A német energiafordulat a brit, finn és magyar médiában

Antal Miklós

2018. november 1. 10:26

A német energiafordulat a brit, finn és magyar médiában

Éghajlati, gazdasági és biztonsági szempontból is rendkívül fontos, hogy a következő néhány évben mi fog történni az energetika területén. Az energiafelhasználás változása, illetve az energiaellátó rendszerek átalakulása ezért kiemelt figyelmet érdemel. Ha egy ország új, nagy léptékben addig még ki nem próbált irányt választ, nemzetközi szinten is hivatkozási alappá válik.

Az utóbbi néhány év egyik legérdekesebb és leginkább vitatott energetikai fordulata Németországban zajlott, elsősorban a villamosenergia szektorban. Bár Németország fontos globális szereplő, talán még fontosabb, hogy az összes többi ország mit tanul a példájából.

Sikernek vagy kudarcnak látják, ami Németországban zajlik?
Hasonló vagy jelentősen eltérő irányba próbálnak mozdulni?

A Nature Energy című folyóiratban nemrég megjelent cikk (teljes szöveg, csak olvasható verzió itt] azzal foglalkozik, hogy a német energiafordulat – a villamosenergia-rendszerben a decentralizált megújulókra való áttérés valamint az energiahatékonyság előtérbe helyezése – hogyan jelenik meg a brit, finn és magyar médiában.
Bemutatja, hogy bár Németországban az energiafordulat egyik fő mozgatója a jelentős társadalmi támogatás (ami abból adódik, hogy több millió háztartás vesz részt nap-, szél- vagy biogáz alapú energiatermelésben), addig a külföldi médiában ez alig jelenik meg. Szinte mindig technológiákról és az energia áráról van szó. Az is kiderül, hogy a termelési oldal összehasonlíthatatlanul több figyelmet kap a felhasználásnál, és hogy a nap- és szélenergia sokkal többet szerepel a hírekben a bioenergiánál.

A három ország médiája között is jelentős különbségek vannak mind a téma tárgyalásának részletességében, mind a kiemelt szempontokat illetően - annak függvényében, hogy hol milyen szereplők hogyan próbálják a saját érdeküknek megfelelően bemutatni a német történéseket, sokszor hatalmas sikerként vagy kudarcként tálalva.

Magyarországon jóval kevesebb cikk foglalkozik az energiafordulattal, mint Angliában vagy Finnországban.
Sokkal kevesebb alapos elemzés jelenik meg, ami hozzájárul ahhoz, hogy az emberek általában keveset tudnak a villamosenergia-szektor globális átalakulásáról, a területen zajló gyors és gyökeres változásokról. A hazai médiába a téma elsősorban a nukleáris energia és a megújulók összehasonlításán keresztül kerül be, jellemzően két egymást kizáró alternatívaként.

Gyakran előfordul, hogy a hazai megszólalók a német rendszer komplex változásából egy-egy szélsőséges példát ragadnak ki, esetenként hamis látszatot keltve: a megújuló energiát tökéletes megoldásként vagy az atomenergiánál megbízhatatlanabb és drágább technológiaként ábrázolva. A médiának fontos szerepe lehet abban, hogy a jövőben a sok szempontból sorsdöntő energetikai témákról alaposabb és elfogulatlanabb képet kapjunk, többek között bemutatva a takarékosság és az energiatermelésben való részvétel társadalmi hatásait is.

Ahogy a tanulmányról készült külön ismertető cikk mondja: kulcskérdés, hogy a lehetséges energetikai jövőképek közül milyen víziót választunk.
A tanulmány a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatallal kötött támogatási szerződés alapján, az OT¬KA-PD116638 kutatás részeként jött létre.

Antal Miklós, az ELTE TáTK Humánökológiai Szakcsoportjának külsős kutatója




Hozzászólások

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés