A katasztrófavédelem Anonymusa a szúnyogokról mesél

Darvas Béla

2018. július 21. 18:39

A katasztrófavédelem Anonymusa a szúnyogokról mesél

Biológusok a kémiai szúnyoggyérítésről: a következmény az, ami csípni fog! - címmel írt cikket a Kisalföldben Nagy Márta. Erre reagált Darvas Béla ökotoxikológus prof. FB oldalán.

Nagy Márta: Biológusok a kémiai szúnyoggyérítésről: a következmény az, ami csípni fog!  Kisalfold.hu, 2018. július 18.

„A kémiai gyérítés nemhogy csökkenti, még növeli is a szúnyogok számát, ugyanis a vegyszer azoknak az élőlényeknek a millióit öli meg, melyek természetes ellenségei a szúnyogoknak. A repülőkről kiszórt vegyszer minden egyes elpusztított szúnyog mellett ezer másik rovart öl meg, közvetve pedig madarakat, halakat, békákat, denevéreket.”
- Igaz.

„Ráadásul a vegyszer által elpusztított beporzó rovarok számának drasztikus csökkenése miatt a folyamat gyorsabb, mint gondolnánk; nem lesz gyümölcs, zöldség, élelmiszer...”
- Ma aktuálisabb gondolat, mint bármikor.

„A biológiai beavatkozás csak a szúnyoglárvákra hat, képes drasztikusan csökkenteni a számukat, ráadásul semmi másra nincs hatással.”
- Így árvaszúnyog-lárvákra is hatással van Bti.

„A szakemberek szerint már az is sokat javítana a helyzeten, ha a vegyszeres szórás helyett mindenki a saját háza táján is megtenné a szükséges lépéseket. Az ott felejtett vizesvödrök, esővízgyűjtők, kerti tavacskák ideális élőhelyei a szúnyoglárváknak…”
- Ezt nevezik integrált szúnyogállomány-gyérítésnek.

„A deltametrin hatóanyagú szúnyogirtó szereket kizárólag az EU által jóváhagyott hatóanyagokból lehet előállítani, amelyeket előzetesen részletes toxikológiai és ökotoxikológiai vizsgálatoknak vetnek alá – hangsúlyozza a kémiai irtással megbízott katasztrófavédelem szóvivője.”
- Ki is ő név szerint? Miért ilyen szégyenlős, hogy a neve nem szerepel? Ki kell azonban ábrándítanom a feltételezéséből, mert a dokumentációk csak modellállatokra vonatkoznak. A felsorolt élőlények (pl. békák, fecskék, denevérek, hasznos ízeltlábúak) nem tartoznak közéjük. A deltamethrin egyébként halakra és vízi ízeltlábúakra extrém módon mérgező. Méhekre is veszélyes.

„A hivatkozott arány, amely szerint szúnyogonként ezer más rovar is elpusztul, egy 2006-os tanulmány. Akkor egy régebben használt szerves foszforsav-észter típusú készítmény mellékhatásait vizsgálták, amit azóta betiltottak.”
- Igen, a szóban forgó tanulmánynak is köszönhetően.

„A deltametrin jóval kedvezőbb a mellékhatások tekintetében. A gyérítés során minimális mennyiségben alkalmazzák ezt az irtószert…”
- A deltamethrin aligha kedvezőbb ezen a területen, mint a dichlorvos. A területi dózis nagysága semmit sem magyaráz. Ekkor a legmérgezőbb vegyületek lennének a legkívánatosabbak, de az ökotoxikológia/toxikológia/farmakológia messze nem ilyen gyerekes alapokon nyugszik. Hol vannak a mellékhatás-nélküliséget bizonyító tanulmányok a deltamethrin-ről? Miért nem konkrét adatokra alapul a ’felelősségteljes’ válasz?
„A készítmény csak több ezerszeres dózisban jelentene kockázatot. A hatóanyag a kijuttatás után néhány óra alatt lebomlik, hosszan tartó környezeti hatásokkal sem kell számolni.”
- Igen, és kicsit a szentelt vízre emlékeztető a hatása, bár jobb annál. Ez itt talán nem a szervigéc rossz sutkájának helye. Szóval mi is a neve ennek a ’szakértőnek’?
Darvas Béla FB bejegyzése.




Hozzászólások

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés