A reklámújságokra kivetett termékdíj 3,5-szeres emelése nemcsak a nyomdaiparnak jelentene súlyos csapást, de a vásárlók is vesztenének rajta, akár még áremelkedéshez is vezethet a reklámanyagok drágítása.
Nem érti a Nyomda- és Papíripari Szövetség a reklámhordozó papírokra vonatkozó termékdíj 3,5-szeres emelését – írja a 24.hu. A kormány.hu-n olvasható tervezet a műanyag zacskók betiltásával párhuzamosan emelné meg az eddigi 85 forintról 304 forintra a reklámhordozó papírok kilónkénti környezetvédelmi termékdíját, amely akár véget is vethet a reklámújságoknak.
Reklámhordozó papírnak számít a papírból vagy kartonból készült olyan nyomat (lehet könyv, időszaki lap, kép, vagy más nyomdaipari termék), amely felületének minimum 50 százalékában hirdetést tartalmaz, így a szórólapok és reklámújságok is ebbe a kategóriába tartoznak. Az ezekre kivetett termékdíjat 2011-ben vezették be, ez kezdetben 64 forint volt, és eredetileg azt a célt szolgálta, hogy a viszonylag nagy mennyiségben keletkező papírhulladék visszagyűjtésére legyen forrás, illetve hogy a hulladékhasznosításba beszálljanak a gyártók is.
Horváth Csaba, a Nyomda- és Papíripari Szövetség elnöke a 24.hu-nak azt mondta, a termékdíj bevezetését 2011-ben tudomásul vették, bár ilyen durva termékdíj nincs a világon sehol a reklámhordozókra, de a tervezett több mint három és félszeres emelést már kifejezetten büntetésnek tartják, holott a reklámhordozó papírok felhasznált mennyisége a termékdíjemelés nélkül is csökkent az utóbbi években: 2016-ban még 86 ezer tonna reklámhordozó papírt használtak fel, 2017-ben pedig körülbelül 80 ezer tonnát.
Tavaly összesen mintegy 260 ezer tonna papírt használtak fel információk kinyomtatására könyvekkel, újságokkal együtt is, vagyis ennek bő 30 százaléka a reklámhordozó papír. A reklámújságoknál használt papír átlagára jellemzően 150 forint kilónként, az egy kilóra eső nyomtatási költség pedig durván 100 forint. Erre jönne rá a kilónkénti 304 forintos termékdíj jövőre, amely gyakorlatilag több, mint maga a termék előállítási ára. Az emelést azzal indokolják, hogy még mindig sok a kéretlen reklám a postaládákban, de Horváth szerint ilyen felmérésről nincs szó az előterjesztésben. "Nem vagyunk hívei a postaládákba tömött reklámanyagoknak, amik jó esetben újrahasznosított hulladékként, rosszabb esetben szemétként végzik. Ugyanakkor a tervezett változtatást megelőzően a szakma érvelését sem kellene figyelmen kívül hagyni" – mondta Horváth, aki szerint az intézkedés következményeként vagy arra lehet számítani, hogy a kereskedők a megrendelés egy részét kiviszik a környező országokba, mert ott jóval olcsóbban megúszhatják a gyártást, ezzel pedig nem is lesz kevesebb reklámújság, vagy a print reklámmegrendelés fog körülbelül a felére csökkenni, de mindenképpen a a magyar nyomdaiparnak fog betenni az emelés.
Az előterjesztésben azt írják, csak mintegy 20 százalékkal fognak csökkenni a megrendelések, és arra számítanak, hogy a termékdíj emelése miatt összességében még nő is a költségvetés bevétele. Horváth Csaba viszont úgy becsüli, hogy legalább 40 százalékkal esnek vissza a megrendelések, emiatt az áfa is kiesik, mindent összevetve veszít rajta az állam, az egyébként is súlyos gondokkal küzdő nyomdaipar pedig ekkora csökkenést egyik évről a másikra már nem bírna ki.
Horváth arra is felhívta a figyelmet, hogy a fa mintegy 51 százalékát elégetik, és mintegy 15 százalékából lesz csak papír, ami a legnagyobb arányban újrahasznosított anyag, ezért nem érti a nagyarányú emelést, pláne úgy, hogy a (papír) csomagolóanyagokra csak 19 forint lesz a termékdíj.
A reklámosok szerint a vásárlók vesztenek a legtöbbet rajta
Az emelés ellen a Magyar Reklámszövetség és a Direkt és Interaktív Marketing Szövetség is tiltakozik, a két szervezet kifogásolja az előzetes szakmai egyeztetés hiányát, a fokozatosságot, a környezet terhelésének csökkentésére irányuló alternatív módszerek megfontolását, amit akár a reklámozók a reklámok előállítóival végezhetnének. Mint közleményükben írják, felajánlották a kormány számára a szakmai együttműködésüket és tájékoztatást is kértek a kormánytól arról, hogy miért emelik ilyen durván a termékdíjat.
Szerintük a termékdíjemelés legfőbb vesztesei mindenképpen a fogyasztók, közülük is elsősorban az alacsonyabb jövedelműek, az informatív kiadványok számának jelentős csökkenése vagy megszűnése ugyanis a fogyasztók alulinformáltságához vezet, akadályozza a tudatos vásárlói magatartást, és egyértelműen áremelkedéshez vezet. Ők is hozzáteszik, hogy az emelés negatív hatással lehet az ingyenes reklámújság készítőire (előállítók, kézbesítők) is, akik elveszíthetik munkájukat.
Azt becsülik, hogy az emelés összesen akár 17,5 milliárd feletti plusz adó terhet is jelenthet, ez pedig finanszírozhatatlanná teszi a vásárlói tájékoztatásban fontos szerepet betöltő reklámeszközök – az ingyenes reklámújságok, szórólapok, DM levelek – fenntartását, amely jórészét az érintett piaci szereplők énytelenek lesznek beépíteni a termékek árába, ezzel áremelkedést generálva nemcsak a napi fogyasztási cikkek tekintetében.
A két szervezet szerint a digitális csatornákat nem vagy kevéssé használók és az idősebb korosztály vásárlói tájékoztatásában komoly szerepe van az úgynevezett címezetlen reklámkiadványoknak, a Direkt és Interaktív Marketing Szövetség pedig végzett egy felmérést, amely szerint a legfiatalabbak 80 százaléka is úgy nyilatkozott, hogy az egyéb csatornákon való tájékozódás mellett igényli és hasznosnak tartja ezeket a vásárlást és választást segítő kiadványokat is.
A felmérés szerint az emberek legfőképpen az üzletek élelmiszer akciói miatt tartják fontosnak az ilyen jellegű ajánlatokat (75 százalék), a legidősebbeknek pedig több mint 80 százaléka elsősorban ezekből az ingyenes reklámkiadványokból tájékozódik azokról az akciókról és árcsökkentésekről, amelyek a környező nagy- és kiskereskedelmi üzletek kínálatára vonatkoznak. A szezonális kedvezményekről (61 százalék), valamint a nem élelmiszerhez kötött egyéb akciókról (59 százalék) is a reklámújságokból tájékozódnak, 35 százalék a közeli szakemberek elérhetőségének megismerésére használja az ingyenes lapokat, 16 százalék pedig szükség esetére teszi el az ilyen jellegű kiadványokat-olvasható a HVG összefoglalójában.
Tavaly ugyanebben az időszakban szintén egy módosító javaslat került az Országgyűlés elnöke elé, amely szerint a reklámhordozók termékdíját 115 Ft-ra emelték volna. Az áruházok és a marketing- és reklámszövetségek akkor is tiltakoztak, ebből akkor pedig végül nem lett semmi, most viszont ennél jóval nagyobb emelésről lenne szó.
