A rovat kizárólagos támogatója

A szélerőművek közeléből, hogy ne kaszabolják le őket a lapátok, eltűntek a ragadozó madarak. Ha pedig nincs otthon a macska, cincognak az egerek, illetve ebben az esetben a toroklebenyes gyíkok, akik önfeledten lebegtetik a lebenyüket, hiszen az erőműveknek köszönhetően legfőbb ellenségeiktől szabadultak meg.

Az agámafélék közé tartozó hüllők annyira felbátorodtak, hogy azóta már az embert is közelebb engedik magukhoz – ismertetett egy indiai példát bangalorei kutatóktól a The Independent , de a jelenség máshol is megfigyelhető. Hogy a zöld alternatívaként egyébként környezetbarátnak minősülő szélenergia hasznosítása a madarak szempontjából életveszélyes, ismert tény, ennek a tágabb ökoszisztémára gyakorolt áttételes hatása  azonban   kevésbé. A mostani megfigyelés azt támasztja alá, hogy a lapátok miatt elpusztuló madarakon kívül az erőműveknek nem elhanyagolható szerepe van a többi egyed magatartásváltozásában is: a madarak egy idő után elköltözhetnek az erőművek közeléből, és akár a migrációs útvonalak is megváltozhatnak.

A kutatók a jelenséget úgy írják le, mintha a levegő eddigi urai fölött megjelent volna egy új csúcsragadozó – mégpedig a szélerőművek. Az új hierarchia hatása az egész táplálékláncon végiggyűrűzik, ennek köszönhető a gyíkok elszaporodása is az erőművek környékén Indiában.

A fejlemény dilemmát jelent a környezetvédőknek és az elkötelezett kutatóknak: miközben a szélerőművek a fosszilis energia egyik legfontosabb alternatíváját jelentik, maguk is bírnak káros környezeti hatásokkal. A szakemberek többsége leginkább az új szélparkok elhelyezésénél szeretne komolyabb ökológiai hatásvizsgálatokat, többek között azt kívánják elérni, hogy fokozottan figyeljenek a vándormadarak útvonalaira – írta az Index.

Merről fúj a szél?

Merről fúj a szél?

A nyugati sajtóban egyre többször és egyre erőteljesebben zajlik a vita a szélerőművek hasznosságáról. Mind az ellenzőknek, mind a szélerőműpártiaknak is – vannak megfontolandó érveik. A baj akkor van, amikor a „megújulók” kizárólagosan magukra értik a korszerű és modern jelzőket, míg az ellenzők szerintük csak maradiak, ósdiak, hátrahúzók lehetnek.
Az amerikai Harvard Egyetem kutatói szerint a szélből az emberiség energiaszükségletének többszörösét is meg lehetne termelni. Dánia az energiafogyasztásának már 40 %-át szélturbinákból nyeri, csupán a 110 szélerőműből álló Anholt szélfarm 400 ezer háztartást, az ország szükségletének 4 %-át tudja elektromos árammal ellátni.

Gigantikus tervek hevernek a tárgyalóasztalokon: Németország, Hollandia, Dánia hétezer darab kétszáz méter fölé nyúló tengeri szélerőmű telepítésével oldaná meg lakossága egy részének, mintegy 80 millió embernek az áramellátását

Kapcsolódó anyagok:

Ezért denevérgyilkos a szélerőmű

Épülhet az első szélerőmű Csernobilban

Na ezt fújd meg! Egyre nagyobbak a szélturbinák

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás