A mesterségesen telepített erdők is fokozzák a globális felmelegedést -olvashattuk pár napja. Íme itt egy másik vélemény: miért fontosabb az erdők által – párologtatással folytatott -aktív hűtés, mint az erdő színe, albedója?
Egy átfogó kutatási projekt konklúziója szerint Európában az 1750 óta ültetett fák többnyire inkább növelték sem mint csökkentették a globális felmelegedést. Az ok a nem megfelelő fafajok telepítésében, és a helytelen erdőgazdálkodásban keresendő – olvasható az origo "A mesterségesen telepített erdők is fokozzák a globális felmelegedést" című cikkében. Erre reflektálva kaptunk egy cikket a www.waterparadigm.org -ról Karakai Tamás fordítótól.
A párologtató növények – elsősorban a fák – a Föld tökéletes légkondicionáló rendszerét alkotják. Egy önmagában álló fa 10 m átmérőjű – 80 m2 (vízszintes) felületű – koronájára naponta kb. 450 kWh (négyzetméterenként 4-6 kWh) napenergia érkezik. Ennek egy része visszaverődik, egy másik részét a talaj köti meg, míg egy megint másik része hővé alakul. Ha a szóban forgó fa jól el van látva vízzel, naponta mintegy 400 liter víz elpárologtatására képes. A víz folyékony halmazállapotból párává alakulása 280 kWh energiát használ fel. Ez az energiamennyiség jelenti a különbséget egy fa árnyéka és egy azonos átmérőjű napernyő árnyéka között. Egy napsütéses nap során a példánkban szereplő fa 20-30 kW teljesítményű hűtőhatást fejt ki, ami több, mint 10 légkondicionáló berendezés teljesítményének felel meg. A fa „üzemanyaga” ugyanakkor napenergia, „újrahasznosítható anyagokból készül”, „minimális karbantartást” igényel, kibocsátása pedig vízpára, melyet – a környezet hőjére és nedvességére válaszoló – levélnyílások milliói szabályoznak. A lényeg, hogy a vízpárában lekötött energia eltávozik egy hidegebb hely felé, ahol a vízpára kicsapódik majd. Ezért úgy képes a hőmérséklet időben és térben való szabályozására, hogy közben nem melegíti fel a közvetlen környezetét, mint egy hűtőszekrény vagy egy légkondícionáló berendezés. Ráadásul zajmentes, sőt zajfogó, pormegkötő, CO2 –megkötő.
A növények párologtatás révén kifejtett hűtőhatását jól szemléltetik az ábrák.
Amint azt az infravörös tartományban készített képek jól mutatják, a növények levelei a párologtatásnak köszönhetően jóval hűvösebbek a fedetlen talajnál, illetve a városi házaknál. A növényzet a víz elpárologtatásával aktív hűtést folytat. A növényzet, különösen az erdők, sötétebbek a legtöbb felszínnél (pl. agyag, homok stb.), a visszaverődés (albedó) esetükben kisebb. Ezt időnként úgy értelmezik, hogy az erdők fűtik a bolygó felszínét. Ez azonban tévedés.
7. ábra: Vékony növénytakaró képe az infravörös és a látható tartományban Jól látható, mennyivel melegebb a puszta talajfelszín, mint a növények leveleinek párologtatással hűtött felszíne. (Trebon, Cseh Köztársaság, 2002. július 12. 10:00)
8. ábra: Tér és csatlakozó park hőkamerás felvétele (Trebon, Cseh Köztársaság) Jól látszik a különbség a növényzet hőmérséklete, illetve a házak homlokzatának és tetejének hőmérséklete között. Az ábrából nyilvánvalóan látszik, hogy a növényzet – a visszaverődéstől függetlenül – hűtőhatást fejt ki a párologtatás révén. A 8. ábrából az is jól látható, hogy a visszaverődés hatása sokkal kisebb a párologtatás hűtőhatásánál.
9. ábra: Összehasonlítás: az érezhető hő eloszlása két különböző minőségű földterületen (Mostecko és Trebonsko) A tavakkal borított Trebonsko vizes élőhelyeinek térségében kisebbek az érezhető hő-beli különbségek (jobb oldalon), mint a szárazabb Mostecka – külszíni fejtésű – bányavidéken, ahol nincs elegendő növényzet (balra).
Az ábrán a víznek egy táj hőmérsékleti viszonyaira gyakorolt hatását láthatjuk. A fotók az észak-csehországi Mostecka és a dél-csehországi Trebonsko régiók jellemzőit mutatják (a Landsat Thematic Mapper és Enhanced Thematic Mapper + műhold-felvételek segítségével). Mostecko egy külszíni fejtéssel erősen érintett terület, ahol óriási területekről elvezették a vizet. Trebonsko területének viszont több, mint a 10 %-át tavak borítják, és más vizes élőhelyeket is megőriztek itt. Az ábrán a hőmérsékletet színek mutatják: a legmagasabb hőmérsékletű helyek pirosak, majd narancssárgák, sárgák, a leghűvösebbek a zölddel jelzett foltok. A legmagasabb hőmérsékletűek azok a helyek, ahol hiányzik a növényzet, vagyis esetünkben Mostecko külszíni fejtései, és meddőhányói. A hőmérsékleti különbségek is egyértelműen Mostecko-ban magasabbak, mint Trebonsko-ban, ahol a hőmérsékleti viszonyok a magasabb nedvességtartalomnak köszönhetően kiegyenlítettebbek.
A tanulmány szerzői: Ing. Michal Kravčík, CSc., RNDr. Jan Pokorný, CSc., Ing. Juraj Kohutiar, Ing. Martin Kováč, RNDr. Eugen Tóth
kivonatos fordítás Karakai Tamás
