Csupán szavazatszerző próbálkozás a rezsicsökkentési ígéret, amely a kormányzat részéről a hét közepén elhangzott. A kabinet ismét becsapja a családokat: csupán a 16 %-át adja vissza annak az extraprofitnak, amelyre évente szer tesz a háztartások energiatarifáin keresztül.
A Magyar Nemzetnek nyilatkozott a második Orbán-kormány volt energetikai államtitkár-helyettese Holoda Attila, aki szerint egy átlagos család éves szinten megközelítőleg 83 ezer forintot veszít azon, hogy a kormányzat a nemzetközi energiabeszerzési árak által indokoltnál drágábban adja a lakosságnak a földgázt, az áramot, illetve a távhőt. Ebből most csupán egyetlen alkalommal 12 ezer forintot kapnak majd vissza a földgázfelhasználók, a többi extraprofit a kormányzat zsebében marad. Földgáz esetében ez azt jelenti, hogy a kabinet az utóbbi években az indokolt díjakon felül évente 241 milliárd forint „luxusprofitot” szedett be, az elmúlt évek során pedig az energetikai vállalatai közreműködésével mintegy 960 milliárd forint pluszbevételre tett szert ily módon.
Ebből most „nagyvonalúan”, mintegy „választási ajándékként” 40 milliárd forintot ad vissza az eddig alaposan megsarcolt fogyasztóknak.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter szokásos csütörtöki kormányzati sajtótájékoztatóján tegnap cáfolta, hogy szavazatszerzési célokat szolgál a mostani rezsilefaragási ígéret. Úgy fogalmazott: sértő ez a feltételezés. Hozzátette: a 12 ezer forintos jóváírást mind a földgázfogyasztók, mind a távhőfelhasználók megkapják a második negyedév során. Orbán Viktor miniszterelnök még szerdán jelentette be, hogy „téli rezsicsökkentésről” döntött a kormány. Így minden család 12 ezer forintot jóváírhat a gázszámlájából. A kormányfő közölte, a kedvezményt megkapják a távfűtést használók is, és a szilárd fűtőanyagok támogatására is elkülönítenek egymilliárd forintot. Orbán az intézkedéseket azzal indokolta, hogy az elmúlt hetekben rendkívüli hideg volt Magyarországon, megnőtt a családok gázfogyasztása, illetve a rezsiszámlájuk. A miniszterelnök hozzátette: Magyarországon a nemzeti kormány volt az első, amely csökkentette a rezsit.
Orbán Viktor arról azonban nem beszélt, hogy kormánya a korábbi ígéretei ellenére 2013 óta nem mérsékelte a háztartási energia árát, miközben az elmúlt évek során mind az áram, mind a távhő, mind a földgáz esetében 10-20 százalékos rezsicsökkentésre lett volna lehetőség a világpiaci árak alapján. Az utolsó érdemi rezsicsökkentéskor, vagyis 2013 végén a földgáz jegyzésára az európai piacokon megawattóránként 26 euró volt, ez a tavalyi év közepére 15-16 euróra zuhant, majd december végére 22 euróra növekedett. Mostanra viszont 19 euró körüli szintre állt be. Így bőven alatta maradt a 2013-as árszínvonalnak. Magyarország ráadásul a lakossági gázfogyasztás 70-80 százalékát orosz forrásból szerzi be, amelynek jelenlegi ára megawattóránként 15 euró körül mozog. Az Oroszországból érkező gáz ára ugyanis hathavi késéssel követi egyes olajtermékek világpiaci árát. Emellett ma már az árak kiszámításában szerepet játszanak az európai úgynevezett azonnali piaci tőzsdei földgázárak is. Az áram ára az azonnali piacokon négy évvel ezelőtt 48 euró volt megawattóránként, ezt 2016 nyarán 27 euróért is meg lehetett vásárolni, most pedig még mindig csak 41 euró közelében mozog a díj. Így ennél az energiatípusnál is lehetséges lenne az 5-10 százalékos tarifalefaragás.
Azt, hogy a szabadpiaci árakkal jobban járnának a fogyasztók, mint a „rezsicsökkentett”, szabályozott árakkal, az is alátámasztja, hogy a német E.on energetikai cég egyes fogyasztóknál a napokban tíz százalékkal aláígért az állami, nagyon olcsónak hirdetett árajánlatnak. Németh Szilárd fideszes rezsibiztos fel is háborodott a nemzetközi társaság lépése miatt. Úgy vélte, hogy az E.on ezzel az akcióval az országgyűlési választásba akar beavatkozni „Brüsszel oldalán”, beszáll az „ütök-kapokba”, és „kicsit vissza kellene fogniuk az agarakat” – fogalmazott a rezsibiztos. Az E.on viszont a politikus kirohanására egy visszafogott közleményben reagált, amelyben tudatta, hogy az ajánlata csak bizonyos ügyfélkörnek szól.
Szakértők szerint a kormány időzítését magyarázó indoklás is sántít. Ebben a fűtési idényben ugyanis sokkal kedvezőbb volt az időjárás, mint a múlt évben. Így a „különleges kedvezményre”, az extra rezsicsökkentésre sokkal inkább szükség lett volna 2017 telén, mint most. Tavaly ugyanis a hideg téli időjárás miatt csaknem 30 százalékkal többe került a fűtés a családoknak, mint egy évvel korábban. Ez azt jelenti, hogy egy átlagos, 53 négyzetméteres lakás éves távhődíja 170 ezer forint helyett valamivel több mint 200 ezer forintra emelkedett. A földgáz esetében a szakemberek szerint szintén 30 százalék körüli fogyasztásnövekedéssel lehetett számolni. Mindez egy átlagos felhasználó esetében 30 ezer forint körüli többletkiadással járt. (MNO)
A stadionok fenntartójának is olcsóbb a gáz, mint a lakosságnak
Már a stadionokat is fenntartó Nemzeti Sportközpontok (NSK) is olcsóbban kapja a földgázt, mint a lakosság, a Fidesz mégis indokolatlannak tart egy újabb rezsicsökkentést. Az adatok közben azt mutatják, hogy a földgáz tőzsdei jegyzésára már a 2013-as rezsicsökkentés idején lejtmenetnek indult, a magyar lakosság viszont ebből semmit sem érezhetett a befagyasztott hatósági árak miatt.
„Az új rendszerben a fogyasztási helyek 57 százalékánál nincs áremelés” – magyarázta 2010 novemberében a 2011. január elsejétől érvényes gázáremelést Fellegi Tamás fejlesztési miniszter. A hatósági ár 2013-as bevezetéséig a második Orbán-kormány többször is emelte az energiahordozó árát. A 2010-es drágulás a választás időszakára esett, április elsejével átlagosan 10,1 százalékkal nőtt a földgáz ára. A 2011. januári emelésről már az új kormány döntött, akkortól az ár sávosan, fogyasztástól függően emelkedett, volt, akinek 9,3 százalékkal. 2012-ben újabb, átlagosan 2,4 százalékos drágulás jött, ráadásul ebben az évben vezette be a kabinet a 27 százalékos, Európában a legmagasabbnak számító áfakulcsot. Mindeközben megszűnt a szociális alapú gázártámogatás
