Bős-Nagymaroshoz hasonlította a paksi bővítést Sólyom László

Zsidai Péter - forrás: nepszava.hu

2018. március 14. 0:35

Bős-Nagymaroshoz hasonlította a paksi bővítést Sólyom László

Sólyom Bős-Nagymaros ügyét környezetvédelmi szempontból Paks bővítéséhez hasonlította, azzal a különbséggel, hogy a nyolcvanas években még tudományos, társadalmi párbeszédet rendeztek, míg Paks 2 miatt csupán egy akadémiai ülést tartottak.

A Rajk László Szakkollégiumban Sólyom László volt köztársasági elnök telt ház előtt beszélt fiatal diákoknak a rendszerváltozást megelőző évekről és a kilencvenes évek átalakulásairól. Felidézte, hogy a nyolcvanas években mozgolódás kezdődött a társadalomban, kisvállalkozások indultak, jogászok Németországba jártak másolni a korszerű jogszabályokat, versenytörvényt, csődtörvényt.

Fontos fejleménynek nevezte a jogállamiság kezdeteit, hogy polgári bíróságok elkezdtek ítélkezni személyiségi jogi dolgokban. Értékként jelent meg a környezetvédelem, az adatvédelem, az emberi jogok és a lelkiismereti szabadság. A környezetvédelem érdekében szerveződtek a legerősebb tiltakozó társadalmi mozgalmak például Szársomlyó, Dorog, Bős-Nagymaros kapcsán. A végül is meg nem valósult dunai vízerőmű ökológiai katasztrófát okozott volna, de létrejött a Duna Kör, amelynek ő is tagja lett, a Duna-mozgalmak, amelyek a társadalmi ellenállást sikeresen közvetítették. Sólyom Bős-Nagymaros ügyét környezetvédelmi szempontból Paks bővítéséhez hasonlította, azzal a különbséggel, hogy a nyolcvanas években még tudományos, társadalmi párbeszédet rendeztek, míg Paks 2 miatt csupán egy akadémiai ülést tartottak. Sólyom kiemelte a rendszerváltozásnak köszönhető egyesülési törvényt, amely szervezetek sokaságát hozta létre: ezek az egyesületek mind a Soros Alapítvány fénymásolóival dolgoztak – jegyezte meg.

Sólyom beszélt az ellenzéki kerekasztal működéséről, a pártok alakulásáról, az állampárt és a demokratikus erők szembenállásáról. Az 1989-es alkotmányról azt mondta, az európai standardnak megfelelő volt, és bár csak ideiglenesnek szánták, az Alkotmánybíróság ügyesen gyúrta át használhatóvá. Az Alkotmánybíróságot, amelyet maga is vezetett, a semmiből teremtették, a legtöbb alkotmánybírónak fogalma sem volt arról, mi is az – idézte fel a kezdeteket. Megalkottak egy dogmatikát, és húsz évnyi távolságból sem érzi úgy, hogy le tudták volna rombolni.

A kárpótlás, állami vagyon kérdésében a koncepció hiányát tette szóvá, ebben nem az Ab szava nem döntött. Annál inkább a politikailag motivált bűncselekmények megítélésében, amelyről kimondták, bizony ezek idővel elévülnek. - Csak azért lehet elítélni valakit, ami a bűn elkövetésekor bűncselekmény volt – hangsúlyozta. Hozzátette: az 56-os sortűzperek igazolták, 50 év elteltével nem lehet igazságot tenni. „Jogállamot nem lehet nem jogállami eszközökkel építeni” - emelte ki. Az ügynöktörvényről azt jövendölte: az majd akkor lesz, ha majd kihalt minden érintett.

A Népszava szerint  jogállamiság állapotára vonatkozó kérdésre azt felelte, nem merték felhívni politikusok, amikor az Ab elnöke volt, ha mégis, azt tanácsolta, a másnapi Magyar Közlönyben majd olvashatja döntésüket. Az Alkotmánybíróságnak komoly konfliktusai voltak a hatalommal, emlékezett, a kereszténydemokraták a kilencvenes években a Legfelsőbb Bíróságba való beolvasztását akarták elérni. Köztársasági elnökként az alkotmányosság fenntartása volt legfőbb célja a környezetvédelem mellett. Felszólalt Paks 2 ellen, a népszavazást megkerülhetetlennek tartja ebben a kérdésben, továbbá a határon túli magyarok ügye is a prioritásai között szerepelt. Abban is következetes volt, hogy nem hagyta magát befolyásolni a pártoktól, amikor jelölnie kellett különböző tisztségekre vezetőket. Szerinte a 2006-ban az öszödi beszéd után tett októberi nyilatkozata, amelyben Gyurcsány Ferenc visszavonulását kezdeményezte, a legfontosabb mozzanat volt elnöksége során.

Az áprilisi választások tétjéről úgy vélekedett, a NER felváltotta a fékek és egyensúlyok rendszerét, ami azért jött létre, mert minden párt tartott még attól, mi lesz a következménye, ha nem ő győz. Konkrét helyzetértékelésbe nem bocsátkozott, de diktatúra létrejöttétől sem tart, ha ismét nyer a Fidesz: „Meglátjuk, mi lesz, nem tudok jósolni” - mondta. Mindenesetre a Fidesz jobban teljesít, jegyezte meg ironikusan: „a kutyapárt azt a szlogent már nem tudja kitalálni helyettük, hogy megvédjék az országot nem létező ellenségtől.”

Tartva magát fogadalmához, nem kívánta értékelni az őt követő köztársasági és alkotmánybírósági elnök tevékenységét sem. Annyit azért nem tudott magában tartani: nem ért egyet azzal, hogy a jelenlegi Ab mondvacsinált indokkal ül ügyeken, ahelyett, hogy döntéseket hozna, mert ez lenne a dolga. Példaként a lex CEU-t említette.




Hozzászólások

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés