Veszélybe kerülhet a napelemek terjedése egy új uniós terv miatt

2018. február 6. 21:35

Veszélybe kerülhet a napelemek terjedése egy új uniós terv miatt

Veszélybe sodorhatja a napenergia lakossági termelésének és felhasználásának további bővülését, amennyiben az Európai Parlament által javasolt új villamosenergia-piaci szabályozás életbe lép. A tervezet ugyanis hasonló felelősségeket és kötelezettségeket róna a napelemet telepítő háztartásokra, mint a nagy energiavállalatokra.

Nagy harc kezd kialakulni az Európai Parlamentben (EP) arról, hogy vajon a kisebb - háztartási és egyéb, döntően saját ellátásra termelő egyéb, pl. közintézményi - megújuló energiás fejlesztések egy úgynevezett "prioritási programindítás" keretében kapjanak-e felmentést az elektromos hálózathoz történő csatlakozáskor felmerülő kiegyenlítési kötelezettségek alól.

A körülbelül egy évvel ezelőtt bejelentett terveiben az Európai Bizottság még azt ígérte, hogy a "fogyasztók és a közösségek képessé válnak az aktív árampiaci részvételre, az általuk megtermelt villamos energiát elfogyasztva vagy értékesítve a piacon".

A most nyilvánosságra került parlamenti tervezet azonban mintha szó szerint a feje tetejére állítaná a Bizottság elvét, azáltal, hogy a kisebb megújuló energia alapú termelő kapacitásokat ugyanazon szabályozásnak vetné alá, mint a nagy áramszolgáltatókat- számolt be az Euractiv. A portál által megszerzett tervezet a kisebb termelők kedvezményei ellen azzal érvel, hogy az diszkriminálja a piac többi szereplőjét, amely alapvetően aláássa a piaci struktúrát, emeli a fogyasztói költségeket, valamint bizonytalanságot okoz a befektetők körében is. A tervezet a bizonyos tagországokban a kisebb termelők számára elérhető kedvezmények, kivételek kivezetését is javasolja.

Elrettentő erő

Az Európai Parlamentnek az EU tervezett villamosenergia-piaci direktívája témájában kialakítandó álláspontjáért felelős Krisjanis Karins lett néppárti képviselő ezért a kisebb megújulóenergia-termelők növekvő haragjával nézhet szembe. A SolarPower Europe iparági szervezet arra figyelmeztet, hogy amennyiben a tervezet hatályba lép, úgy a kapcsolódó adminisztratív és pénzügyi terhek jelentős elrettentő erőként fognak hatni az energiatermelést nem főtevékenységként folytató háztartásokra, kórházakra, iskolákra, mezőgazdasági termelőkre és másokra, a megújulós kapacitások telepítésével szemben.

Bár a Parlament az európai érdekképviseleti szerv szerint végül várhatóan érvényesíti jelentésében a kisebb megújuló energia termelők Európai Bizottság által célzott védelmét, a jelenlegi tervezet egyelőre visszalépést jelentene a mostani állapothoz képest is. A megújuló energiaforrásoktól elrettentő jellege miatt, a SolarPower Europe szerint a tervezet életbe lépése a helyi közösségekre nézve általánosságban is negatív hatással járna, részben megfosztva azokat az olcsó villamos energiától és jó néhány új munkahelytől is.

A tervezet így azzal fenyeget, hogy megsemmisíti azt az üzleti modellt, amely rendkívül kedvező lenne egy (költség)hatékony európai energiaátmenet szempontjából, véli a SolarPower, amely egy vonatkozó tanulmányra hivatkozva azt is állítja, a tetőre telepített kisebb napelemes rendszerek összességében potenciálisan háromszor annyi munkahelyet tudnak biztosítani, mint a nagyobb, földre telepített kapacitások.

A jelentéstervezet mindenesetre tükrözi a SolarPower Europe valamint a Greenpeace által is kifejezett aggályokat, legalábbis erre utal, hogy a szövegből jópár helyen törölték azokat a részleteket, amelyek szembemehetnek a Bizottság által kilátásba helyezett "prioritási programindítással".

No comment

A parlament álláspontját kidolgozó Krisjanis Karins irodája nem kívánta kommentálni a hírt, arra hivatkozva, hogy az árampiac átalakítását célzó irányelv és szabályozás szövege további tárgyalásokon véglegesül majd. Az Európai Parlament politikai csoportjainak képviselői várhatóan február első felében jönnek majd össze azzal a céllal, hogy kompromisszumot érjenek el a témában, ezt követően február második felében az EP ipari bizottsága szavaz majd a jelentésről, míg a parlamenti plenáris szavazásra valamikor a következő hónapokban kerülhet sor. Ezt követően történhetnek meg az egyes tagállamokkal a konkrét végső tárgyalások.

A Portfolió szerint kisebb termelőknek a jelek szerint egyelőre nem érdemes az Európai Tanácsba sem vetniük reményeiket. Decemberi ülésükön a tagországok energiaügyi miniszterei ugyanis nem mutattak nagy érdeklődést a téma iránt, azt inkább tagállami hatáskörben meghagyva; ehelyett inkább a szén- és gáztüzelésű erőművek támogatásainak kivezetéséről vitatkoztak a beszámolók szerint.

Sokba kerülhet

A megújuló alapon áramot előállító kistermelők erősen függenek a szolgáltatóktól a hálózati kiegyenlítési kötelezettségek, valamint a zöldáram ingadozó rendszerbe érkezésének menedzselését illetően. Számos országban azonban nincs, vagy nagyon kevés kiegyenlítő szolgáltatást nyújtó társaság működik, az elosztó hálózat pedig - különösen kelet-európai államokban - gyakran egyszerűen képtelen kezelni a decentralizált, jellemzően megújuló energiaforrásokon alapuló energiatermelést. Ez pedig jelentős költségeket róhat a kisebb termelőkre, Bulgáriában például a kistermelők kiegyenlítési költségei az általuk kapott betáplálási tarifa 12 százalékára ugrott, amikor az ország hirtelen úgy döntött, hogy megszünteti a kiegyenlítési kötelezettségek terén a kivételeket.




Hozzászólások

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés