Hirdetés

A boltok nem csupán akcióikkal ösztönöznek minket vásárlásra, de egy sor egyéb trükköt is bevetnek. Bennfentesek a portfolio segítségével most megosztják a legjobb fogásokat, amelyekkel több pénz elköltésére ösztönöznek minket az áruházak. Ilyen pl., hogy a tejet a bolt hátsó részében helyezik el, de az sem véletlen, hogy egyik üzletben sem találunk órát a falon. Meglepő, hányféle módon manipulálnak minket a boltok – és még csak nem is tudunk róla.

Könnyen belátható, hogy a boltok számára létfontosságú a sok vásárló, azt viszont kevesen tudjuk, hogy hányféleképp ösztönöznek minket vásárlásra a kiskereskedelmi egységek. Noha napi bevásárlásaink során rendszeresen tapasztaljuk a különböző trükköket, sok esetben tudatosítjuk is őket, nem mindig vagyunk tisztában vele, hogy a boltok manipulációjának áldozatául estünk. A Quora.com tudásbázis most megkérdezte a bennfenteseket, hogy mik a boltok által leggyakrabban használt trükkök. Érdemes megvizsgálni, hogy a sokszor általunk logikátlannak ítélt dolgok mögött milyen okok állnak. A következő vásárlásunkkor pedig figyeljük meg ezeket a technikákat.

Emlékezzünk vissza legutóbbi nagybevásárlásunkra.A bevásárlás végeztével gyakran meglepetten konstatáljuk, mennyi ideig is tartott. Nem véletlen ez, hiszen az áruházak a különböző lépésekkel próbálnak hatni érzékeinkre, hogy még csak véletlenül se érezzük az idő múlását. Ennek köszönhető, hogy a legtöbb áruházban nem találhatunk órát a falon. Erre világít rá Ariel Dreyfus, gazdálkodástudományi hallgató is, aki a boltok vásárlókat befolyásoló tevékenységét tanulmányozta.

Az áruházak az idő múlásának elfeledtetésével igyekeznek rábírni minket arra, hogy elfeledve minden egyéb teendőnket, kizárólag a vásárlásra tudjunk koncentrálni.

Érzékeink rabságában

A boltok természetesen a vizuális élményekre is kiemelt figyelmet fordítanak, ezek közül is kitüntetett szerep jut a színeknek és a fényeknek. Aishah Hannan pszihcológus szerint a boltok mindig erősebb fényeket alkalmaznak a zöldségrészlegen, hogy a termékek frissebbnek, egészségesebbnek tűnjenek. A színeknek is nagy szerep jut. Menjünk bármelyik üzletbe, szinte biztos, hogy az akciókat, leárazásokat a boltok piros színnel tüntetik fel – nem véletlenül, a piros ugyanis a figyelemfelkeltés színe. A sárgát a boltok az éhségérzet felkeltésére használják, míg a kék pszichológusok szerint a megbízhatóság jele.

A színek mellett a zene is meghatározó, ha a boltok az érzékeinkre kívánnak hatni. Egy korábbi kutatás kimutatta, hogy a vásárlók 34 százalékkal több időt töltöttek azokban a boltokban, ahol játszottak valamilyen zenét. Nem is nagyon találunk olyan boltot, ahova betérve teljes csend lenne. A zene intenzitása sem véletlenszerűen meghatározott – figyeljük meg, alacsony forgalom esetén a lassú, relaxáló hatású zene dominál, amellyel a boltok a vásárlókat marasztalásra, hosszabb idő eltöltésére ösztönöznek. A nagyobb forgalmú időszakokban a gyorsabb ritmusú zene dinamikusabb vásárlásra ösztönöz. A boltoknak sem érdeke ugyanis, hogy a tumultus és a hosszú sorbanállás miatt negatív érzületeket társítsunk a bevásárláshoz.
 

Az sem baj, ha eltévedsz

Vesztél már el bevásárlóközpontban? Nos, az is okkal történt. Gondoljunk csak az Ikea útvesztőszerű elrendezésére. A látszólag logikátlan elhelyezés valójában teljesen tudatos. Amennyiben hosszabb ideig kell keresnünk a vágyott terméket, hosszabb időt töltünk el a boltban, ezalatt pedig nagyobb eséllyel vásárolunk egyéb termékeket. 

Nem véletlen, hogy az alapvető élelmiszerek a bolti egység közepén, vagy hátsó részlegében találhatóak  – így elkerülhetetlen, hogy az egész termékkínálat mellett elsétáljunk, mire sikerül megvennünk a tejet.

Előfordul ugyanakkor, hogy a pékséget a boltok az áruház legelső részlegébe helyezik, ennek célja az éhségérzet felébresztése a levegőben terjengő illatok által. Más esetben az első dolog, amellyel a boltokba való belépés után találkozhatunk, az a kerti részleg, valamint a virágok. A kellemes illatok és élénk színek ugyanis nyugalmat árasztanak, és azt éreztetik velünk, hogy az áruházban szívesen látott vendégek vagyunk.

A kosarak és a bevásárlókocsik sem egyedül a mi kényelmünket szolgálják. A bangladesi Ranijitha Venkat szerint egyes boltokban azért nyomnak a kezedbe kosarat vagy zacskót, mert az emberek nem szívesen válnak meg attól a terméktől, amelyeket egyszer már levettek a polcról. Az üres kosár pedig arra ösztönöz minket, hogy megtöltsük azt. Szemléletes például, hogy mennyire nagyok a bevásárlókocsik, noha egy átlagos vásárló még töredékéig sem tölti meg azt, mint ahogy az sem meglepő, hogy sok egységben nincs is kosár, kizárólag bevásárlókocsi.


 

Az árazással is játszanak

A termékek polcon belüli elhelyezése mögött is különböző pszichológiai trükkök húzódnak. Amennyiben például egy 1000 forintba kerülő termék mellé egy 500 forintos és egy 1100 forintos terméket helyeznek el, nagyobb eséllyel vesszük meg az 1000 forintos cikket. Az 500 forintos termék esetén a rosszabb minőségtől tartunk, így inkább választjuk az ezer forintért kaphatót a száz forinttal drágább társánál. A boltok így próbálják gazdaságosként feltüntetni az egyébként drága produktumokat. Ezt a trükköt egyébként az éttermek is előszeretettel alkalmazzák, nem egyszer szerepelnek ugyanis a jelentősen magas árú fogás mellett olcsóbbnak tűnő, de valójában még így is drága ételek.

Mindenki által ismert trükk az árak nem kerek számként való meghatározása. Egy 9995 forintba kerülő terméket még akkor is szívesebben veszünk meg a 10000 forintba kerülő konkurensénél, ha valójában tisztában vagyunk a különbözet értékével.
Nagyon nehezen találnánk olyan cikket, amelynek az ára kerek számmal van feltüntetve (legszemléletesebb példája ennek a 99 forintos árazás, holott ennek csak elektronikus fizetés esetén van értelme).
 

Leárazások, akciók – ki jár jól?

A boltok elsőre vonzónak tűnő leárazásokat sem humanitárius célokból alkalmazzák. A közösségi médiával foglalkozó brit szakember, Kimberley Susan azt állítja, hogy a Black Friday egyenesen nem más, mint átverés. A boltok ekkor ugyanis azokat a termékeket árazzák le, amelyek amúgy is az élettartamuk vége felé közelednek, illetve azokat, amelyeket normál áron nem tudtak értékesíteni. Az áruházak így szórják ki a be nem vált, felesleges termékeiket, hogy újakkal helyettesítsék azokat.

Azt hiszed, hogy jól jártál, ha egy bolt visszavásárolta a megvett termékedet, majd az áráért cserébe levásárolható utalványt adott? Nagyon tévedsz. Az utalvány levásárlásakor ugyanis gyakorlatilag rákényszerülsz, hogy visszatérj az adott üzletbe. Sok esetben a visszatérő vásárlók az új árut látva nem csupán az utalványt vásárolják le, de egyéb termékeket is megvesznek, amelyekre egyébként nem volt szükségük.
 

A gyerekek sincsenek biztonságban

Sokan viszik magukkal bevásárlásuk során kisgyerekeiket. A boltok természetesen ki is használják a lehetőséget, hiszen a gyerekek manipulálása sokkal egyszerűbb, mint a felnőtteké. A gyerekülések elhelyezése a bevásárlókocsikon bár kényelmesebbé és a gyerekek számára élvezetesebbé teszi a vásárlást, ez is csak a többletfogyasztás ösztönzésére szolgál.

A termékek polcok közti elhelyezésekor is gondolnak a különböző korcsoportok igényeire – különösen igaz ez az édességeknél. A legjobb minőségű édességek, például a fekete csokik a felső polcon találhatóak – ezek célközönsége ugyanis a felnőttek, valamint az idősebb generáció. A középső polcon a gyermekek által favorizált édességek kapnak helyt, hogy az a gyermekek számára szemmagasságban legyen. A legkevésbé keresett édességek pedig a legalsó polcra kerülnek.
 

Még távozáskor is manipulálnak minket

Sorbanálláskor látható, hogy a kassza mellett több termék is felsorakozik. A forgalmazók nagyon sok pénzt fizetnek a boltoknak ezért a helyért, hiszen a sorbanállás elkerülhetetlen, így a vásárló nem tudja kikerülni az adott terméket. A boltok mindene esetben élnek az "utolsó benyomás" technikájával.  Hogy megértsd, mennyire hatékony is ez, csak tedd fel magadnak a kérdést, ahogy a portfolio tette:
hányszor vásároltál meg valamit a sorbanállás során, amit egyébként a boltban nem is kerestél?

Erőforrást és pénz pazarlunk a felesleges vásárlással

Erőforrást és pénz pazarlunk a felesleges vásárlással

A magyarok harmada rendszeresen vásárol olyan terméket, amelyre nincs szüksége, az előre nem tervezett, impulzusvásárlásokat legtöbbször az üzletben kihelyezett termékek, akciók váltják ki – derül ki a Generali Biztosító Zrt. egész országra kiterjedő reprezentatív kutatásából.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás