Veszélyben a sármos delfin-férfiak

Lehoczky Annamária

2018. július 26. 10:14

Veszélyben a sármos delfin-férfiak

Tízévente megfeleződik az amazonasi delfinek száma, ahogy arról brazil kutatók beszámoltak. Az egyre intenzívebb vadászatuk néhány éven belül a kihalás szélére sodorhatja az Amazonas-medencében őshonos édesvízi delfinfajokat, melyek ősidők óta a perui vadon misztikus lényei. Lehoczky Annamária helyszíni tudósítása a greenfonak.

Csendesen hasítja kenunk az Amazonas habjait, míg felettünk vészjósló gomolyfelhők tornyosulnak. Habár a perui Iquitos-nál az Amazonas még épphogy csak megszületett – hogy aztán közel 7000 km-es útjára induljon az Atlanti-óceán felé –, máris legalább 600-800 méter szélesen hömpölyög. Iszapos hordaléka szőkére színezi a 6-10 méter mélységű víztömeget, amely tömérdek vízi növénynek és állatnak szolgál otthonul. A partot haragos zöld esőerdő szegélyezi, itt-ott papagájok, gémek, sasok és tukánok bukkannak fel, a következő fogást lesve.

A valaha delfinektől nyüzsgő Amazonas-medencében mára ritka tüneménynek számít a rózsaszín delfin (Inia geoffrensis) és a szürke „tucuxi” delfin (Sotalia fluviatilis). Szakértők szerint egyre több édesvízi delfin esik vadászuk áldozatául, hogy később felhasználják húsukat és zsírjukat, mint harcsa-csali. A harcsa iránti egyre növekvő kereslet maga után vonta a delfinek nagyobb arányú vadászatát a térségben, ami mára veszélybe sodorta a delfinpopulációkat. E tendencia még inkább aggodalomra ad okot, ha figyelembe vesszük, hogy a nőstények csak átlagosan 4-5 évente hoznak világra utódot. Vadászatuk mellett a természetes életterük csökkenése, a folyók szennyezése, az intenzív vízi forgalom és a csapdát jelentő halászhálók is közrejátszanak egyedszámuk drasztikus zsugorodásában.


Ahogy a kellemesen langyos vízbe mártom kezem, apró halak százai tolulnak ujjaim köré, némi eledelt remélve. Bámulatos, hogy mennyire gazdag a folyó élővilága, ami a környező népek alap élelemforrását biztosítja. A csónak orrában körbe-kémlelő vezetőm jellegzetes pukkanás szerű hangokkal igyekszik közelebb csalogatni a távolban felsejlő delfineket, hogy egy pillantást vethessek rájuk. Félénk állatok, ritkán lehet megfigyelni őket a vízfelszínen, akkor is csak pár pillanatra, amíg prüszkölő hanggal levegőt vesznek.

A rózsaszín delfin (igazán rózsaszínű!) főszereplője jónéhány törzsi legendának. Az „iquiteños” (azaz Iquitos-i lakosok) egyik kedvenc története a sármos „delfin-férfiakról” szól. A legenda szerint a Rózsaszín Delfin valaha egy fiatal, jóképű harcos volt, akit irigyeltek az istenek, és ezért delfinné változtatták, hogy egész életét folyókban és tavakban élje le. A bennszülött falvak lakói azt mesélik, hogy teliholdas éjszakákon a Rózsaszín Delfin elegáns úriemberré változik, fehér öltönyt és szalmakalapot ölt, hogy aztán a faluba menjen mulatni. Csak úgy lehet felismerni az álruhás delfint, ha leveszik a kalapját, ami alatt a jellegzetes légző szervét rejti. A Rózsaszín Delfin azonban egy vérbeli „Casanova”, egyetlen nő sem tud ellenállni neki. Így hát rendszerint elcsábítja a közösség legszebb lányát, akivel együtt tölti az éjszakát. A hódító napfelkeltével ismét visszatér a folyóba, s kilenc hónapra rá a leány életet ad egy gyermeknek, ismeretlen apától... Állítólag a mai napig regisztrálnak gyermekeket a törzsi közösségekben mint „a delfin gyermeke”. A Rózsaszín Delfint sok történetmesélő összekapcsolja a spanyol vagy „gringo” hódítókkal, akik nem kevés szenvedést okoztak a helyi törzseknek.
 Rózsaszín delfinek élőhelyén Rózsaszín delfinek élőhelyén
A képre kattintva galéria nyílik.

A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) besorolása szerint „hiányosak az adatok” ezekről az állatokról, ami azt jelenti, hogy nem áll rendelkezésre elegendő adat ahhoz, hogy értékelni lehessen veszélyeztetettségüket. Viszont a nemrég publikált hiánypótló brazil tanulmány adatokkal alátámasztva kiemelte: az IUCN Vörös Listájára kell helyezni őket, ugyanis mindkét delfinfaj kritikusan veszélyeztetett. Az édesvízi delfineket törvény által védik az Amazonas-medencében, de ennek gyakorlati megvalósítása korántsem kielégítő, amin sürgősen javítani kellene – figyelmeztetnek a kutatók. Sajnos láttunk már példát az emberi tevékenység miatt eltűnő delfinfajra. Kínában a Jangce folyami delfin vagy „baiji” (Lipotes vexillifer) gyakorlatilag kihaltnak lett nyilvánítva 2006-ban, tehát már csak korlátozott számú, szaporodásra képtelen egyedek maradtak. Mindez köszönhető a túlhalászatnak, a gyarapodó gátaknak, a vízszennyezésnek és a hajóforgalomnak.

 Rózsaszín delfinek élőhelyén Rózsaszín delfinek élőhelyén
A képre kattintva galéria nyílik.

A delfinek fontos szerepet töltenek be a helyi ökoszisztémában, ugyanis mint a tápláléklánc csúcsán lévő ragadozók, korlátozzák a halpopulációkat, hozzájárulva ezzel az ökoszisztéma egyensúlyához. Némi várakozás után, az immáron alkonyodó tájban, aggódva figyelem a közelebb úszó, ki-kibukkanó rózsaszín és szürke hátú barátságos lényeket. A folyóvíz urai kíváncsian, de tisztes távolságban a csónaktól, kiprüszkölnek a vízből, hogy aztán tovább folytassák vízi játékukat. Reméljük, még sokáig.
További képek
a rózsaszín delfinről ebben a NatGeo cikkben >>>




Hozzászólások

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés