A rovat kizárólagos támogatója

Összejött, megmentették apró szigetüket a skótok a jöttment milliárdosoktól. Göd – lakosokat lekezelő – fideszes polgármestere viszont kinyírná a zöldterületet a lakóparki gyerekek miatt. A helyiek egyenlőre tehetetlenek.

Modern népmesébe illik a nyugat-skóciai Ulva szigetének története. Ez a 4,6 hektáros csoda sokak szerint Észak-Európa egyik legszebb, természetes állapotban lévő szigete. Ide csak komppal lehet eljutni, és a szigeten nincs aszfaltozott út. Remek a kilátás a tengerre, a szomszédos szigetekre. Továbbá: van egy sok hálószobás, kastélynak is beillő vendégház, egy söröző, egy teaház és egy templom is.

A szigetet tavaly júliusban hirdette meg eladásra a tulajdonos, Jamie Howard, egy brit arisztokrata család tagja, 4,8 millió euróért- írta az AFP-re hivatkozva a HVG.hu . De rajta kívül még vagy tucatnyian élnek a szigeten brit állampolgárok, akik mellesleg skótnak vallják magukat. Ők a brit törvények szerint helyi lakosként befolyással bírnak a tulajdonjogra. Úgy gondolták, hogy a sziget egyedi szépségeinek és történetének végét jelentené, ha egy közel-keleti vagy egy orosz oligarcha venné meg potom ötmillió euróért az európai mércével szinte egzotikus földdarabot.

Az őshonosok tehát összefogtak, megkapták a skót helyi kormányzat támogatását is, de ez kevés lett volna. Ezért kampányt indítottak a neten: Adakozzatok, hogy a legszebb skót sziget skót maradjon Végül 500 magánszemély és szervezet mélyen a zsebébe nyúlt, és összejött a vételár: Ulva szigetét az ott élő őslakosok vették meg kb. öt millió euróért. A sajtónak adott nyilatkozataik szerint nem maguknak, hanem Skóciának, és igyekeznek az eddig is vonzó látványosságot még inkább felpörgetni. Vagyis megőrizni skótnak és ide csábítani az északi tengeri partvidékek iránt érdeklődő turistákat. Ráadásul kulturális aduik is vannak, hiszen több neves író, például Walter Scott is járt itt. Sőt, a legenda szerint, itt írta meg egyik leghíresebb regényét, az Ivanhoe-t. (HVG)

Gödön nem így mennek a dolgok.

Kéthektárnyi zöldövezetet akarnak iskolaként beépíteni Gödön, ami közvetlenül határos egy természetvédelmi területtel. A helyiek egyetértenek abban, hogy kell iskola, de az önkormányzat által kijelölt helyszínt egyöntetűen elutasítják. Egy lakossági fórumot is összehívtak az ügy miatt, ahol aztán kibújt a szög a zsákból.  

Az állami iskolaépítési programban nyolc iskolát építenek országszerte, ebből az egyik most Gödön épülhetne fel. A városnak már van három általános iskolája, de Markó József fideszes polgármester szerint ezek annyira telítettek, hogy muszáj valahol egy negyedik épületet felhúzniuk. Az iskolaépítésnek vannak kitételei, aminek minden városnak meg kell felelnie: körülbelül kéthektárnyi olyan terület kell, ami a város tulajdonában van és beépíthető; és jó, ha ott vannak a közművek. A POLGÁRMESTER AZ INDEXNEK AZT ÍRTA, hogy ENNEK AZ ELSŐ PONTNAK GÖDÖN CSAK EGYETLEN TERÜLET FELEL MEG: AZ ERZSÉBET-LIGET NEVŰ ZÖLDTERÜLET, AMI EGY GOLFPÁLYA KÖZEPÉN FEKSZIK, ÉS DÉLNYUGATRÓL KÖZVETLENÜL EGY TERMÉSZETVÉDELMI LÁPOS TERÜLET HATÁROLJA. KÖZműELLÁTÁSA ÉS KIÉPÍTETT ÚTHÁLÓZATA JELENLEG NINCS.

A város 2017 elején vette meg az említett kéthektáros Erzsébet-ligetet egy árverésen, a polgármester szerint azért, hogy ne lehessen beépíteni, és „mert érdemes volt megvenni". Amikor 2018 elején aztán jött a lehetőség egy új iskola épületére, amihez pont ekkora terület szükséges, az önkormányzat mégis úgy döntött, ide, a háborítatlan természet közepébe teszi a majdani iskola székhelyét. Az állam körülbelül 5 milliárd forinttal támogatja az iskolaépítést, a projekt beruházója pedig a Nemzeti Sportközpontok (NSK). 

A helyiek eleinte úgy tudták, ha lesz is építkezés a ligetben, egy tájba épülő iskola lesz, végül kiderült, hogy egy 24 tantermes, sablonos iskolát akarnak ott felhúzni. Ráadásul az önkormányzat az építési tervezetben azt írja, csak a következő néhány év igényeit elégítené ki ez az épület, a későbbiekben mindenképp bővítésre lesz szükség. Mivel az Erzsébet-liget közvetlenül határos egy természetvédelmi területtel, a törvények szerint a határvonaltól számítva 50 méteres védőtávolságon belül semmit nem lehet építeni. A liget mérete kettő hektár. Ha ebből levonjuk ezt azt 50 métert, akkor máris csak másfél hektárnyi terület marad az építkezésre, a későbbi bővítéssel együtt.

Szükség van egy, az iskolához odavezető útra és parkolóra is. „Jelenleg egy ösvénnyi út vezet be az iskola telkéhez, ahol még egy munkagép sem fér el. Ezért az önkormányzat meg akarja venni a szomszédos telket, a közel 50 hektáros volt golfpályát a tulajdonos CIB Banktól, hogy legyen valami út" – mondta a névtelenségét kérő lakos. Egy másik helyi szerint a város 400 milliós vételi ajánlatot tett, de a bank valamiért nem válaszol nekik,  „ csak ül a területen, rohad le a golfhotel.

Az index cikkéből kiderül, hogy Göd is egyre messzebb került a demokráciától. 

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás