Új törvényt alkotott az Országgyűlés a fúrt kutakról: 80 méteres talpmélységig nem kell engedélyt kérni a kutak fúrásához ott, ahol a háztartáshoz szükséges ez a víz – írja az Infostart.hu.

Az új szabályozás szerint nem kell engedély, illetve bejelentés nélkül létesíthető a 80 méter talpmélységnél nem mélyebb, a házi vízigényt meg nem haladó vízkivételt biztosító kút. Továbbra is engedély kell viszont a hideg és a termálkarszt készletekbe történő beavatkozáshoz, valamint a gazdasági célú vízkivételekhez – figyelmeztet a portál.

Fontos változás, hogy meghosszabbították az illegálisan létesített, továbbra is engedélyköteles kutaknál a bírságmentes engedélyezés moratóriumát, idén december 31. helyett 2028. december 31. lesz a határidő.

A rendelet alapvető célja, hogy egyértelművé tegye a már meglévő, nem engedélyezett fúrt kúttal rendelkező gazdák számára mi a teendőjük vízi létesítményük ügyének jogszerű rendezésével kapcsolatban. Továbbá olyan szabályozás kialakítása, amely lehetőséget biztosít arra, hogy egyes vízhasználatokhoz, vízi létesítmények megépítéséhez és üzemeltetéséhez ne legyen szükséges sem engedélyezési, sem bejelentési eljárás lefolytatása – ismertette még június 20-án a javaslatot Dankó Béla fideszes országgyűlési képviselő .

A szabályozás egyelőre kizárólagosan a házi vízellátásra, kerti öntözésre és háziállatok itatására szolgáló fúrt kutak engedélyezéséről, engedély alóli felmentéséről és esetleges illetékek, már eddig befizetett összegek visszafizetéséről rendelkezik.

Kútfúrás: amikor a tudomány győz a politika fölött

A víznyerő kutak létesítésének törvényi szabályozásával kapcsolatban nagy többséggel meghozott alkotmánybírósági döntés két szempontból is messze túlmutat a konkrét – egyébként nagy jelentőségű – kérdésen. Dr. Bándi Gyula ombudsmanhelyettes véleménycikke.

Egyrészt a döntés határozott kiállás a természeti erőforrások, közöttük a vízkészlet jövő nemzedékek számára való megőrzése, az állam ez ügyben fennálló, másra át nem hárítható alkotmányos védelmi kötelezettsége mellett. Másrészt egyértelműen jelzi a döntéshozóknak, hogy alkotmányos elvárásoknak megfelelő jogszabályokat csak a tudomány eredményeire alapozó, az egyes ágazatok és a nemzet hosszú távú érdekeit összehangoló, távlatos stratégiák és cselekvési tervek figyelembevételével lehet alkotni.