Az MME legutóbb a telelő erdei fülesbaglyok felméréséhez kérte a lakosság segítségét. A januári aktívitásra alapozva most egy új, kétrészes akcióban elsőként a lakott területeken is leggyakoribb erdei fülesbaglyok (májusban pedig majd a füleskuvikok) fészkelő állományának felmérésében számítanak a lakosság segítségére.
Első pillantásra lehetetlen feladatnak tűnhet éjszakai életmódot folytató, számunkra láthatatlanul mozgó madarak amúgy is rejtett költőhelyének megkeresése. Szerencsére a fészkelő baglyok felmérése egyike a létező legegyszerűbb madármegfigyelési, adatgyűjtési módszereknek – ehhez ugyanis a madarakat nem is kell látni!
A felmérés lényege, hogy az esti szürkület óráitól alkalmanként hallgatózzunk néhány percet az erkélyről, az emeleti ablakból, a tornácról, a kertből, az utcán, parkban sétálva – és ezt hetente egy-két alkalommal ismételjük meg áprilistól júniusig. Eközben pedig a hím és a tojó erdei fülesbagoly gyakran egymásnak válaszolgató jelzőhangját, a körbe-körbe repkedő hím szárnnyal tapsolását, később pedig a fiókák jellegzetes, mással össze nem téveszthető hangját keressük:
— hím erdei fülesbagoly hangja
— tojó erdei fülesbagoly hangja
— nászrepülő hím szárnnyal tapsolása
— májusban és júniusban (nagyon korai költéskezdet esetén akár már áprilisban is) pedig egy harmadik hang is csatlakozik a repertoárhoz, a fészket elhagyó fiókák jellegzetes eleségkérő sipítozása
Ha észleltük e hangok valamelyikét, ennek az elektronikus űrlapnak a gyors és egyszerű, akár okostelefonon is elvégezhető kitöltésével tudunk adatainkkal hozzájárulni a faj országos elterjedési térképének pontosításához. Részletek >>>
Mi történik a lakosság segítségével gyűjtött adatokkal?
Ezek is részét képezik a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Ragadozómadár-védelmi Szakosztály által évente összeállított fajmegőrzési beszámolóknak (a frissen közölt 2017. évi beszámoló itt.) Ezekből (egy éves átfutással) HELIACA néven, magyar és angol nyelvű színes kiadványok is készülnek, melyek szintén letölthetők az MME honlapjáról.
Miért fontosak ezek az évente frissített összesítő jelentések?
A civilizációs hatások, az élőhelyátalakítások és a klímaváltozás mind több faj fennmaradását érinti, túlnyomó részt sajnos veszélyezteti. Ezért nélkülözhetetlenek azok az országos, kontinentális és akár globális szinten összehangolt állomány-monitorozó tevékenységek (az MME a Monitoring Központ, valamint a Madárgyűrűzési Központ révén két ilyet is működtet), melyek alapját képezik az érintet fajok természetvédelmi állapotfelmérésének, az állományok megmaradását szavatoló fajvédelmi tervek kidolgozásának és az intézkedések végrehajtásának. Az MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztály éves jelentései alapján készült állománybecslési adatok első körben a magyarországi természetvédelmi hatóságokhoz kerülnek, majd a Magyar Állam által készített jelentés részeként eljutnak az Európai Unió érintett szerveihez, továbbá a madárvédelmi szervezetek világszövetségének számító BirdLife International-hoz (ebben hazánkat az MME képviseli) is.
Kapcsolódó linkek
a januári telelő erdei fülesbagoly-felmérés meghirdetésének oldala >>>
beszámoló a januári felmérés eredményeiről>>>
71 tonna pockot zsákmányoltak fülesbaglyaink
Az erdei fülesbaglyok országos lakossági felmérésének összesítése szerint legalább 459 település 694 helyszínén 11 412 erdei fülesbagoly telel.
Az MME a lakosság és a média segítségét kérte a Magyarországon telelő erdei fülesbagoly csapatok országos felméréséhez január közepén. A minden eddiginél több beérkező adat alapján tudjuk, hogy hazánk legalább 459 településén, 694 helyszínen, 11 412 erdei fülesbagoly telel. A felmérésben a lakosság mellett az MME helyi csoportjai, munkatársai és önkéntesei, a nemzeti parkok természetvédelmi őrszolgálata, két óvoda, két általános iskola és egy középiskola, összesen több mint 350 fő vett részt. Ennek köszönhetően a számlálás tíz éves történetében az idei volt az első, melyben Magyarország összes megyéjéből és a fővárosból is érkeztek megfigyelési adatok.
Kapcsolódó anyagok:
