Mi a szakdolgozatok szerepe?

Bajomi Bálint - forrás: okologiablog

2018. május 31. 23:05

Mi a szakdolgozatok szerepe?

Évente rengeteg diplomamunka születik Magyarországon és szerte a nagyvilágban – érdemes tehát megvizsgálni a tudomány vérkeringésében betöltött szerepüket. A greenfo lehetőséget biztosít a megismerésükhöz.

Az Oktatási Hivatal adatai szerint Magyarországon 2017-ben 50 431 hallgató szerzett egyetemi, vagy főiskolai szintű oklevelet, valamint alap-, ill. mesterfokozatot. 1 177 diák pedig PhD, vagy DLA fokozatot szerzett. Ez azt jelenti, hogy ebben az évben ugyanennyi diplomadolgozatot, doktori disszertációt írtak a szorgalmas, vagy kevésbé szorgalmas diákok. Évtizedes távlatokban ez több százezres mennyiséget jelent. Nyilván a mi szakterületünk, az ökológia, a természetvédelem ennek csak egy kis szelete, de ha valaki itt is felmérné, összesítené a számokat, nálunk is tetemes mennyiség jönne ki az évente keletkező új dolgozatok terén. Ha pedig a kumulatív eloszlást néznénk, azaz megvizsgálnánk, hogy egy adott időpillanatig – például 2017-ig – hány írás született összesen, jó nagy számokkal tudnánk dobálózni. A többségük elkészültük után bekerülnek a tanszék, a kar könyvtárába – kérdés, hogy egyáltalán kézbe veszi-e őket valaki később. 10-20 év után esetleg le is selejtezik őket.

Gondoljuk át egy kicsit: milyen szerepet töltenek be a szakdolgozatok a természettudomány vérkeringésében, mindennapi működésében? Mennyire tekinthető egy „átlagos”, egy „gyenge”, vagy egy „kiemelkedő” Bsc., vagy Msc. szakdolgozat mondanivalója új eredménynek a tudomány számára? Egy doktori disszertációnak nyilván nagyobb súlya van a Bsc. fokozatnál. Az ELTE biológus doktori képzésében például legalább két darab Impakt Faktorral rendelkező cikken kell alapulnia a disszertációnak – ezt a feltételt jóval több és jobb minőségű kutatómunkával lehet csak teljesíteni.
TOVÁBB >>>




Hozzászólások

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés