Hirdetés

Noha egyformán hasznosak, a darazsakat utálja, a méheket szereti az emberek többsége – állapította meg egy brit tanulmány.

Az Ecological Entomology rovartani szaklap friss számában megjelent írás szerzői szerint a megkülönböztetés "méltánytalan", ezért kampányra lenne szükség, hogy a "darazsakról alkotott negatív képen" változtassanak, valamint védelmükben ugyanolyan intézkedéseket kell tenni, mint a méhekért.

A felmérést 46 ország 750 lakója körében végezték. Az eredmények azt mutatják, a darazsak a "legkevésbé kedvelt" rovarok közé tartoznak – írta a BBC hírportálja. A résztvevőktől azt kérték, értékeljék a rovarokat egy tízes skálán, mely -5-től +5-ig terjedt. A túlnyomó többség a méheket +3-ra vagy annál többre, a darazsakat -3-ra vagy annál kevesebbre értékelte annak alapján, hogy milyen érzést vált ki belőle a rovar. Amikor arra kérték őket, keressenek szavakat, amelyek a méhekkel kapcsolatosak, a leggyakoribb szavak a méz, a virágok és a beporzás lettek.

A darazsakról leginkább a szúrás, a bosszantó és a veszélyes szavak jutottak a többség eszébe. A darazsak azonban éppúgy beporozzák a virágokat és elpusztítják a kártékony rovarokat. A kutatást vezető Seirian Sumner, a University College London tudósa szerint az a probléma, hogy a darazsaknak "rossz a sajtója", a közvélemény nyűgként tekint rájuk, pedig fontos ökológiai szerepet játszanak. "Bár azt gondolnánk, a sörünket vagy a lekváros kenyerünket akarják, sokkal inkább kisebb rovarok után kutatnak, hogy elvigyék a fészkükbe és etessék vele az utódaikat" – mondta Sumner.

Azt is feltárták, hogy alig folyt kutatás a darazsak kedvező környezeti hatásairól. Elemzésük során 37 év méhekről szóló és 16 év darazsakról szóló tudományos munkáit nézte át. A 908 tanulmánynak csak 2,4 százaléka vizsgálta a darazsakat, 97,6 százaléka a méheket. Méhekről és darazsakról szóló tudományos konferenciák kivonatait elemezve arra jutottak, hogy a 2543 előadás 81,3 százaléka foglalkozott méhekkel.
A kutatások hiánya a darazsak védelmének kidolgozását is akadályozza, pedig számuk csökken a klímaváltozás és az élőhelyek zsugorodása miatt. (MTI)

Ronda sztereotípiák: a méhecske (balra) aranyos, a darázs (jobbra) gonoszRonda sztereotípiák: a méhecske (balra) aranyos, a darázs (jobbra) gonosz

A méh jó, a darázs bezzeg rossz? Elég volt a fullánkos rasszizmusból!

A tanulmány szerint a darazsakkal szembeni előítéletek a rovar egy olyan csoportja miatt alakultak ki, amely a fullánkos darazsaknak is mindössze az 1 százalékát tartalmazza – a Vespinae alcsalád 67 faja között találjuk ugyanis az emberrel kapcsolatba kerülő két leggyakoribb fajt, a lódarazsat (Vespa crabro) és a kecskedarazsat (Vespula vulgaris) is. Az sem segít rajtuk, hogy már Arisztotelész is leírta: a darazsak szúrása fájdalmasabb, mint a méheké. Ezt az amerikai rovarász, Justin Schmidt 2016-ban számszerűsítette is: a méhek szúrása a Schmidt-fájdalomskálán 0,5-2,5 közötti, a darazsaké 0,5-4 közötti erősségű volt.

A rovarok olyan alapvető ökológiai folyamatokban vesznek részt, mint a gabonák és a virágok beporzása, a kártevő és betegséghordozó ízeltlábúak populációjának szabályozása vagy a szerves anyagok lebontása. Ezek közül a beporzás a legnagyobb visszhanggal övezett terület, mivel globálisan évente körülbelül 130 milliárd dollár értékben végzik el ezt a szolgáltatást a rovarok – és hiába emelik ki általában a méheket a beporzók közül, a bogarak, a pillangók, a zengőlegyek és igen, a darazsak is hozzájárulnak ehhez. Utóbbiak ráadásul egy kevésbé kutatott területen, a biológiai szabályozásban is kiválóan teljesítenek: a gyorsan szaporodó ízeltlábúak populációszabályozásában a madarakkal és a kétéltűekkel vetekszenek.
Folytatás:  Ahogy a nép, úgy a tudomány is diszkriminálja a darazsakat >>>

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás