Kötelező energiamegtakarítási célt írhat elő az EU

bruxinfo

2018. május 12. 7:56

Kötelező energiamegtakarítási célt írhat elő az EU

Az úgynevezett tiszta energiacsomag egyik legfontosabb eleméről, az energiahatékonysági irányelvről május 16-án tartják a következő háromoldalú egyeztetést az Európai Bizottság, az Európai Tanács és az Európai Parlament között, ám utóbbi még mindig túlságosan nagy távolságot lát az intézményi álláspontok között, amelyek lehetővé tennék a jogalkotás május végén történő lezárását.

Az egyik fő vitapont a 2030-ig elérendő energiahatékonysági cél meghatározása. Az Európai Bizottság a még 2014-ben tagállami szinten rögzített 27 százalékos cél 30 százalékra történő megemelését javasolta, ám az Európai Parlament ennél jóval ambiciózusabb energiamegtakarítási forgatókönyv mellett foglalt állást. A képviselők a folyamatban lévő háromoldalú egyeztetésen amellett kardoskodnak, hogy uniós szinten 35 százalékra emeljék fel a célt.

Szinte áthidalhatatlannak látja az ellentéteket az Európai Tanács kedden kiszivárogtatott utolsó kompromisszumos javaslata alapján is Jávor Benedek képviselő, a jogalkotási jelentés zöldpárti árnyékjelentéstevője. A képviselő ugyan biztatónak tartja, hogy most már a közös tanácsi mandátum is kész a bizottsági javaslatnál magasabb, 31-33 százalékos energiahatékonysági célt elfogadni, más tekintetben ugyanakkor még tetemes a távolság a két intézmény között.
Miközben az EP kötelező érvényű célt határozna meg, addig a tagállamok csak indikatív energiamegtakarítási célokban gondolkodnak. Ez a képviselő szerint nem adná meg a beruházásokhoz szükséges kiszámíthatóságot és stabilitást. Az EP leszűkítené a főszabály alól kibúvókat adó mentességek körét, attól tartva, hogy a jogszabályt gyengítené a túlzott mértékű rugalmasság. A képviselők ezért az energiahatékonysági irányelv hatókörét az egész közlekedési szektorra kiterjesztenék, míg a Tanács csak a közlekedés 10-20 százalékát terelné be annak hatálya alá.

Az úgynevezett korábbi erőfeszítések elszámolásában sem ért egyet a két uniós jogalkotó. Jávor elfogadhatatlannak nevezte azt az eredetileg brit elképzelést, melynek értelmében a 2020 utáni időszak vállalásaiba a még 2014-ben tett erőfeszítéseket is beszámítanák. A Parlament az elsődleges és a végső energiafogyasztás esetében is energiahatékonysági célt írna elő, miközben a Tanács a felemás megközelítés híve.

A magyar árnyékjelentéstevő kétségbe vonja a Bizottság magasabb értékre vonatkozó költségszámítását. Másfelől éppen a Bizottság hatástanulmánya állítja azt - mutat rá -, hogy a 35 százalékos cél nemhogy nem kerül pénzbe a közép- és kelet-európai országoknak, hanem éppen ellenkezőleg plusz bevételeket generálhat. Utalt arra, hogy a 30 százalék feletti vállalás fő ellenzői éppen ebből az országkörből kerülnek ki (Magyarország, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Lettország).

 




Hozzászólások

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés