A rovat kizárólagos támogatója

Mi a közös az OSB-lapban, a galambürülékben és a szellőzővezetékben? Az Országos Közegészségügyi Intézet esettanulmányai alapján az, hogy mindegyik komoly egészségügyi kockázatot jelenthet a munkavállalókra nézve.

A jó minőségű irodai levegő tíz százalékkal is növelheti a vállalat termelékenységét, és fontos szerepet játszik a munkaerő megtartásában – derült ki a Laboratorium.hu Illékony vegyület, maradandó kockázat címmel rendezett konferenciáról szóló tudósításából…

• A bútorokból, használati tárgyakból, építőanyagokból (OSB-lap, laminált padló, parketta) vegyi anyagok, illékony szerves vegyületek kerülhetnek a beltéri levegőbe

• Ezek többsége gyúlékony, rákkeltő, aspirációs veszélyeket jelent, szem- és bőrirritációt okoz.

• A szellőzőberendezés és a gipszkarton a probléma forrásává is válhatnak: az innen “támadó” gombák, baktériumok okozhatnak komoly egészségkárosodást

•  A munka minősége 5-10%-kal növelhető, amennyiben jó a munkahelyi levegő

•  A munkaerő megtartása ma már egyre fontosabb problémát jelent, ezért is nagyon fontos, hogy jó munkakörülményeket teremtsünk

•  A területet európai és magyar rendeletek is szabályozzák. A rendeletek betartásával és laboratóriumi vizsgálatokkal garantálható a jó levegő!

A jó levegőminőség alapvető munkavállalói érdek, egyrészt egészségvédelmi okokból (a munkavállalók távolmaradását 30%-ban légúti megbetegedések okozzák), másrészt pedig a kiváló belső levegőminőség a termelékenység 5-10%-os növekedését teszi lehetővé! Ez megmutatkozik az emberi munka hatékonyságában és a megtermelt áruk minőségében is, elég csak az élelmiszeripari üzemekre, például konzervgyárakra gondolni, ahol komoly minőségromlást eredményezhet, ha bármilyen szennyeződés a termékbe kerül – mondta Dr. Magyar Donát, az Országos Közegészségügyi Intézet aerobiológus szakértője a beltéri levegőről szervezett konferencián a WESSLING Tudásközpontban.

Biológiai szennyezők a munkahelyen

A szellőzőberendezések akár a probléma forrásává is válhatnak – derült ki előadásából –, hiszen a vezetékekben, hőcserélőkőn, szűrőkön lerakódó por különböző gombáknak szolgálhat tápanyagul, a légtechnikai berendezések pedig az épület távoli pontjaira is eljuttatják a spórákat. Egy mezőgazdasági feldolgozó és csomagoló üzemben például még a termékekbe is bekerültek a szellőzőben elszaporodott Stachybotrys-gombák.
Nemcsak az üzemek érintettek, az irodák gipszkarton falainak belső oldalán beázás hatására olyan gombatelepek alakultak ki, amelyek mikotoxinjai a levegőbe kerülve orrvérzést, véres köhögést és allergiát okoztak.
A szupermarketekben bizonyos gombák mennyisége pedig több esetben a határértékek akár tízszeresét is meghaladta. A beltéri levegő, az irodák aerobiológiai vizsgálatakor komoly gondot okoz még a hírhedt, akár halálos tüdőgyulladást is okozó Legionella, illetve a galambürülékben megtelepedő Cyptococcus neoformans baktérium is, amelynek hatására agyhártyagyulladás alakulhat ki.

Nem biológiai eredetű szennyeződésekre is fény derült: a légtechnikai csövek kőzetgyapot szigetelésének törmeléke például a levegőbe kerülve irritációt (bevérzett szemet) okozhat, egy festőüzemben pedig csak a mikroszkopikus vizsgálatok után jöttek rá, hogy a festés egyenetlenségét a papírdobozok levegőben szálló apró kartonszálai okozták.

Komoly egészségügyi kockázatot jelent a forgácstermékekből gyantaanyaggal összeragasztott OSB-lap, amelynek jelentős a mérgező formeldehid-kibocsátása. Jó hír viszont, hogy a szobanövények valamennyire képesek lebontani ezt a vegyületet! A munka minősége akár 10 százalékkal is növelhető, amennyiben a munkahelyi levegő minősége megfelelő

  Részletek:  Miért kell tartani az illékony szerves vegyületektől?

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás