Egy új tanulmány szerint a halak elvesztik a szaglásukat az óceánok egyre nagyobb mértékű savasodása miatt.
A halak a szaglásukat használják az élelem és a biztonságos élőhely keresésére, egymás felismerésére, valamint ívóhelyek felkutatására. A szaglóképességük csökkenése veszélyeztetheti az alapvető túlélési funkcióikat. Az Exeteri Egyetem kutatói halfajok vizsgálatával kimutatták, hogy ha a mostani ütemben folytatódik a savasodás, egyre több halfaj kerülhet végveszélybe.
Amikor a légköri szén-dioxidot az óceánok magukba szívják, a gáz reakcióba lép a tengervízzel, és szénsavat képez. Emiatt a víz egyre savasabb lesz. A légköri szén-dioxid nagyjából egyharmadát az óceánok nyelik el. Az ipari forradalom óta 525 milliárd tonna szén-dioxid kerülhetett a vizekbe. Az elmúlt száz évben a növekvő szén-dioxid koncentráció miatt 0,1 százalékkal csökkent a tengerek pH-értéke – ez ma 8,1. A Kormányközi Panel a Kílamváltozásért (IPCC) szerint 2100-ra további két tizeddel csökkenhet a tengerek pH-értéke.
A világon először vizsgáltuk az óceánok savasodásának hatását a halak szaglórendszerére. Először összehasonlítottuk fiatal farkas sügérek magatartását a mai óceáni feltételek között és a század végére előre jelzett viszonyok között. A tengeri sügér a savas vízben kevesebbet úszott és kevésbé reagált ragadozó hal szagára. […] A tengeri sügér szaglása mintegy felére csökkent, ha a tengervíz a 2100-ra előre jelzett PH-értékű volt. A savasodás jóval nagyobb hatással volt a hal azon szaglóképességeire, mint az élelemszerzés vagy a vészhelyzet, szemben más szagokkal. Úgy véljük, ez a savasodás eredménye – mondta Cosima Porteus, a Nature Climate Change-ben megjelent tanulmány vezető szerzője.
A brit szakemberekből és portugál kutatókból álló csoport azt is kimutatta, hogy a savasodás hatással volt az orrban és az agyban kifejeződő génekre, megváltoztatta a szaglásban szerepet játszó, illetve az információ feldolgozásért felelős géneket.
A Cardiffi Egyetem kutatói egy másik tanulmányban még ennél is borúsabb képet festettek: szerintük még az IPCC előrejelzésénél is nagyobb lehet az óceán savasodása 2100-ig, ha változatlan ütemben folytatódik a szén-dioxid-kibocsátás.
Az Earth and Planetary Science Lettersben megjelent tanulmányukban a szakemberek kicsiny tengeri élőlények fosszíliáit vizsgálva megállapították, hogy a szén-dioxid-kibocsátás mai szintje mellett a légkör szén-dioxid-szintje a mostani 400 ppm-ről 930 ppm-re nőhet 2100-ra. Ez azt eredményezné, hogy az óceánok vizének pH-értéke a mostani 8,1 helyett kevesebb mint 7,8 lesz. Ez jelentős csökkenés, mivel minden 0,1 pH-egység 25 százalékos növekedést eredménye az óceánok savasodásában.
