Jogerősen pert nyert a szennyezések felszámolásáért dolgozó Greenpeace a törvénysértő Baranya Megyei Kormányhivatallal szemben.
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság állásfoglalása, valamint a Pécsi Járásbíróság ítélete után immár a Pécsi Törvényszék másodfokú, jogerős bírósági döntése is kimondta: a Baranya Megyei Kormányhivatalnak is be kell tartania a hazai törvényeket, és ki kell adnia a közérdekű adatokat a Greenpeace Magyarország részére.
A zöld szervezet másfél éve próbálja eredménytelenül kikérni a volt Budapesti Vegyiművek garéi és hidasi szennyezéseivel kapcsolatos információkat, mivel a hatóság többszöri felszólítás ellenére sem tett eleget törvényi kötelezettségének. A Greenpeace Magyarország ezért volt kénytelen bírósághoz fordulni, mely immár jogerősen is kimondta: közérdekű környezeti adatot nem lehet visszatartani a magyar állampolgároktól és a civil szervezetektől. A Greenpeace Magyarország „Mérgezett örökségünk” című, a kiemelten szennyezett hazai területeket bemutató kiadványának elkészítése során – egységes elérhető hazai adatbázis híján – országosan mintegy 40-50 egyedi közérdekű adatigénylést nyújtott be különböző hatóságokhoz. A legtöbb hatósági képviselő a jogszabályi előírásoknak megfelelően kiadta a kért információkat az egyes szennyezési ügyekről, ám sajnos előfordult, amikor az állami hatóságok megpróbálták ellehetetleníteni a szennyezéseket feltáró – az állam helyett elvégzett – közérdekű munkát. A volt Budapesti Vegyiművek garéi és a hidasi szennyezéseivel kapcsolatosan a Baranya Megyei Kormányhivatal egyszerűen megtagadta a közérdekű adatok kiadását – ezzel megsértve a törvényi előírásokat. Holott korábbi információk alapján feltételezhető, hogy a korábbi szennyezések a mai napig veszélyeztetik a környezetet, vagy akár az ivóvízbázisokat is.
Még mindig mérgeznek a régi örökségek
Rákkeltő kadmium és arzén a talajvizekben, több száz tonnányi higany a talajban, mérgek által veszélyeztetett ivóvízkutak. Ilyen és ehhez hasonló szennyezéseket tár fel a Greenpeace Magyarország a Mérgezett örökségünk című jelentésük 2. kötetében. A kiadványt a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes által szervezett „Fizessen a jövő nemzedék?” konferencián mutatták be.
A környezetvédő szervezet 2015 óta kezdte el feltérképezni az ország legszennyezettebb területeit, bemutatva, hogy hol milyen szennyezés található, és az adott szennyezés miként érintheti a környezetet és a lakosságot, valamint hogy milyen fázisban tart a kármentesítés. A Mérgezett örökségünk első kötete tizenöt olyan, gyakran rákkeltő és mérgező anyagokkal szennyezett magyarországi területet tárt fel, amely helyszínek teljes megtisztítása és kártalanítása többnyire azóta is várat magára – hiába követelte a Greenpeace mellett több helyi szervezet, lakos és politikus is a hatósági, illetve a kormányzati intézkedést.
A Greenpeace Magyarország a nyilvánvaló törvénysértés miatt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordult, aki teljes mértékben igazat adott a környezetvédelmi szervezetnek. Mivel a Kormányhivatal a NAIH határozata ellenére sem tett eleget törvényi kötelességének, így a Greenpeace Magyarországnak nem maradt más lehetősége, mint bírósági úton érvényesíteni a közérdekű adatokhoz való hozzáférési jogát. A 2017. december 18-i első fokú döntés teljes mértékben a Greenpeace Magyarország keresetének adott igazat, és kötelezte a törvénysértő kormányhivatalt a szennyezési adatok azonnali és ingyenes kiadására. A hatóság az egyértelmű ítélet ellenére továbbra sem a szennyezéseket feltáró munkát próbálta segíteni, hanem fellebbezett az ítélet ellen.
A 2018. március 29-i, immár jogerős ítélet azonban helybenhagyta az első fokú ítéletet, miszerint át kell adni a közérdekű adatokat, és természetesen a két forduló perköltségét is a hatóságnak kell állnia. „Elkeserítő a Kormányhivatal hozzáállása, hogy az akár a lakosság számára is kockázatos szennyezések feltárása és megszüntetése helyett inkább azok eltussolásába fektetnek pénzt, időt és energiát. Üdvözöljük, hogy a szakhatóság után immár jogerősen, másodfokon a bíróság is kimondta, hogy nem lehet eltussolni környezetvédelmi adatokat. Az ilyen adatok feltételei annak, hogy a zöld civil szervezetek hatékonyan léphessenek fel a környezetet és az emberi egészséget veszélyeztető szennyezések ellen” – nyilatkozta Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője.
