A rovat kizárólagos támogatója

Az Oxfordi Egyetem új kutatási eredményei szerint a 2018 nyarán tapasztalt, és példa nélküli forró időjárás előre jelzi az éghajlatváltozás közvetlen következményei miatt várható szélsőséges események növekedésének kockázatát.

A július 27-én közzétett jelentés szerint az Oxfordi Egyetem Környezetváltozási Intézetének és a Világ Meteorológiai Hálózatának közös kutatása alapján azt a következtetést lehet levonni, hogy az éghajlatváltozás több mint duplájára növelte az európai hőhullámok valószínűségét. Az intézet igazgató-helyettese, dr. Friederike Otto szerint amit korábban szokatlanul meleg időnek véltünk, az lassan már mindennapi nyári hőmérsékletnek nevezhető, a Föld ennél csak melegebbé fog válni.
A kutatásban hét észak európai meteorológiai állomás jelenlegi hőmérsékleti adatait hasonlították össze a tudósok, a mérőhelyek közül kettő Finnországban, egy –egy Dániában, az Ír Köztársaságban, Hollandiában, Norvégiában és Svédországban található. Ezeket a meteorológiai állomásokat azért választották ki, mert nemcsak a jelen meteorológiai ismereteivel rendelkeznek, de az 1900-as évekig visszamenőleg nyilvántartanak olyan mérési adatokkal, amelyeket időközben digitalizáltak.

A tudósok az adatok feldolgozásán, összehasonlításán kívül különféle számítógépes modelleket is használnak az ember okozta éghajlatváltozás hatásainak felbecsülésére. A kutatócsapat az egyes évek adatai közül a történelmi hőmérsékleti rekordot, vagyis az egymást követő három legmelegebb napos időszakot vizsgálta. 2018-ban az eddigi mérések és a rövid távú előrejelzések szerint a vizsgálatba bevont három nap volt az idei legforróbb. – Néhány állomás mérései szerint az idei nyári hőmérséklet példátlan magasra kúszott, a messzi északon lévő meteorológiai állomáson, az Északi Sarkkörön, a jelenlegi hőhullám rendkívülinek mondható, a meleg történelmi rekordot ért el (a szerk: a Sarkkörön túl is 30C fokot mértek, Európában sok helyen elképesztő forróság tombolt az utóbbi hetekben), – magyarázta dr. Geert Jan van Oldenborgh, a Holland Királyi Meteorológiai Intézet vezető kutatója.

Ezek a jelek arra utalnak, hogy a bolygó határozottak melegszik, de a nyári hőmérsékleti adatok évről évre sokat változnak, emiatt nehéz pontosan meghatározni a melegedés valószínű növekedését. Hasonló következtetésekre lehet jutni a másik három északi állomás adataiból is, de ugyanez mondható el a délebbre fekvő holland, a dán és az írországi három állomás adatainak feldolgozása után is.

Az eddig elvégzett számítások szerint az éghajlatváltozás általánosságban több mint kétszeresére növelte a hőhullámok esélyeit.

A kutatók felhívták a figyelmet arra, hogy a jelentés előzetes elemzéseken alapul, a 2018-as évi teljes adatok megléténél korábban publikálták a nyári hőhullám adatairól szóló jelentést. A májustól kezdődő nyári időszak hőmérséklete extrém eseménynek minősül, és a jelentés a teljes nyári tényleges mérések helyett részben időjárási előrejelzésen alapul. A mérési eredményeket csak a nyár végén lehet összehasonlítani. Ennek ellenére a kutatók azt állítják, hogy hőmérsékleti rendellenességek, a hőhullámok környezeti és társadalmi hatásait nem lehet tagadni, és minél hamarabb cselekedni kell a következmények elkerülésére.

Dr. Otto szerint a különböző társadalmaknak minden fajta szélsőséges időjárási eseményre fel kell készülni. Az éghajlatváltozás növekvő valószínűsége miatt a döntéshozóknak a lehető legnagyobb mértékben korlátozni kell az üvegházhatású gázok kibocsátását. A Világ Meteorológiai Hálózat kutatócsapata szerint ez a rendkívüli nyár alaposabb elemzéseket igényel, a munkatársak arra is keresni fogják a választ, hogy az éghajlatváltozás milyen mértékű szerepet játszott az északeurópai időjárási helyzet kialakulásában. A végleges eredményeket egy tudományos folyóiratban fogják közölni.
Lásd még: Extrém forróság tombol a világban – Durva hatása lehet a villanyszámlákra


Egyre brutálisabb mennyiségű pénz ég el az erdőtüzekben

Egyre brutálisabb mennyiségű pénz ég el az erdőtüzekben

Évről évre egyre nagyobb költségeket és gazdasági károkat okoznak az extrém időjárási különbségek, és a klímaváltozás miatt ebben a trendben nem is várható változás. Az idei nyár különösen kegyetlen, folyamatosan érkeznek a katasztrófákról szóló hírek a világ minden tájáról.

Japánban először a heves esőzések miatti áradások, majd a hőség szedett több tucat áldozatot, a görögországi tűzvésznek legalább nyolcvan ember halálos áldozata van, de tüzek pusztítanak Skandináviában is, ami szokatlan. A természeti csapások az emberáldozatok mellett komoly gazdasági károkat is okoznak. Kaliforniában, ahol most már évek óta menetrendszerűen érkeznek a hatalmas kiterjedésű erdő- és bozóttüzek, tavaly ősszel 85 milliárd dollárra becsülték az ehhez köthető költségeket.

 

 

Kapcsolódó anyagok:

Életbe lép a hőség miatti vörös kód

Egyre nehezebben bírja Európa a forróságot

Egyre brutálisabb mennyiségű pénz ég el az erdőtüzekben

Bombával oltják a svéd erdőtüzet

Brutális erdőtűz Görögországban -eddig 74 halott

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás