Egyre szélsőségesebb lesz az európai városok időjárása

greenfo/MTI

2018. február 25. 7:53

Egyre szélsőségesebb lesz az európai városok időjárása

Európa 571 városának adatait elemezve a New Castle-i Egyetem kutatói kimutatták, hogy az eddig véltnél jóval szélsőségesebbé válik az időjárás a 2050-2100 közötti időszakban.

A szakemberek az aszályokban, hőhullámokban, áradásokban végbement változásokat elemezték az összes klímamodell alkalmazásával az Environmental Research Letters tudományos folyóiratban közzétett tanulmányukban. Kimutatták, hogy mind az 571 városában fokozódni fognak a hőhullámok, a legnagyobb mértékben a hőhullámos időszakok a dél-európai országokban nőnek, miközben a közép-európai városokban a legnagyobb mértékben - 2-7 Celsius-fokkal, a legrosszabb forgatókönyv szerint akár 8-14 Celsius-fokkal - fog emelkedni a hőmérséklet hőhullámok idején - olvasható az eurekalert.org tudományos hírportálon.

Az aszály feltételei különösen Dél-Európában növekednek, számításaik szerint az Ibériai-félsziget déli részén fekvő Malagában és Almeirában több mint kétszeresére nő a szárazság az 1951-2000-es évekhez képest. Északnyugat-Európában a folyók áradásának kockázata növekszik. A legrosszabb előrejelzések a Brit-szigetek városait érintik, ahol még a legoptimistább forgatókönyv esetében is a városok 85 százalékát fogja a korábbinál nagyobb árvíz sújtani.

A legrosszabb előrejelzéseket alapul véve mindhárom jelenség - aszály, hőhullám, áradás - a legtöbb európai városban jóval szélsőségesebb lesz. "Kutatásunk rávilágít, hogy sürgősen terveket kell kidolgozni arra, hogy városaink miként birkózzanak meg ezekkel a jövőbeni időjárási jelenségekkel" - hangsúlyozta Richard Dawson professzor, a tanulmány társzerzője.

"Már most első kézből látjuk az szélsőséges időjárási események következményeit az európai fővárosokban.

Párizsban az átlaghoz képest több mint négy métert nőtt a Szajna vízszintje" - tette hozzá. Más fővárosokban, mint Dublinban, Helsinkiben, Rigában, Vilniusban és Zágrábban is valószínűleg az áradások vízszintje lesz extrém magas. A legrosszabb forgatókönyv több mint 80 százalékos vízszint növekedéssel számol árvizek esetén számos nagyvárosban, köztük a spanyol Santiago de Compostelában, az írországi Corkban, Waterfordban, a portugáliai Bragában és Barcelosban vagy a brit Derry/Londonderryben.

Miközben Stockholmban és Rómában fog nőni leginkább a hőhullámos napok száma, a hőmérsékletnövekedés hőhullámok esetén Prágában és Bécsben lesz a legnagyobb. Lisszabonban és Madridban fog előfordulni legtöbbször legnagyobb szárazság, miközben Athént, a máltai Valettát és Szófiát sújtja majd a legnagyobb szárazság és hőhullám az előrejelzés szerint.

Növekvő árvizeket hoz a klímaváltozás

Növekvő árvizeket hoz a klímaváltozás

Nincs direkt kapcsolat abban, hogy a Szajna párizsi árvizekor jelent meg az a tanulmány, mely szerint a globális felmelegedés miatt jelentősen nő az árvizek kockázata Közép- és Nyugat-Európában.

Eszerint még akkor is nő a kockázat, ha sikerül 1,5 Celsius-fokra korlátozni a hőmérséklet emelkedését az iparosodás előtti időkhöz képest - olvasható a Climate c. folyóiratban megjelent tanulmányban.

A szerzők három forgatókönyv alapján elemezték az árvízi kockázatot: 1,5, 2 és 3 Celsius-fokos hőmérséklet-növekedés esetén, és arra a megállapításra jutottak, hogy Közép- és Nyugat-Európában nő meg leginkább az árvízi kockázat mindhárom esetben, és minél nagyobb a hőmérsékletnövekedés, annál nagyobb lesz a kockázat.

 

 




Hozzászólások

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés