Az UNESCO képviselőinek olvasott be József nádor a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen

2018. február 9. 15:24

Az UNESCO képviselőinek olvasott be József nádor a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen

Meglehetősen intenzív civil aktivitás kísérte az ICOMOS budapesti világörökséggel kapcsolatos nemzetközi missziójának a civil meghallgatását. József nádor megtalálta a parlamentből kiebrudalt örökségvédőket a Nagyvárad téren is.

Az ICOMOS, azaz az International Council on Monuments and Sites (Műemlékek és Helyszínek Nemzetközi Bizottsága) egy professzionális szervezet, amely az egész világon megtalálható kulturális örökségi helyszínek megőőrzésére és védelmére jött létre. A szervezetet 1965-ben hozták létre az 1964-ben aláírt Velencei Karta értelmében. Feladata szerint az UNESCO tanácsadója a Világörökség helyszíneivel kapcsolatban. Az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága egyesületi formában működő szervezet, mely 1972-ben jött létre. Az egyesület 300 fős taglétszámával az ICOMOS egyik legnagyobb tagszervezete.

Az UNESCO képviselői tegnap megértették a városvédő civilek aggályait

Tegnap az UNESCO Műemlékvédelmi Tanácsa, az ICOMOS több városvédő civil szervezet, köztük a Levegő Munkacsoport véleményét hallgatta meg Budapest fővárosát illető fejlesztési tervekről. Szó esett többek között a tervezett Lágymányosi MOL székházról, a Várban zajló kormányzati projektről és főleg a Városliget átalakításáról.
Az ICOMOS tavaly nyári krakkói éves gyűlésén határozta el, hogy szakértői missziót küld Magyarországra, mert Budapesten számos kedvezőtlen folyamat indult meg, amelyek hatással lehetnek a világörökségi területre és annak védőterületére is. A misszió ezen a héten négy napot töltött Magyarországon. Látogatásuk végén a helyi civil szervezetek képviselőivel találkoztak, hogy tőlük is tájékozódjanak arról, miként látja a közvélemény a folyamatban lévő beruházásokat az érintett területeken.

József nádor beszéde videón >>>

Borzasztóan titkos dolgokról tanácskoztunk, amihez semmi köze a nyilvánosságnak, ezért indokolt volt tucatnyi civilruhás (hmm, érted, 'civil') biztonsági őr, megszűrt résztvevői lista és lehúzott redőnyök bevetése e borús esős napon a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kollégiumának vadonatúj előadójában, amely önmaga is egy jelentős budapesti történeti kert kárára épült meg. A Greenpeace és az Óvás! képviselőjének előadásai közben az előadók azért megkérték a technikust, hogy eressze be a fényt a terembe a redőnyök felhúzásával. A Levegő Munkacsoport projektort is hozott, mert a tegnap este 8-kor (!) megváltoztatott helyszínről azt írta a miniszterelnökségi levél, hogy sajnos az új helyszínen nem tudják a kivetítést biztosítani. A helyszínen derült ki, hogy mégis. E kedves képek a fénybeeresztés pillanatában készültek. -írta FB oldalán Bardóczi Sándor  tájépítész.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem kollégiumában megtartott másfél órás tanácskozáson a Levegő Munkacsoport is képviseltette magát. Miközben ligetvédő aktivisták tüntetettek a tanácskozás helyszíne előtt, számos hozzászólás hangzott el a tervezett lágymányosi, 120 méteres magasházzal és a Várban elindult kormányzati projektekkel kapcsolatban, de a fő téma egyértelműen a Városliget átalakítása volt. A Levegő Munkacsoport elnökségi tagja, Bardóczi Sándor kifejtette a szervezet abbéli véleményét, hogy a Városligetet mint jelentős történeti kertet, a világ első közparkját továbbra is közparkként kell megőrizni. A tájépítész szakember felhívta arra a figyelmet, hogy a kormányzati projekt szembemegy a budapestiek elsöprő többségének véleményével, amit több közvélemény-kutatás is alátámaszt (így az Ipsos által 2016 januárjában és a Medián által 2016 júniusában végzett felmérés). A beruházás előkészítése során a kormányzat minden olyan épületet lebontott a Városligetből, amelynek nincs műemléki relevanciája és nem a parkba való, így a milleneumi kiállítási korszak és az azt követő Hungexpo-éra akkor ideiglenesnek tervezett maradványait, amelyeknek építészeti értékük nem volt. Elméletileg tehát mostanra előállt a lehetőség, hogy a Városligetet közparkként újítsuk meg mint egyik legfontosabb kertörökségünket a tudományos kerttörténeti dokumentáció ajánlásai alapján.

A most gödörásás fázisába lépett Néprajzi Múzeum területére is van a civil szervezeteknek rehabilitációs javaslatuk, hiszen már máskor is előfordult, hogy kiástak egy gödröt, de végül elálltak a beépítéstől. (Egyik ilyen „nemzeti gödör” az Erzsébet téren azóta mélygarázs.) A Városliget kiszolgálására is szükség van némi parkolókapacitásra, de messze nem P+R parkolókra, így a gödör hasznosítható: alul mélygarázsként, felül pedig autómentes rendezvénytérként működhet. A P+R parkolókat pedig a Vágány utcába és a Rákosrendezőre lehetne telepíteni, összefüggésben az 1-es villamos intermodális csomópontjának kialakításával és a Milleneumi Földalattinak Rákosrendező irányába történő meghosszabításával. Van tehát jó megoldás arra, hogy a közpark közparkként újuljon meg az örökségvédelmi szempontok alapján, miközben lehetne újabb múzeumokat építeni a budapesti rozsdaövezetekben. A Városliget teljes rehabilitációja ma 20 milliárd forintból megoldható épületek nélkül. Épületekkel viszont legalább 250 milliárdra rúgna a számla, s közben a Városliget elveszítené közpark jellegét. (Részletesebben Bardóczi Sándor tájépítész FB posztján)

Az ICOMOS-misszió képviselői arról biztosították civil szervezeteket, hogy a jelentésükben kiemelten kezelik és megjelenítik a civil szempontokat is, és értik, hogy a budapestiek a Városligetet közparkként szeretnék megőrizni.  




Hozzászólások

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés