50 milliárd Semjénék vadász hobbijára

2018. december 11. 9:09

50 milliárd Semjénék vadász hobbijára

Magyarország újra vadászati nagyhatalom lehet – ezzel a felkiáltással harangozta be 3,5 éve Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, hogy fél évszázaddal az 1971-es nagyszabású budapesti rendezvény után, 2021-ben újra vadászati világkiállítást rendez Magyarország. Bár a megnyitóig még mindig közel 3 év hátra van, az esemény büdzséje már most feszegeti a tervezett, 50 milliárd forintos keretet, pedig az infrastrukturális beruházások jóformán még el sem kezdődtek.

A lappföldi vadászbotrányáról elhíresült fővadász és a politikus úri divat/presztizs vadász lobbi kibulizta, hogy újabb közpénz sok-sok tízmilliárdok (jelenleg még csak 50 milliárdnál tart, de a határ a csillagos ég) az égetően fontos célok helyett, ismét egy fölösleges presztizs eseményen keresztül költődjenek el - ki tudja kinek kedvezően.

Mint a HVG alapos összeállításából kiderül, a nemzetközi rangjában és vonzerejében is rendre a tavalyi úszó világbajnoksághoz hasonlított rendezvény büdzséjének tervezete már elkészült. Februárban azt mondta róla vicceskedve Semjén Zsolt, az Országos Magyar Vadászati Védegyletet is elnöklő miniszterelnök-helyettes: még nem gyűjtötte össze a bátorságát ahhoz, hogy megmutassa Varga Mihály akkori gazdasági (májustól pénzügy-) miniszternek.  A kalkuláció azóta sem nyilvános, de egyre több jel mutat rá, hogy az esemény nemcsak presztizsében közelíti majd az elszabadult költségvetése miatt közemlékezetbe vésődő vizes vébét.

A rendezvénysorozathoz kapcsolódó beruházások végösszege még az optimista jelenlegi kormányzati  becslés szerint is legalább 50 milliárd forintra rúg majd, amihez az eddigi tapasztalatok alapján bátran társíthatunk egy 1,5 és 2 közötti szorzót. (Hogy az eredeti összevetésénél maradjunk: a 2017-es úszó vébét a szükséges létesítményfejlesztésekkel együtt eredetileg 25 milliárdosként harangozták be, ám ezt már két hónappal később a duplájára emelték, a hónapokkal megrendezése után is dráguló esemény végső büdzséje pedig valahol bruttó 135 milliárd forint környékén állt meg - már, ha nem drágul tovább, bár az Átlátszó júniusi cikke alapján ebben sem lehetünk biztosak.)

Az ötvenmilliárdra saccolt keret négyötödét a rendezvényhez kapcsolódó infrastrukturális beruházások emésztik majd fel – elsőként is a világkiállítás fő helyszínéül szolgáló kőbányai vásárváros területét és környékét érintő fejlesztések. Ezekre a 2017-es és 18-as költségvetésben 9,3 milliárd forintot különített el a kormány, de egy tavaly augusztusi határozattal további 1,5 milliárd forintot szignált a kiviteli és engedélyezési tervek elkészítésére (további 4 milliárdot pedig egy mindössze két megállóból álló, teljesen irracionális villamosvonal megépítésére).

Az eredetileg olimpiai helyszínnek álmodott kőbányai vásárközpont ingatlanvagyonát még 2008-ban megszerző Fonciere Polygone Hungária (FPH) Kft-t előzőleg 2016 áprilisában, 17,28 milliárd forintért vásárolta vissza a kormány a francia befektetőktől. A Zoom.hu tavaly cikke szerint egy felettébb különös konstrukcióban: az eszközérték duplájára rúgó árban nem volt ugyanis benne a vásárterület pavilonjainak használata, azokat 2035-ig ugyanis bérbe adta az állam a vásárokat szervező, francia tulajdonban maradt Hungexpo Vásár és Reklám Zrt.-nek. Vagyis a 17,28 milliárdos vételáron felüli ráfordítások nagy része arra kell, hogy új épületeket húzzanak fel a területre.

Az újabb mutyigyanús beruházásról további érdekességek a HVG.hu-n >>>


 

 




Kapcsolódó anyagok Gondolatok a vadászat létjogosultságáról

Hozzászólások

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés