

A Miniszterelnökséget vezető Lázár János szerint a kabinet a honi energiaellátás felét napelemekre, másik felét pedig atomenergiára alapozná. Ezzel tíz éven belül kiváltanák a teljes árambehozatalt. A kormány az elmúlt évek során ellentmondásosan viszonyult a napelem-beruházásokhoz. Miközben a "KÁT" nevű kiemelt árú és biztos áramátvétel folyamatosan él, az iparágat hol különadókkal sarcolták, hol csökkentették azokat.


Szénporhintés 
Bár a Fidesz 2011-es energiastratégiája az atom és a megújulók mellett a szenet is a jövő energiaforrásának nevezi, a kabinet e tárgyban erősen önellentmondásos. Aradszki András energiaügyért felelős államtitkár egy sajtótájékoztatón belül jelentette be, hogy nem pártolják a szénégetést, illetve nevezte Magyarország második legfontosabb, szénalapú áramtermelője, a Mátrai Erőmű szerepét „a közeljövőben” változatlannak. Ez azért figyelemre méltó, mert a kormányfő strómanjának tartott Mészáros Lőrinc vállalkozó-polgármester cseh társaival az év végén megvette az egységet. Többen arra számítanak, hogy az oligarcha kissé beolajozza az erőmű új 500 MW-s szénblokkjának engedélyezését. Ez azonban szöges ellentétben állna az Orbán-kabinetnek a párizsi klímaegyezmény aláírásával vállalt szénmentesítési tervével. Egyesek szerint Mészáros Lőrinc a paksi bővítés tíz éves csúszására számítva vehette meg a mátrai erőművet. Felsmann Balázs szerint abban a nem várt esetben, ha az új paksi blokkokat a jelenlegi terveknek megfelelően 2026-ig tényleg átadnák, ezek a meglévő nukleáris blokkokkal és a mátrai erőművel együtt már kezelhetetlen mennyiségű áramot termelnének. Az átadás tíz éves - valószínű - késése viszont az új blokkok eleve rendkívül kétséges megtérülését döntené végleg romba – fogalmazott a kutató.



Bár a kormány az erre fordítható EU-pénzeket leplezetlenül az MVM felé csatornázza, a kiemelt támogatás másokat is vonz, például a kormányfő-közeli Mészáros Lőrincet és a MET-et. Tavaly furamód épp a kiemelt támogatás csökkentése hozott beruházási rohamot, hisz mindenki igyekezett azok életbe lépése előtt hivatali kérvényét becsúsztatni. Ha mind a 2500, egyenként 0,5 megawattos (MW) napelemtelep megvalósul, jelenlegi, körülbelül 1000 MW-nyi összméretük 2 ezer fölé nőhet. A kabinet manapság a hazai mezőgazdasági vállalkozókat 3 ezer, egyenként szintén fél MW-s (vagyis összesen 1500 MW) telep kiépítésére ösztönözné, bár e közlések még ellentmondásosak. Habár Felsmann Balázs szerint a hazai áramtermelés feléhez legalább 20-25 ezer MW napelemtábla kéne, nem értelmezné szó szerint a kormányzati közléseket: abban inkább a napelemes elköteleződés üzenetét és valamiféle távoli keretrendszer körvonalait véli felfedezni. Ama aggályokat se tartja megalapozottnak, hogy ez naplementekor az áramtermelés megfeleződésé hozná. Akkor ugyanis már az áramtárolás is jóval fejlettebb lehet – érvelt a Népszavának a szakember.

A napelemszövetségnek is hiányzik a szél

Üdvözli a kormány napelemes terveit Kiss Ernő, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség elnöke is. A mezőgazdasági vállalkozók programját is nagyszerű lehetőségnek tartja. A napelemek teljes mértékben a villamosenergia-behozatalt váltják ki, hisz napközben termelnek, amikor a legnagyobb a felhasználás. Mivel a környező államok – különösképp Románia, Ukrajna és Szlovákia – az elmúlt évek során felfuttatták napelemberuházásaikat, most nappal főképp onnan vásárolunk áramot. Így a drágább hazai erőműpark megint csak állva marad. Így örül, hogy az Orbán-kabinet öles léptekkel hozza be a lemaradást. Egy biztonságos, a kisebb esti kiugrást is kezelő ellátást ugyanakkor nem lehet kizárólag atomenergiára és napelemre alapozni – ismerte el a napelemszövetségi elnök. Fontosnak tartja a területileg szétterített kiserőmű-hálózatot és a többféle megújuló-forrás használatát. Szélenergiában például jelentős kiaknázatlan lehetőségeket lát. Ama hírek kapcsán, hogy egy-egy naposabb-szelesebb időszakban a német tőzsdén már fizetnek a fogyasztóknak az áramhasználatért, úgy vélte: bár ez ott is csak rövid időkre fordul elő és ez hosszú távon itt se hoz „ingyenáramot”, azért a napelem erőteljes gátat szab a villany jövőbeni áremelkedésének. Magyarország adottságai nagyon jók napelem-telepítésre: egy háztartás egy egymilliós beruházással biztosíthatja áramigényét - érvelt Kiss Ernő.

A lap kérdéseire ugyanakkor a kutató a kormányzati elképzelésekből felvillantott pár szakmailag kevéssé kimunkált részletet is. A kabinet szélerőmű ellenességének indokai továbbra se láthatóak, miközben ma ez a legkiforrottabb és legolcsóbb eljárás (nyilván leelőzve például az atomenergiát). A Lázár János által leküzdendőnek hirdetett árambehozatalt a kutató önmagában nem tartja se jónak, se rossznak: Magyarország egy nemzetközi kereskedelmi áramhálózat része, amit üdvözöl. A 30 százalék körüli behozatal nem jelent kiszolgáltatottságot, hisz a belföldi villamosenergia-rendszer ma is teljes mértékben alkalmas akár a legnagyobb belföldi igények kielégítésére is. Csak épp a hazai egységek állnak, mert mindig akad olcsóbb külföldi forrás. Kifeszítettebb napokon, például a múlt télen, amikor lefagyott a mátrai szén és a környező országokban is hiány támadt, a hazai termelők beindultak, és noha drágán, de biztonsággal fenntartották a villamosenergia-ellátást. A külföldi áram alacsony árát amúgy - némi áttétellel - alapvetően már az olcsó német szél- és napelemfarmok számlájára írja.
De a régi cseh vagy lengyel szénerőművekre is igaz: azért olcsóbbak, mert sok épült belőlük. Könnyen belátható, hogy most megéri Magyarországon a napelemtelepítés, feltéve, ha nincsenek rejtett költségek és a szabályozás is kiszámítható - fogalmazott. Meglátása szerint a jövőben az atomerőmű, illetve a felfutó napelemes – és talán szélerőműves – termelés mellett a földgáz szerepe legalábbis megmarad. Az igények napi hullámzását az ilyen alapú, jórészt már kiépített erőműpark képes a leginkább kezelni, akár készenlétben állva. E tekintetben nem feledkezne meg a ma már összesen vagy 1000 MW-nyi, főleg gázalapú miniegységekről se, amelyek úgynevezett virtuális erőművekbe csoportosulva központilag is értelmezhető, mégis finoman hangolható forrásul szolgálnak.

Legelő a táblák árnyékában

Míg a földműves-napelemtelepítési kormányhatározat 600, Lázár János már 3 ezer fél megawattos telep létesítését irányozta elő. Az irat 8 milliárdos költségvetési támogatást helyez kilátásba, a Miniszterelnökség vezetője viszont csak kedvezményes hitelről tett említést. A látszólagos ellentmondásokat a tárca pontosító kérdéseinkre se oldotta fel és egyelőre a szakszövetségek se látnak tisztán. Szakértők biztosítottak afelől: a napelemek nem vesznek el termőterületet, azokat rossz minőségű, például legelőnek használt földekre telepítik. Magyarország az eltérő típusú áramtermelő-rendszerek összehangolására törekszik, így belföldi napenergiatermelés bővítése alkalmas az ellátás biztonságának erősítésére - fogalmaznak, talán ama kérdésünk kapcsán, hogy 50 százaléknyi napelemes forrás esetén miként kezelnék a szürkületkor, felhős időben vagy sötétben jelentkező fogyasztási csúcsokat. Példaként Németországot említik, hozzátéve: a támogatási programokat végig egyeztetni kívánják az Európai Bizottsággal - írta Marnitz István a Népszavában.




Hozzászólások

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés