A 20 megnagyobb divatmulti környezeti kárát közösen fizetjük

qubit.hu

2018. december 10. 7:17

A 20 megnagyobb divatmulti környezeti kárát közösen fizetjük

Egyre polarizáltabb a globális divatbiznisz: az egyik oldalon egy maroknyi márkánál és kereskedőnél keletkezik az iparág szinte összes nyeresége, mivel méretük, dizájnjaik, áraik és üzleti modelljük lehetővé teszi ezt. A másik oldal pedig megmarad nagyjából mindenki másnak.

A McKinsey & Company tanácsadó cég, valamint a The Business of Fashion 2019-es divatipari jelentésében több mint 500 divatcéget vizsgált, közülük 300 nyilvánosan működő részvénytársaság, a többi ugyan magáncég, de elegendő adatot bocsátott rendelkezésre a szállításról, az árkategóriákról és az árutípusokról, hogy beleférjen a jelentésbe.

Az elemzés fő megállapításai közé tartozik, hogy a teljes 2017-es profit legnagyobb részét az 500 cég ötöde termelte ki, az alsó 20 százalék viszont veszteségeket könyvelt el. A felső 20 százalékba még mindig több mint száz cég tartozik, de amikor a McKinsey csak a vezető 20 céget vizsgálta, kiderült, hogy ezek a vállalatok zsebelik be a csoportban (a felső 20 százaléknál) keletkező teljes nyereség 97 százalékát – ez az arány egyébként évek óta viszonylag stabilan növekszik. Ez az iparágon belüli megosztottság egyik oldala, a másik pedig az, hogy 2010 és 2017 között megduplázódott azoknak a cégeknek a száma, amelyek lényegében csak veszítik a pénzt.

Hogy kik az abszolút nyertesek, azon nem fog meglepődni, aki nem egy kő alatt töltötte az elmúlt 10-20 évet. Közéjük tartozik példáula spanyol Inditex, a Zara márka tulajdonosa, a svéd H&M, a Nike, az Adidas, a párizsi LVMH, többek között a Louis Vuitton, a Sephora, a Bulgari és a Givenchy anyacége illetve a svájci Richemont, a Cartier és a Montblanc tulajdonosa.

Ezeknek a cégeknek a bevételei nem voltak feltétlenül kiugróan magasak a többi vállalatéhoz képest, de nagyobb árréssel dolgoznak, hatékonyabban forgatják tőkéjüket, és méretük is fokozta előnyüket.

A 12 listázott szupercég 2008 óta tartja magát a top 20-ban. A stabil nyertesek közé nem véletlenül tartoznak régen bevezetett luxus-, sport- és fast fashion-márkákat birtokló cégek: sikerük mutatja, hogy a fenntartható üzleti modellek kulcsa ma ebben az iparágban egyfelől az értő márkabefektetés, másfelől pedig a működési hatékonyság – áll a jelentésben. Míg a működés hatékonysága például a Zara csodafegyvere, addig a Gucci és a Balenciaga márkákat tulajdonló francia Kering, valamint a Nike az ügyes márkaépítésben jeleskedik.

A jelentés ugyan nem tér ki rá, de rávilágít a fast fashion egyre égetőbb problémájára: a divat az egyik terület, ahol nagy mértékben nőtt a fogyasztás az elmúlt évtizedekben. A textilgyártás az egyik legszennyezőbb iparág: 1,2 milliárd tonna CO2-ekvivalenst bocsát ki évente, többet, mint a nemzetközi légi járatok vagy a tengeri hajózás.

  További érdekességek a Qubiten >>>
 

Miért égetik el tonnaszámra a megmaradt ruhákat a boltláncok?

Miért égetik el tonnaszámra a megmaradt ruhákat a boltláncok?

A német sajtó a napokban céges belső anyagokra hivatkozva azt írta, hogy a svéd gyökerű Hennes & Mauritz (H&M) raktáraiban fél év alatt 3,1 milliárd euróról 3,5 milliárdra nőtt azoknak a ruháknak az értéke, amelyek eladhatatlanul fekszenek a raktárak polcain.
Részletek >>>




Hozzászólások

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés