Báránymadaraktól hangosak a Kis-Sárrét mocsárrétjei

2018. április 11. 14:30

Báránymadaraktól hangosak a Kis-Sárrét mocsárrétjei

A Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületének mocsárrétjein ezekben a hetekben gyakran hallhatjuk a népiesen báránymadaraknak nevezett sárszalonkák énekét.

A csapadékos télnek köszönhetően a sárréti gyepek vízállásai, zsombékosai megteltek vízzel. A tavasziasra forduló időben a vizek környékén járva gyakran megüti fülünket egy báránybégetésre emlékeztető hang. Hiába keressük azonban, hogy hol lehetnek kisbárányok, ezt a hangot ugyanis egy apró termetű madár, a sárszalonka produkálja.

Nászrepülés közben, a zsombékosok fölött cikázva, vagy zuhanórepülésben levágva bégetéshez hasonló hangot ad. Zuhanórepülés közben a madár kifeszített farktollainak remegése adja ezt a furcsa hangot. A sárszalonka rendszeresen költ a Körös-Maros Nemzeti Park területén, de a költőállomány nagysága elsősorban az időjárástól függ. Csapadékosabb években jelentősebb számban fészkel a pusztáinkon. Hosszú csőrével elsősorban a sekély vizeket, iszapos földfelszíneket kutatja táplálék után. Csigák, férgek, apró rovarok képezik fő eledelét. Fészkét a vízből kiemelkedő, szárazabb, zsombékos növényzetre rakja.



A kiszáradó területek után a költés befejeztével gyakran láthatjuk a lecsapolt halastavak medrében, vagy más frissen kiszáradt iszapos, száraz felszíni élőhelyeken. Állománya ősszel jelentősen megnövekszik a tőlünk északra költő példányok megérkezésével, melyek aztán a mieinkkel együtt vonulnak délebbre.

Fokozottan védett madár, jellegzetes bégetése vizes pusztáink tavaszi hangulatának elválaszthatatlan része. A Mezőgyán környéki pásztorok a báránymadár elnevezést a mai napig általánosan használják.

 




Hozzászólások

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés