Mekkora lábon él a húsvéti csokinyúl?

greenfo/MTI

2018. március 31. 18:09

Mekkora lábon él a húsvéti csokinyúl?

A csokoládé karbonlábnyomát és az édesség más környezeti hatásait vizsgálták a Manchesteri Egyetem kutatói, felmérve az összetevők, a gyártási folyamat, a csomagolás, a szállítás és a keletkező hulladék környezeti hatásait.

A karbonlábnyom azt mutatja, hogy a termék életciklusa során mennyi közvetlen és közvetett üvegházhatású gáz kerül a levegőben. A Food Research International szakfolyóiratban közzétett tanulmányukban a szakemberek úgy becsülték, hogy az Egyesült Királyság csokoládéipara évente 2,1 millió tonna üvegházhatású gázt bocsát ki. Ez egyenlő egy akkora nagyváros, mint a 290 ezres lakosú Belfast éves karbon-kibocsátásával.

Egyetlen szelet csokoládé előállításához mintegy ezer liter vízre van szükség.

Nagy-Britannia a világ hatodik legnagyobb csokoládéfogyasztó országa, éves átlagban egy személy mintegy nyolc kilogramm csokit fogyaszt, ami körülbelül 157 darab Mars szeletnek felel meg. A brit csokoládéipar 2014-ben négymilliárd font értékben forgalmazott csokoládét, és az előrejelzések szerint ez 9 százalékkal nőni fog 2019-re. A kutatók azt találták, hogy csokoládéhoz szükséges alapanyagoknak - köztük a tejpornak, a kakaószármazékoknak, a cukornak és a pálmaolajnak -, valamint a csomagolásnak van a legnagyobb környezeti hatása.

"Sokan szeretjük a csokoládét, de nem gyakran gondolunk arra, hogy mibe kerül az, hogy a kakaóbabból a boltokban kapható csokoládé legyen. A kakaó az Egyenlítő környékén, elsősorban Nyugat-Afrikában, Közép-és Dél-Amerikában terem, ezért nagy távolságot kell megtennie, még az előtt, hogy csokoládét készítsenek belőle az Egyesült Királyságban" - idézte Manchesteri Egyetem közleménye Adisa Azapagic professzort.


Mi köze a csokinyuszinak a húsvéthoz?
Ma már természetes, hogy ha közeleg a húsvét, már hetekkel az ünnep előtt ellepik a boltokat a csokinyuszik. Ez minden gyerek számára a húsvét nélkülözhetetlen kelléke, és ezzel szoros összefüggésben óriási üzlet is. De vajon mi köze a húsvéthoz egy szőrös kis állat édes kis szobrának? Mert hogy a Biblia nem ír a kereszt környékén ugráló nyulakról, az világos.
A csokinyuszi-hagyomány eredetéhez először magát a húsvéti nyuszi képbe kerülését kell megértenünk. Mint oly sok keresztény kötődésű ünnep, a húsvét is előszeretettel merít pogány hagyományokból, a nyulat például a germán mondavilágból kölcsönözte. Bár Ferenc pápa is megmondta, hogy nem attól lesz jó katolikus valaki, ha úgy szaporodik mint a nyulak, a kisállat éppen a termékenysége miatt vált a németül Ostern, angolul Easter néven futó ünnep szimbólumává.
Részletek >>>


A Nemzetközi Kakaó Szervezet adatai szerint 2016-ban az éves kakaótermelés 4,25 millió tonna volt. A csokoládéforgalmazás elérte a több mint 101 milliárd dollárt, a globális fogyasztás 45 százaléka Európára jut. A kutatók felhívták a figyelmet arra, hogy a tejcsokoládéhoz szükséges tej előállítása is fontos környezeti tényező. A tejtermelés sok energiát igénylő folyamat, és a tejet adó szarvasmarhák is jelentős üvegházhatású gázkibocsátók. Ez is jelentős mértékben növeli a csokoládé karbonlábnyomát.

"Nem azt akarjuk mondani, hogy az emberek hagyjanak fel a csokoládéfogyasztással. Tanulmányunk lényege, hogy növeljük a fogyasztók tudatosságát. Azt is reméljük, hogy munkánk segíti a csokoládéipart abban, hogy megbirkózzon a gyártási folyamat környezeti hatásaival és a lehető legfentarthatóbb termékké tegye a csokoládét" - hangoztatta Azapagic professzor.

Te is piszkos kakaót eszel? 
Te is piszkos kakaót eszel?

A világ kakaótermésének közel háromnegyedét adó Nyugat-Afrikában eltűnnek az őserdők, az ültetvényeken virágzik a gyerekmunka. De a csoki iránti kereslet nő.

Mars, Milka vagy Ferrero Rocher? Bármelyik legyen is a kedvenc csokoládéja valakinek, könnyen lehet, hogy „piszkos kakaót” fogyaszt vele. Nem rossz vagy hamis alapanyagról van szó, hanem – a Mighty Earth környezetvédelmi csoport friss jelentése szerint – illegálisan termesztett kakaóbabszemekről. A kereskedelmi láncolatban a legálisan ültetett növény termését ugyanis olyan területekről származó kakaóbabbal ömlesztik össze, ahol kiirtották az erdőt. A világ kakaótermésének 74 százalékát adó nyugat-afrikai övezetben ijesztő mértékű a fakivágás, a természetes vegetációk felégetése.

 




Hozzászólások

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés