77 ezren a szabadon áramló Muráért!

2018. március 23. 17:17

77 ezren a szabadon áramló Muráért!

7000 hektárnyi vizesélőhely kerülhet veszélybe, ha Szlovénia jóváhagyja a tervezett nyolc vízerőmű építését a Mura folyón. A hatások a magyarországi folyószakaszon is érezhetőek lennének. Ennek megakadályozására indítottak petíciót a WWF 2017 őszén, az emberek pedig összefogtak: több mint 77 ezer aláírás gyűlt össze, melyet március 22-én, a Víz Világnapján adtak át a szlovén környezetvédelmi és területfejlesztési miniszternek.

A WWF Magyarország és a Dráva Szövetség ezzel egy időben Szlovénia magyarországi nagykövetségén szintén átnyújtotta a petíciót. "Mentsük meg a Murát! Gátat a murai vízerőműveknek!" - ezzel a felszólítással indított petíciót a WWF 2017-ben szlovén, horvát és magyar szövetségeseivel. Az aláírásokat hazánkban a Magyarország és a Dráva Szövetség gyűjtötte, melynek eredményeként itthon több mint 3500-an támogatták a petíciót.

A civil szervezetek a Mura menti országokban, szerte Európában, sőt a tengerentúlon is terjesztették a felhívást, melynek köszönhetően az összegyűjtött aláírások száma eléri a 77.310-et. Az aláírásokat a Víz Világnapján, március 22-én adták át Ljubljanában Irena Majcen környezetvédelmi és területfejlesztési miniszternek. A szlovén fővárosban tartott eseménnyel párhuzamosan Zágrábban és Budapesten a szlovéniai nagykövetségek számára is átadták a petíciókat, jelezve ezzel, hogy a Mura többi országában a vízerőműterv hallatára tízezrek mozdultak meg. Az aláírások számát tartalmazó petíciót Budapesten Metka Lajnscek nagykövet-helyettes asszony vette át. Az aláírók nemcsak a közvetlenül napirenden lévő, Hrastje Mota közelében tervezett vízerőmű ellen tiltakoznak, hanem annak érdekében is, hogy megállítsák a szlovén Mura-szakaszon azt a komplex vízerőmű-építést, amelyet a folyó több mint 50 kilométeres szakaszán terveznek végrehajtani. Ha ez megvalósul, az súlyosan veszélyeztetné Szlovénia legértékesebb és legjobban megőrzött ártereit. Összesen mintegy 7000 hektárnyi vizesélőhely eshet áldozatul a felelőtlen beavatkozásnak, különleges és veszélyeztetett fajok - mint a rétisas, a fekete gólya vagy a vidra - végképp eltűnhetnek a területről.

A folyó része az "Európa Amazonasának" is nevezett Mura-Dráva-Duna Bioszféra Rezervátumnak, amely európai szinten is rendkívül fontos terület. Azonban ennek teljes hátországát pusztulás fenyegeti Szlovéniában, ha megépülnek a vízerőművek, amelyek az alvízi folyószakaszra is rendkívüli hatással lennének - beleértve a magyarországi részt is. A hazai Mura-szakasz is veszélybe kerülne A Mura mintegy 50 kilométer hosszan érinti Magyarországot, Mura-menti Tájvédelmi Körzet néven a Balaton-felvidéki Nemzeti Park részét képezi, egyúttal az Európai Unió Natura 2000 ökológiai hálózatába is beletartozik. A Mura szabad folyását a nyolc vízerőmű holt tározók láncává alakítaná Szlovéniában, ezáltal a tározók alatti területen, így hazánkban is teljesen megváltozna a folyó. A gyakori vízszintingadozás miatt a folyómeder süllyedni kezdene, ezáltal az ártéri erdők és a holtágak vízellátása romlana, mivel nem jutnának elegendő vízhez, a vízerőmű pedig a halak természetes vándorlásának is gátat szabna. Az élővilágot érintő káros hatások mellett az ökoturizmus is veszélybe kerülne, valamint a mezőgazdálkodás és erdőgazdálkodás szempontjából egyaránt markáns negatív hatásokkal járna.

Petíció a Muráért 2018 március 22. Gruber Tamás Vizesélőhely-védelmi programvezető és Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatójaPetíció a Muráért 2018 március 22. Gruber Tamás Vizesélőhely-védelmi programvezető és Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója

Mit várnak a döntéshozóktól a petíció aláírói?

A petíció támogatói azt kérik a szlovén kormánytól, hogy állítsa le a vízerőmű-építéssel kapcsolatos terveket a Murán: mind az elsőt Hrastje Motánál, mind a további hét, napirenden lévő vízerőmű tervét. Ezen kívül az aláírók azt is szeretnék, hogy a határon átnyúló környezeti hatások kezeléséről szóló Espoo-i Egyezménynek megfelelően minden elérhető információt osszanak meg a szomszédos országokkal.

A petíció aláírói azt is várják Szlovéniától, hogy az ország csatlakozásával járuljon hozzá az "Európa Amazonasának" is nevezett Mura-Dráva-Duna Bioszféra Rezervátum létrehozásához, mely az első öt országra kiterjedő bioszféra-rezervátum lenne a világon. Erre a vállalásra Szlovénia már 2011-ben igent mondott, most ennek megerősítése szükséges. A zöld civil szervezetek hangsúlyozzák: a megújuló energiaforrások közül Szlovéniában is azokat érdemes kihasználni, melyek a természeti erőforrásokat legkevésbé veszélyeztetik: a síkvidéken, hatalmas tározóterek építésével járó vízerőművek nem tartoznak ezek közé.

Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója úgy nyilatkozott: "Elfogadhatatlan lépés a Mura ilyen mértékű átalakítása. Nemcsak a természeti környezet változna meg, hanem a lakosság és a vízparton gazdálkodók számára is drasztikusan megváltoznának a környezeti adottságok."
"A Hrastje-Mota projektre vonatkozó környezeti hatásvizsgálati jelentés is arra a következtetésre jutott, hogy az építés káros hatással lenne a környezetre. Ráadásul nem csupán Szlovéniában veszélyeztetné az egyedülálló folyót, annak élőhelyeit és fajait, hanem jóval messzebb, a magyar Mura- és Dráva-szakaszon is éreztetné hatását. Bízunk benne, hogy a szlovén miniszter nem fogja hagyni, hogy ez megtörténjen" - mondta Toldi Miklós, a Dráva Szövetség elnöke.




Hozzászólások

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés