Orbánék felmelegítik a szénbányák újranyitását

nepszava.hu

2018. július 28. 21:13

Orbánék felmelegítik a szénbányák újranyitását

A szakma kíváncsian várja, milyen szénalapú áramtermelési módokat ötölne ki az Orbán-kormány, miután korábban az ilyen eljárások kivezetése mellett kötelezte el magát.

„Energetikai Ásványvagyon-hasznosítási és Készletgazdálkodási Cselekvési Tervet” dolgozott ki a kormány – derül ki a Magyar Közlönyből. Céljuk energiahordozó-készleteink jelentősebb, olcsó és környezetkímélő hasznosítása, a behozatal csökkentése, a külkereskedelmi mérleg, illetve egyes térségek helyzetének javítása, munkahelyek kialakítása és az adóbevételek növelése. Ennek érdekében Palkovics László innovációs és technológiai miniszternek össze kell fésülnie a célokat a kapcsolódó elképzeléscsomagokkal, meg kell határoznia a szükséges alapkutatásokat, Varga Mihály pénzügyminiszterrel együtt a bányavállalkozók közterheinek felülvizsgálata mellett „egyszerűsíteniük” kell a bányajáradékot és meg kell vizsgálnia a szénbányák újranyitásának lehetőségét.

Az érintett tárcavezetőknek fejleszteniük kell az oktatást, a tájékoztatást és az adatnyilvántartást is.

Habár az anyag szövege még nem ismert, az egy éve közzétett tervezet, illetve a mostani feladatkiosztás alapján a kabinet elsősorban a tisztaszén-eljárások híve. Ez felszíni, zárt rendszerű széngázosítást jelent, energetikai és vegyipari céllal, szén-dioxid-leválasztás és -betárolás mellett. Ezen túlmenően áttekintenék a „nem hagyományos szénhidrogén-termelés” lehetőségeit, más szénalapú vegyipari eljárásokat, valamint a vízkivétellel nem járó, áramtermelési célú földhőhasznosítás és az ehhez kapcsolódó visszasajtolás lehetőségeit.

Bár már a tegnapi kormányhatározat szövegtervezete is jó egy éve ismert, időzítése mégis kérdéseket vet fel. Magyarország három éve csatlakozott a széntüzelés fokozatos kivezetését célzó párizsi klímaegyezményhez. Kaderják Péter energiaügyekért és klímapolitikárt felelős államtitkár nemrég éppúgy hitet tett a szénégetés „előbb-utóbbi, de inkább előbbi” megszüntetése mellett, mind elődje, Aradszki András.

A kérdés a hazai áramellátás szempontjából se érdektelen.

Magyarország második legfontosabb termelője, a Mátrai Erőmű ugyanis igencsak környezetszennyező lignitből állítja elő a belföldön termelt áram 17 százalékát, amivel Paks után a második. Helyben bányászott készletei még több száz évre elegendőek. Magyarországnak nincs is más, hasonló méretű energiahordozó-tartaléka. Bár az egység blokkjainak élettartama az 2020-as évek során lejár, változatlanul bíznak egy, a jelenlegi méretük közel kétharmadára rúgó, lignitalapú egység megépítésének engedélyeztetésében. Az Orbán-kabinet e tárgyban mind ez idáig nem nyilatkozott, de az erőmű derűlátását fokozhatja, hogy az nemrég a kormányfő bizalmasaként számon tartott Mészáros Lőrinc tulajdonába került.

„Nem hagyományos gázkutatásra” az elmúlt évtized során leginkább Makón tettek kísérletet, ám ez a nagy médiafelhajtás ellenére egyelőre kudarcos.
A földhőhasznosítás pedig egyelőre gyerekcipőben jár. Meglepetéssel vegyes kíváncsisággal olvasta a sajtóban az új ásványvagyon-tervezet hírét Rabi Ferenc, a Bánya-, Energia- és Ipari Dolgozók Szakszervezete elnöke. Ez egyszersmind azt is jelenti, hogy velük a szöveget még nem egyeztették. Igaz, a beszámolók olvastán erős déja vu érzését osztotta meg Népszavával: az elképzeléscsomag ugyanis nagyban hasonlít a második Orbán-kormány alatt, a 2010-es évek elején elfogadott, hasonló tervezetre. Ám abból nem sok valósult meg, vagy ha mégis, az semmiképp se vált a szénipar hasznára – tette hozzá a szakszervezeti vezető. Például mert a szénbányák nagy többségét ez alatt bezárták. Rabi Ferenc támogatja mind a modern feldolgozási módszereket, mind a környezetkímélő megoldásokat. Ugyanakkor a térségek foglalkoztatása, sőt az Európai Unió önellátása szempontjából is kinyújtaná a költséghatékony eljárások megjelenéséig, illetve az arra való átállásig vezető átmeneti időszakot.




Hozzászólások

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés