Tudod, mi az a biszfenol A? Nem ártana, mert ártalmas.

g7.hu

2018. szeptember 9. 9:16

Tudod, mi az a biszfenol A? Nem ártana, mert ártalmas.

Megvizsgálják, hogy mennyire esszük meg a műanyagtányért és mennyire isszuk meg a sörösdobozt.

Míg az üdítőket és ásványvizeket legtöbbször PET palackokba töltik, más esetekben ez a műanyag-típus nem a legjobb megoldás a tárolásra. Az irodákban és egyéb intézményekben gyakran telepített vízautomatákban például olyan nagyobb ballonokra van szükség, amelyek fala vastagabb, ellenállóbb, és sokkal többször használható, mint egy PET palack. 
Ugyancsak keményebb, vastagabb anyagra van szükség a műanyagtányéroknál és poharaknál. A megoldás a polikarbonát használata, amelynek a Biszfenol A (BPA) nevű vegyület a fő összetevője.



A BPA-nak azonban van egy kellemetlen tulajdonsága: képes kis mértékben beleolvadni a benne tárolt italokba vagy ételekbe.

Ezért fontos kérdés, hogy mennyi BPA kerül az emberi szervezetbe. A képet bonyolítja, hogy az élelmiszeripar gyakran használ olyan bevonatot a fémdobozok belsejében, amelynek szintén alapanyaga lehet a BPA. És ha ez nem lenne elég: az a tárolóedény is lehet BPA tartalmú, amelyben az ebédedet melegíted a mikróban.  Sajnos a műanyagokon nincs olyan jelzés, amely egyértelműen beazonosítaná a BPA-t, de ha a PC jelzést látod, vagy a szokásos háromszög jelben a 7-es számot, akkor polikarbonáttal van dolgod, amelyben nagy valószínűséggel lehet BPA.
 

A polikarbonátot egyébként már legalább 40 éve használja nagy mennyiségben az élelmiszeripar, és rengeteg tanulmány született arról, hogy a BPA milyen mennyiségben milyen megbetegedéseket okozhat, de az egészségügyi kérdések mégis újra és újra napirendre kerülnek.

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) legutóbb 2015-re jutott el egy hosszas vizsgálat végére, amelynek eredményére alapozva megállapította, hogy testsúlykilogrammonként naponta 4 mikrogramm BPA a szervezet által még tolerálható mennyiség. A tudományos szakvélemény több mint ezer oldalas.

Azóta viszont újabb amerikai kutatások jelentek meg a témában, ami ismét felkavarta a BPA körüli állóvizet, és végső soron oda vezetett, hogy az EFSA újra nekivág a vizsgálatnak. A napokban jelentették be, hogy a szakértői csoport megalakult, és elindul a munka, az újabb eredményeket pedig 2020-ra ígérik.
 

  Mindannyiunkban halmozódnak a mérgek

A jelenleg érvényes európai szakvélemény szerint egyébként a BPA jelenléte a mindennapi életünkben nem veszélyes, mert a szervezetünkbe jutó mennyiség a legnagyobb mért dózisban is (életkortól függően) harmada-ötöde volt az említett 4 mikrogrammos határértéknek.  Kissé aggasztó csak az lehet, hogy ez a határérték korábban 12,5-szer magasabb volt, ugyancsak az EFSA szerint, vagyis a 2015 előtti években végzett vizsgálatok után drasztikusan csökkenteni kellett.  Amikor kísérletekben a 4 mikrogrammos határérték több mint 100-szorosát adták az állatoknak, a BPA dózis a vesét és a májat károsította, illetve valószínűleg felelőssé volt tehető az emlőmirigyek károsodásáért is - írta a G7 gazdasági hírportál.

Az EU kimondta: a Biszfenol-A hormonkárosító

Az EU kimondta: a Biszfenol-A hormonkárosító

A Biszfenol-A a polikarbonát műanyagok alapanyaga, és sajnos könnyen kijut a termékekből és már egész kis mennyiségben is kockázatot jelent. Immár hormonkárosítóként is szerepel az EU "különös aggodalomra okot adó anyagok listáján", melyek használatát indokolt korlátozni.

Az Európai Vegyianyag-ügynökség 2017 június 16-án végre kimondta, amit tudósok és zöld szervezetek már sok éve mondanak, hogy a műanyag adalékként elterjedt Biszfenol-A (BpA) károsítja az emberi hormonrendszert. Ez komoly előrelépés, mert az EU nagyon akadozik a hormonkárosító anyagok korlátozásával, sőt a mai napig nincs elfogadott kritériumrendszer ezen anyagok azonosítására.

 




Hozzászólások

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés