Giga tojásgyárat terveznek Vas megyében zavaros háttérrel

2018. augusztus 9. 8:02

Giga tojásgyárat terveznek Vas megyében zavaros háttérrel

Óriási tojásfarm épülne Mikosszéplak határában, de a környékbeliek egyáltalán nem lelkesek. A német tulajdonos apját korábban már több országban eltiltották a nagyüzemi állattartástól. A Vas Megyei Kormányhivatal már kiadta a környezetvédelmi és az egységes környezethasználati engedélyt.

Fenekestül forgatja fel a hazai tojáságazatot, ha megépül a Vas megyei Mikosszéplak határába tervezett 900 ezres állományú tojófarm. A kormányközeli Magyar Idők arról ír, hogy a beruházás a győri székhelyű Duna Tojás Kft-hez fűződik, amelynek német tulajdonosa van. A Vas Megyei Kormányhivatal már kiadta a környezetvédelmi és az egységes környezethasználati engedélyt, de még lehetséges a fellebbezés.

Kétes hírű családi háttér

A beruházásnak érdekes színezetet ad, hogy a tulajdonos az a Stefan Pohlmann, akinek édesapja, Anton Pohlmann az elmúlt években több országban is botrányba keveredett, Németországban és Amerikában el is tiltották a nagyüzemi állattartástól. Sajtóhírek szerint hazájában még az 1990-es években több tízezer, szalmonellával fertőzött tyúkot a szellőzőrendszer kikapcsolásával „ítélt halálra”, 1993 és 1996 között pedig méregnek számító nikotin-szulfáttal permeteztetett az istállókban. Pohlmannék egyébként 2000-ben már meg szerették volna vetni a lábukat a magyar piacon, akkor a Tolna megyei Szedres, Bikács és Kajdacs térségében szerettek volna egy többmilliós állományú tojótelepet létrehozni. A beruházás azonban – többek között a helyiek ellenkezése miatt – végül meghiúsult.

Féltik a piacot a termelők

Ágazati forrásaink szerint a Mikos­széplakra tervezett beruházással kapcsolatban is számítani lehet ellenállásra, számos ellenérzés fogalmazódott meg a tojástermelő gazdaságok körében. Nem csoda, hiszen az ilyen szintű tojótartás idegennek számít Magyarországon.

A honi tojáságazat főként kistermelőkből áll, ők teszik ki az ágazati szereplők több mint 60 százalékát, míg a közepes termelők további 28 százalékot adnak. A beruházás eredményeként létrejövő teljes kapacitás, vagyis a 900 ezres létszám ugyanakkor alig marad el a jelenleg három legnagyobb termelőnek számító hazai vállalkozás teljes állományától. Ezen az egy telepen annyi tyúk lesz, mint az 1000 és 10 ezer közötti tyúkot tartó gazdaságok összessége. Ebben a méretkategóriában egyébként mintegy 241 vállalkozás 880 ezer tyúkot tart, ráadásul nem is ők számítanak a legkisebb pia­ci szereplőknek. Az összes kistermelőt ideszámítva a szakemberek szerint több mint 700 kistermelő család létét veszélyezteti a gigatelep létrehozása. A beruházással kapcsolatban lapunk megkereste a tojástermelőket összefogó Baromfi Termék Tanácsot (BTT) is.

A szervezettől a Magyar Idők megtudta: a tagság részéről folyamatosan érkeznek a megkeresések, aggódnak a termelők, hiszen tőkeerőben, termelői kapacitásban messze elmaradnak a német beruházótól. Etikai aggályaik is vannak a család előélete miatt.

– A termelőknek nagyon fontos a magyar tojástermelők iránti bizalom fenntartása és erősítése. Azt szeretnénk, ha csak olyan szereplők lennének a hazai piacon, akik képesek ezt a bizalmat ápolni – emelte ki válaszában a BTT. Abban szinte minden ágazati szakértő egyetért, hogy egy ilyen hirtelen kialakított, nagy létszámú telep a magyar tulajdonú gazdaságok számára hátrányosan rendezné át az ágazati struktúrát. Emellett a létrejövő gazdaság termelési kapacitása versenypia­ci kérdéseket is felvet a szakemberek szerint, hiszen komoly piacbefolyásoló erejű vállalat jöhet létre.

A kormányhivatal határozatában szereplő adatok szerint egyébként az első ütem megvalósulása esetén évi 122,5 millió tojás kerül majd ki az üzemből, ami a második ütemben már évi 245 millió darabra emelkedhet. A BTT szerint egy ekkora telep takarmányigénye naponta 100-105 tonna, ami a hazai üzemek kapacitását igencsak leterhelné. A termelők most attól félnek, hogy ha elindul a termelés Mikosszéplakon, a takarmánykeverő üzem nem elégíti majd ki a kistermelők igényeit, csupán a Duna Tojásnak fog gyártani.
A szakemberek szerint az említett tojáshiány sem indokol ekkora léptékű beruházást.

Habár az elmúlt időszakban valóban volt némi visszaesés a magyar piacon, de összességében a régióban még így is túltermelés uralkodik. A BTT közölte: a hasonló nyugat-európai termelők botrányai miatt áremelkedés volt tapasztalható, de 2018 nyarára ismét önköltségi szinten vannak a termelői árak, a túltermelés pedig tovább csökkentené az árakat.

A lap ágazat működésére rálátó forrásai szerint a nagy létszámú baromfitelepek esetében számos kockázat merülhet fel. Járványügyi szempontból például komoly veszélyt jelenthet az egyes állatbetegségek megjelenése, például a madárinfluenza vagy a szalmonella okozta fertőzöttség kialakulása. Emellett a nagy mennyiségben keletkező állati eredetű melléktermékek – az elhullott állatok teteme és a trágya – is egészségügyi kockázatot jelenthetnek.

EPA ANP Vincent Jannink

Sok szárnyas, sok gond

Az ekkora telepeken kiemelt odafigyelést igényel az állatgyógyászati készítmények használata is, hiszen ha nem megfelelően adagolják azokat, a termékekben előfordulhatnak maradékanyagok. Egy ilyen intenzív állattartó telep kiemelt létesítménynek minősül tehát, ezért járványvédelmi szempontból is kiemelt ellenőrzés alá esik majd. Bojtos Zoltán, a Duna Tojás ügyvezetője úgy fogalmazott: örülnek, ha a hatóságok folyamatosan górcső alatt tartják majd a farm működését, így biztosítható az átláthatóság és a biztonságos működés.

A környezetvédelmi és az egységes környezethasználati engedély szerint a környéken élőknek nem kell tartaniuk a zaj- és bűzterheléstől, ráadásul környezetvédelmi szempontból sem lehet aggályos a telep működése. – A legmodernebb technológiával felszerelt egységek működnek majd a telepen. Az állati tetemeknek hűtött tárolót alakítunk ki, amíg azokat el nem szállítja az ATEV, az erre szakosodott vállalat – emelte ki Bojtos Zoltán.

A zajjal kapcsolatban elmondta: a telepen megforduló kamionok miatt nem lesz különösebb forgalomnövekedés a környéken. A BTT-nek ugyanakkor vannak aggályai ezzel kapcsolatban. Jelezték: az állategészségügyi és állatvédelmi kockázatokon túl az állattartás okozta zaj- és bűzhatásokkal, légszennyezéssel igenis számolni kell, a keletkező nagy mennyiségű trágya, továbbá a megnövekedett gépjárműforgalom és a környezetvédelmi terhelés okán a környék településein élőkre is jelentős hatással lehet a telep működése.

A terméktanács szakemberei szerint a trágya kezelése is aggályos. A tervek szerint a baromfitrágyát a ketrecek alatt lévő szállítószalagon tárolják, amelyről hetente kitárolják majd a kamionokra.

A szalagok ugyanakkor a BTT szakembereinek véleménye szerint alkalmatlanok a trágya egyheti tárolására, azokat 2-3 naponta le kell hajtani, különben a tyúkok lábáig ér majd a trágya, szennyezve a tojást is. – Ha meg is oldható a trágya tárolása egy hétig, a ketrecek alatt olyannyira feldúsulna az ammónia az épületben, hogy mind a tyúkok, mind a baromfigondozók komoly egészségügyi kockázatnak lennének kitéve – hívta fel lapunk figyelmét a terméktanács.

További részletek:  Aláírást gyűjtenek a környező településeken




Hozzászólások

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés