Beidézték Brüsszelbe az EU legrosszabb légszennyezettségi adatait produkáló tagországok – köztük Magyarország – környezetvédelmi minisztereit, ahol a tárcavezetőknek várhatóan néhány kemény kérdésre is választ kell adniuk.
Amennyiben nem következnek megfelelő válaszlépések, a kilenc tagállamnak a kötelezettségszegési eljárás következő szakaszával, az Európai Unió Bíróságán történő keresetindítással kell szembenézniük a megállapított légszennyezettségi határértékek túllépése miatt – figyelmeztetett az Európai Bizottság, számol be erről a Portfolio.
A környezetvédelemért felelős biztos, Karmenu Vella kilenc tagország, így Németország, Franciaország, Olaszország, Spanyolország, az Egyesült Királyság, Magyarország, Csehország, Szlovákia és Románia szakminisztereit hívta meg a január 30-i csúcstalálkozóra, amelynek célja "az Európai Unión belüli légszennyezés súlyos problémájának", illetve annak megvitatása, hogy az egyes országok hogyan kezelik a helyzetet.
A fenti országok ugyanis rendszeresen, jelenleg is megsértik az EU nitrogén-dioxidra és a részecskeszennyezésre vonatkozó levegőminőségi szabályait. A szakterület uniós biztosa minden egyes érintett tagállamnak levelet írt, amelyben az iránt érdeklődött, mikor szándékoznak teljesíteni az előírásokat. Karmenu Vella ebben arra is figyelmeztette az országokat: amennyiben nem következnek megfelelő válaszlépések, a kilenc tagállamnak a kötelezettségszegési eljárás következő szakaszával, az Európai Unió Bíróságán történő keresetindítással kell szembenézniük a megállapított légszennyezettségi határértékek túllépése miatt – miután a Bizottság szerint nincs más megoldási lehetőség. Az ülés alkalmával azonban a tagállamok bizonyíthatják, hogy további megfelelő lépéseket tesznek a jelenlegi helyzet haladéktalan rendezésére és az európai jog tiszteletben tartására.
Amennyiben a tagállamok nem hoznak megfelelő intézkedéseket, a Bizottságnak nem marad más választása, mint hogy jogi lépéseket tegyen – ahogyan azt két tagállammal szemben már meg is tette – e tagállamok bíróság elé állítása érdekében – fogalmazott az Európai Bizottság. A Bizottság szerint a légszennyezettségi helyzet súlyossága és sürgőssége, valamint kilenc tagállam nem megfelelő előrehaladása hatékony és időben történő válaszadást tesz szükségessé. Ezért a levegőminőséggel foglalkozó január 30-i miniszteri csúcstalálkozó további hatékony intézkedések haladéktalan meghozatalát kívánja biztosítani. Így a csúcstalálkozón a biztos várhatóan új intézkedéseket is bejelent annak érdekében, hogy segítse a tagállamokat a környezetvédelmi jogszabályok betartásában.
Az EU által elfogadott adatok szerint évente több mint 400 000 euró polgár hal meg idő előtt a rossz levegőminőség miatt, és még többen szenvednek légszennyezés okozta légzőszervi, illetve szív- és érrendszeri betegségekben – hangsúlyozta Vella blogjában is. Gazdasági szempontból a rossz légminőség – a magas egészségügyi költségek és a munkavállalók termelékenységének csökkenése miatt – évente több mint 20 milliárd euróba kerül az európai gazdaságnak.
A tagországok közül Magyarországon az egyik legsúlyosabb a légszennyezettségi helyzet, itthon évente 8-14 ezerre becsülik a légszennyezettséggel összefüggő halálozások számát
Az okok között elsősorban a lakossági fa- és szeméttüzelés, a koros járműpark, valamint az erőművi emisszió említhető. A PM10 szennyezés tekintetében legutóbbi, 2016-os jelentésében a kormány is elismeri, hogy a határértékeket Magyarország több pontján sem sikerült teljesíteni, miután a korábbi csökkenő trend az elmúlt években növekvőbe fordult – nemcsak Magyarországon, hanem európai átlagban is. Az ügyben az Európai Bizottság 2008-ban indított kötelezettségszegési eljárást Magyarországgal szemben. A kormány intézkedési programot és PM10 Tárcaközi Bizottságot alapított, amelynek fő feladata az intézkedési program végrehajtásának nyomon követése, az intézkedések koordinálása. A nitrogén-dioxid tekintetében nincs nyoma hasonló intézkedéseknek.
Lassan belefulladunk a saját szennyünkbe
A légszennyezés jelenti a legnagyobb környezeti veszélyt a közegészségügyre – derült ki a Yale Egyetem és Columbia Egyetem kutatói által készített idei környezetvédelmi teljesítmény index (EPI) adataiból.
Magyarország 43. a rangsorban 65,01 ponttal, a kelet- és közép-európai országok közül megelőzi őt Szlovákia, Litvánia, Csehország, Szlovénia és Horvátország.