Hirdetés

Tavaly lekerült a napirendről, a kormány most ismét kezdeményezte, hogy engedély és bejelentés nélkül lehessen 80 méter mélységig kutat fúrni. A törvényjavaslat alkotmányos aggályokat vet föl, mert elfogadása esetén visszalépést jelentene a természeti erőforrások védelmének meglévő szintjétől.

Az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága elé került törvényjavaslat vitájában Bándi Gyula, a jövő nemzedékek szószólója megismételte korábban már kifejtett álláspontját: a javaslat veszélyeztetné ivóvízkészleteinket, ellehetetlenítené a vizek igazságos elosztását, veszélybe sodorná a felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi védelmét, mert korlátozná a megelőzést szolgáló állami beavatkozás lehetőségét.

A törvényjavaslat alkotmányos aggályokat vet föl, mert elfogadása esetén visszalépést jelentene a természeti erőforrások védelmének meglévő szintjétől. Az Alaptörvény P) cikke rögzíti a nemzeti vagyon, a jövő nemzedékek közös örökségének védelmét – emlékeztetett a bizottsági ülésen a jövő nemzedékek szószólója az állam kiemelt és másra át nem hárítható felelősségére. A most megvitatott javaslat azonban azt jelentené, hogy az állam lemondana a közös örökség részét jelentő, az állam által védeni rendelt vízvagyon védelméről, mert részben szabadjára engedné a vízkivételeket, ezzel ellenőrizhetetlenné téve azt.

Bándi Gyula ombudsmanhelyettes a vitában arra is utalt, hogy már korábban és többször is elmondta, állásfoglalásában is leírta: a tervezet kettős veszélyt rejt magában.

Egyfelől a nem megfelelő, a takarékosság szempontjait mellőző, ellenőrizetlen vízkitermelés és vízhasználat már Magyarországon – így a kiskunsági Homokhátságon, ahol 40 év alatt 11 métert csökkent a felszín alatti vizek szintje – is jelentős káros következményekkel fenyeget.
Másfelől romlik a felszín alatti vizek minőségvédelme, mert a 80 méter mélységig engedély nélkül fúrt kutak a vízzáró rétegeket áttörve szennyezést juttathatnak a mélyebb rétegekbe. Ezeket az aggályokat egyébként osztotta minden, a vízzel foglalkozó mérvadó szakmai és tudományos szervezet is – közölte a Mezőgazdasági Bizottság vitájában is Bándi Gyula.

A Szószóló szerint a mezőgazdasági célú vízfelhasználásnak elsősorban korszerű útjait kell járni, amilyen a takarékosság, a meglévő vízhasználatok ésszerű elosztása, a vízfelhasználás helyett helyzethez illő, a legjobb elérhető technikán alapuló jó mezőgazdasági gyakorlatok alkalmazása. Természetesen mindez nem jelenti azt, hogy szükség esetén ne adhatnánk teret az öntözéses gazdálkodásnak is, a fő kérdés azonban az, hogy erre ellenőrzött körülmények között kerüljön sor.

A jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes további lényeges jogsértésre is utalt: a tényleges tartalom csak az indokolásban jelenik meg, ami jogbiztonsági és jogtechnikai szempontból egyaránt ellenőrizhetetlenné teszi a rendszert. Egyúttal a javaslat nem tesz eleget a meglévő védelmi állapottal kapcsolatban a visszalépés tilalma követelményének, amely ebben az esetben sajnos nem értelmezésekben, hanem még méterekben is mérhetővé válik. Ezért is, és a tervezet esetleges elfogadását követő, már most is látható veszélyek miatt Bándi Gyula kéri, hogy a kormány vonja vissza a törvényjavaslatot, illetve kérte a képviselőket, hogy azt ne szavazzák meg, tartsák tiszteletben az életet adó vizet a jelen és a jövő nemzedékek érdekében.

 

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás