Vízzel a klíma helyreállításáért - az Új Víz Paradigma

2018. április 2. 15:05

Vízzel a klíma helyreállításáért - az Új Víz Paradigma

A mesterségesen telepített erdők is fokozzák a globális felmelegedést -olvashattuk pár napja. Íme itt egy másik vélemény: miért fontosabb az erdők által - párologtatással folytatott -aktív hűtés, mint az erdő színe, albedója?

Egy átfogó kutatási projekt konklúziója szerint Európában az 1750 óta ültetett fák többnyire inkább növelték sem mint csökkentették a globális felmelegedést. Az ok a nem megfelelő fafajok telepítésében, és a helytelen erdőgazdálkodásban keresendő - olvasható az origo "A mesterségesen telepített erdők is fokozzák a globális felmelegedést" című cikkében. Erre reflektálva kaptunk egy cikket a www.waterparadigm.org -ról Karakai Tamás fordítótól.

A párologtató növények – elsősorban a fák – a Föld tökéletes légkondicionáló rendszerét alkotják. Egy önmagában álló fa 10 m átmérőjű – 80 m2 (vízszintes) felületű - koronájára naponta kb. 450 kWh (négyzetméterenként 4-6 kWh) napenergia érkezik. Ennek egy része visszaverődik, egy másik részét a talaj köti meg, míg egy megint másik része hővé alakul. Ha a szóban forgó fa jól el van látva vízzel, naponta mintegy 400 liter víz elpárologtatására képes. A víz folyékony halmazállapotból párává alakulása 280 kWh energiát használ fel. Ez az energiamennyiség jelenti a különbséget egy fa árnyéka és egy azonos átmérőjű napernyő árnyéka között. Egy napsütéses nap során a példánkban szereplő fa 20-30 kW teljesítményű hűtőhatást fejt ki, ami több, mint 10 légkondicionáló berendezés teljesítményének felel meg. A fa „üzemanyaga” ugyanakkor napenergia, „újrahasznosítható anyagokból készül”, „minimális karbantartást” igényel, kibocsátása pedig vízpára, melyet - a környezet hőjére és nedvességére válaszoló - levélnyílások milliói szabályoznak. A lényeg, hogy a vízpárában lekötött energia eltávozik egy hidegebb hely felé, ahol a vízpára kicsapódik majd. Ezért úgy képes a hőmérséklet időben és térben való szabályozására, hogy közben nem melegíti fel a közvetlen környezetét, mint egy hűtőszekrény vagy egy légkondícionáló berendezés. Ráadásul zajmentes, sőt zajfogó, pormegkötő, CO2 –megkötő.
A növények párologtatás révén kifejtett hűtőhatását jól szemléltetik az ábrák.

Amint azt az infravörös tartományban készített képek jól mutatják, a növények levelei a párologtatásnak köszönhetően jóval hűvösebbek a fedetlen talajnál, illetve a városi házaknál. A növényzet a víz elpárologtatásával aktív hűtést folytat. A növényzet, különösen az erdők, sötétebbek a legtöbb felszínnél (pl. agyag, homok stb.), a visszaverődés (albedó) esetükben kisebb. Ezt időnként úgy értelmezik, hogy az erdők fűtik a bolygó felszínét. Ez azonban tévedés.

 

7. ábra: Vékony növénytakaró képe az infravörös és a látható tartományban Jól látható, mennyivel melegebb a puszta talajfelszín, mint a növények leveleinek párologtatással hűtött felszíne. (Trebon, Cseh Köztársaság, 2002. július 12. 10:00)

 
8. ábra: Tér és csatlakozó park hőkamerás felvétele (Trebon, Cseh Köztársaság) Jól látszik a különbség a növényzet hőmérséklete, illetve a házak homlokzatának és tetejének hőmérséklete között. Az ábrából nyilvánvalóan látszik, hogy a növényzet – a visszaverődéstől függetlenül – hűtőhatást fejt ki a párologtatás révén. A 8. ábrából az is jól látható, hogy a visszaverődés hatása sokkal kisebb a párologtatás hűtőhatásánál.

 

9. ábra: Összehasonlítás: az érezhető hő eloszlása két különböző minőségű földterületen (Mostecko és Trebonsko) A tavakkal borított Trebonsko vizes élőhelyeinek térségében kisebbek az érezhető hő-beli különbségek (jobb oldalon), mint a szárazabb Mostecka - külszíni fejtésű - bányavidéken, ahol nincs elegendő növényzet (balra).
Az ábrán a víznek egy táj hőmérsékleti viszonyaira gyakorolt hatását láthatjuk. A fotók az észak-csehországi Mostecka és a dél-csehországi Trebonsko régiók jellemzőit mutatják (a Landsat Thematic Mapper és Enhanced Thematic Mapper + műhold-felvételek segítségével). Mostecko egy külszíni fejtéssel erősen érintett terület, ahol óriási területekről elvezették a vizet. Trebonsko területének viszont több, mint a 10 %-át tavak borítják, és más vizes élőhelyeket is megőriztek itt. Az ábrán a hőmérsékletet színek mutatják: a legmagasabb hőmérsékletű helyek pirosak, majd narancssárgák, sárgák, a leghűvösebbek a zölddel jelzett foltok. A legmagasabb hőmérsékletűek azok a helyek, ahol hiányzik a növényzet, vagyis esetünkben Mostecko külszíni fejtései, és meddőhányói. A hőmérsékleti különbségek is egyértelműen Mostecko-ban magasabbak, mint Trebonsko-ban, ahol a hőmérsékleti viszonyok a magasabb nedvességtartalomnak köszönhetően kiegyenlítettebbek.

A tanulmány szerzői: Ing. Michal Kravčík, CSc., RNDr. Jan Pokorný, CSc., Ing. Juraj Kohutiar, Ing. Martin Kováč, RNDr. Eugen Tóth
kivonatos fordítás Karakai Tamás




Kulcsszavak albedó növénytakaró

Hozzászólások

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés