Beperelte Magyarországot az Európai Bizottság a magas légszennyezettség miatt

2018. május 17. 19:12

Beperelte Magyarországot az Európai Bizottság a magas légszennyezettség miatt

A súlyos hazai légszennyezettség ügye már az Európai Bíróságon. 10 év alatt nem sikerült érdemben javulást elérnünk: évente még mindig több mint tízezer magyar hal meg a rossz levegőminőség miatt.

A súlyos légszennyezettség miatt per indul az Európai Bíróságon hat ország – köztük Magyarország – kormánya ellen. Az Európai Bizottság azért kezdeményezte az eljárást, mert nem lát kellő garanciákat arra, hogy a magyar kormány által benyújtott intézkedési terv valóban hatékonyan tudja csökkenteni a levegő szennyezettségét, különösen a szálló por (PM10) határérték feletti mennyiségét. A Greenpeace Magyarország a lakosság egészségének védelmében azt várja a kormánytól: tiltsák be itthon a súlyosan egészségkárosító lignit lakossági használatát, valamint az illegális hulladékégetést, és korlátozzák a szennyező dízeljárművek használatát; települési szinten pedig jelöljenek ki zöld zónákat, vagy vezessenek be szennyezés alapú dugódíjat a városi levegőminőség javítása érdekében.

Több mint egy évtizede nem sikerült érdemben csökkenteni a rendkívül sok halálos áldozatot követelő és megbetegedést okozó szennyező anyagok koncentrációját a levegőben abban a kilenc tagállamban – köztük hazánkban –, amelyek ellen még 2009-ben indított az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást.

A nitrogén-dioxidra és/vagy a részecskeszennyezésre vonatkozó egészségügyi határértékeket éveken át megsértő tagállamok közül most hat ország (Magyarország, az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Olaszország és Románia) ellen indul eljárás az Európai Bíróságon, aminek a vége akár hatalmas bírság is lehet. Csehország, Szlovákia és Spanyolország esetében most nem indul eljárás, mert a Bizottság egyelőre elfogadta az általuk beterjesztett szennyezéscsökkentési tervet.

A WHO legfrissebb eredményei szerint évente 7 millió ember hal meg a légszennyezettség miatt világszerte.

A fejlődő országok mellett hazánk is a világ legszennyezettebb levegőjű országai közé tartozik. Évente több mint tízezer magyar hal meg idő előtt a rossz levegőre visszavezethető okok miatt. A levegő részecskeszennyezése szív- és érrendszeri betegségeket, daganatos elváltozásokat, légúti megbetegedéseket, valamint a magzatokban és gyermekekben fejlődési rendellenességet okozhat. A városokban elsősorban a dízeljárművekből származó nitrogén-dioxid pedig ugyancsak szív- és érrendszeri, illetve légúti megbetegedéseket okozhat. Magyarországon mind a részecskeszennyezés (PM10), mind a nitrogén-dioxid-szennyezés (NO2) több mérési ponton (PM10 2016-ban Budapesten, Pécsett, Kazincbarcikán, Kecskeméten, Sajószentpéteren és Vácott; NO2 2016-ban és 2017-ben Budapesten, Debrecenben, Pécsett és Nyíregyházán) rendszeresen meghaladja az uniós jogszabályok szerint megengedett értékeket.


A kormány büszke a szerény vállalásra
Az üvegházhatású gázkibocsátás-csökkentési értékeket az Európai Unió állapította meg tagállamai számára az egy főre eső GDP a-alapján - reagált lapunknak a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium annak kapcsán, hogy míg Magyarország 2030-ig a 2005-ös érték 7 százalékos, addig például a németek vagy a franciák közel 40 százalékos értéket vállaltak. Magyarország 2015-ben 14,2 százalékot ért el, eme, az uniós élmezőnybe tartozó eredménnyel pedig jelentősen túlteljesítve a közösségi előírásokat - szögezte le a megszűnőfélben lévő tárca.Az EU a leosztással a minimális elvárásait fogalmazta meg - közölte megkeresésünkre Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetsége energia- és éghajlat-programvezetője. Ettől még a tagállamok vállalhatnak magasabb értékeket: a tagállami értékek átlaga ugyanis jelenleg alulmúlja az EU egésze szintjén tervezett 30 százalékot. A párizsi klímamegállapodás, illetve a 2019 elején várható új uniós stratégia egyaránt a célok felülvizsgálatára ösztönzi a tagállamokat - tette hozzá Botár Alexa.


A budapesti Széna téren a NO2 órás határérték-túllépések száma például a megengedett 18 helyett 2016-ban és 2017-ben is 200 körül volt, Pécsett és Debrecenben pedig 100 körül. Az egészségügyi határértéket a levegőbe kerülő szálló por (PM10) esetében lépjük túl a legsúlyosabban. A PM10 legnagyobb mértékben a szakszerűtlen lakossági fűtésből, valamint a dízeljárművekből származik. Sokat javítana a PM10-kibocsátás mértékén a lakossági lignittüzelés és a tiltott hulladékégetés elleni hatékony fellépés, valamint az épületek energiahatékonyságának nagyarányú javítása mellett a fűtési rendszerek széleskörű cseréje, korszerűsítése. Olyan célzott támogatásokra van szükség továbbá, melyek a rászorulók számára is lehetővé teszik a szakszerű fűtést.

A nedves fa, szén, lignit, még rosszabb esetben az illegális építési hulladék, leselejtezett bútor, műanyag vagy bálás ruha égetése súlyosan ártalmas az egészségre. A cél a megújulókkal működő fűtési rendszerek minél hamarabbi kiépítése, ugyanis ez nyújt környezetvédelmi és egészségvédelmi szempontból egyaránt elfogadható megoldást. „Elkeserítőnek találjuk, hogy a mindenkori magyar kormány évtizedek óta nem lép fel hatékonyan a légszennyezettség csökkentése érdekében, és egy európai bírósági eljárás kell kikényszerítse a kormány hatékony intézkedését. Eközben évről évre tízezrek halálát okozza itthon a levegő súlyos szennyezettsége. Azt várjuk a most felálló kormánytól: sürgősen tegyenek lépéseket a szennyezés kibocsátásának mérséklése érdekében a lakossági fűtés hatékony korszerűsítésével és a szennyező dízeljárművek kiszorításával” – nyilatkozta Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője.




Kapcsolódó anyagok Kéne már végre valamit csinálni a budapesti légszennyezéssel
Tovább nőtt a magyar légszennyezettség

Hozzászólások

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés