A rókadobási rekord több mint 7 méteres magasság volt

2018. február 15. 9:38

A rókadobási rekord több mint 7 méteres magasság volt

A 17. század legbizarrabb látványsportja a főleg a mai Németország területén elterjedt Fuchsprellen, azaz a rókahajítás volt, ami az állatkínzásnak majdnem azon a szintjén áll, mint az akkoriban Európa-szerte elterjedt ünnepi macskaégetés.

A macskaégetésről itt olvashatnak bővebben, macskatulajdonosok óvatosan kattintsanak). 

Az állatdobálási "sportot" a hagyomány szerint I. János György szász választófejedelem találta ki, vagy legalábbis ő tette népszerűvé az arisztokrácia köreiben. A menete nagyjából a következő volt:

-- A versenyzők párokba rendeződve állnak fel az arénában, általában egy férfi, egy nő összeállításban, jellemzően jegyes- vagy házaspárok.

-- Minden pár kap egy pár méter hosszú, széles, erős vászoncsíkot, amit lefektetnek a földre, és a két végét tartják a kezükben.

-- Beengedik az állatokat az arénába, és azok a közönség üdvrivalgásától megrettenve fejvesztett menekülésbe és összevissza rohangálásba kezdenek.

-- Amint valamelyik állat rátéved az egyik vászonszalagra, az adott pár tagjai teljes erőből megrántják annak a két végét, és így az csúzliszerűen a levegőbe repíti az áldozatot.

-- Aki a legmagasabbra katapultálta a szerencsétlen jószágot, az nyert.

A hajigált állatok lehettek nyulak, vadmacskák, de a legnépszerűbb áldozat a róka volt, a régi pogány hagyomány miatt, ami a tél rossz szellemével azonosította az állatot. A feljegyzések szerint a rókadobási rekord 24 láb, vagyis több mint hét méteres magasság volt.

A "sport" persze elég veszélyes volt, a kicsit is figyelmetlen vagy peches versenyzők csúnya karmolás- és harapásnyomokat szedhettek össze. Az állatok nyilván sokkal rosszabbul jártak, a dobálás végére általában a mozgásképtelenségig összetörték magukat. Ekkor jött az esemény matiné része: a közönség gyerekkorú tagjai husángokkal agyonverték a sebesült állatokat. Egy svéd utazó naplója részletesen beszámol arról, hogy egy 1672-es bécsi rókadobáló versenyen ebbe a részbe beszállt maga a díszvendég, I. Lipót német-római császár és egyben magyar király is.

A rókahajítás köré ünnepségeket és egész fesztiválokat szerveztek. Volt, ahol a versenyzők jelmezben vonultak fel, és az állatokra az adott helyen ellenségnek, vagy szimplán csak népszerűtlennek számító uralkodókat ábrázoló maszkokat húztak. A leghíresebb és legnagyobb rókadobálós bajnokságot II. Ágost lengyel király tiszteletére rendezték Drezdában (ő maga is részt vett rajta versenyzőként). A rókahajítás Super Bowlján a krónikások szerint 647 róka, 533 nyúl, 34 borz és 21 vadmacska pusztult el, és extra látványosságként vaddisznókölykök és farkasok is szerepeltek a műsorba- írta Hanula Zsolt a ma is tanultam valamit blogján.




Hozzászólások

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés