A rovat kizárólagos támogatója

Az Európai Unió élharcosként érkezett a katowicei klímacsúcsra, habár az elemzések szerint még mindig nem elegek vállalásai. A fosszilis energia lobbi befolyása továbbra is aggasztja a civil csoportokat, akik szerint nem új gázvezetékekre, hanem megújuló energia beruházásokra és fejlesztésekre van szükség.

Az Európai Bizottság pár nappal a klímatárgyalások megkezdése előtt fogadta el az Európai Unió hosszútávú startégiáját, ami szerint az EU 2050-re „klíma-neutrálissá” válna. Ez annyit jelent, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását radikálisan csökkenti, valamint gondoskodik arról, hogy amit kibocsát, azt különböző „nyelők” (például zöldfelületek, illetve szén-megkötő technológiák) révén ki is vonja a légkörből, tehát zéró legyen a tagországok együttes kibocsátása. A tagállamok egymás között az úgynevezett kibocsátás-kereskedelmi rendszeren keresztül osztják meg az EU kibocsátáscsökkentési vállalását. A rendszer meghatároz egy szén-dioxid kibocsátási küszöböt erőművek és gyárak számára, és ezen határérték felett a vállalatok csak szén-dioxid kvótákért cserébe szennyezhetik a levegőt. Ezekért a kvótákért pedig fizetniük kell, így motiváltak abban, hogy minél alacsonyabb legyen a kibocsátás. A fel nem használt kvótákat azonban az államok eladhatják. Így tehát „ha egy ország okosan, zöld befektetésekbe fordítja a kvóták eladásából származó jövedelmét, akkor az gyorsíthatja a tiszta gazdaság felé való átmenetet,” – magyarázták EUs szakértők – „ez pedig Magyarország számára is lehetőségeket rejt”.



Az EU új hosszútávú stratégiájával az ambiciózus országok közé tartozik, mint ahogy azt a Climate Action Tracker (CAT) klímacsúcson nyilvánosságra hozott
legfrissebb elemzése is mutatja. „A Párizsi Egyezmény óta elmúlt három évben komoly politikai lépéseket tett az EU, elsősorban energiahatékonyság és a megújuló energiák terén […], azonban vállalásai még mindig nem elegek”, mondta el Bill Hare, a Climate Analytics igazgatója. A CAT a globális kibocsátások 80 százalékáért felelős 32 ország klímapolitikáját követi, majd a 2030-ra szóló kibocsátáscsökkentési vállalásaik alapján rangsorolja őket. Jelenleg az EU a „nem elég” kategóriában helyezkedik el, Brazíliával, Ausztráliával és Svájccal karöltve. “Az Európai Uniónak összességében többet kell tennie, és tudna is többet tenni” – hangsúlyozta Hanna Fekete a német NewClimate Institute munkatársa. 
 

Ha az országok a jelenlegi kibocsátáscsökkentési ígéreteiket nem növelik, akkor a század végére legalább 3 °C-os globális átlaghőmérséklet emelkedés várható, épp kétszer annyi, mint amennyiben megállapodtak a Párizsi Egyezményben 2015-ben. Az államoknak a következő értékelési időszak kezdetéig, 2020-ig felül kell vizsgálniuk vállalásiakat, s lehetőleg növelni azokat. Az elmúlt 3 évben tett klímapolitikai intézkedéseik alapján például Costa Rica, Marokkó és Gambia az Európai Unió előtt jár, míg Szaúd-Arábia, Törökország, Oroszország és az Egyesült Államok sereghajtók, ugyanis kibocsátáscsökkentési vállalásaik „kritikusan alacsonyak”, ráadásul semmi hajlandóságot nem mutatnak ennek megváltoztatására. 

Gáz ellenes aktivisták némán felállnak és távoznak a panelbeszélgetésről az EU pavilonban.  Kép: Lehoczky Annamária 

Ezek a kőolaj- és földgáz nagyhatalmak a tárgyalásokat is lassították Katowicében. Civil és klímaaktivista csoportok pedig a háttérben lobbizó fosszilis energia érdekekre hívták fel a figyelmet több akciójukkal is. Aktivisták egy csoportja csendben felállt és kivonult az Európai Unió pavilonjában rendezett panelbeszélgetésről, amelyen a gáz alapú megújuló energiaforrások (például biogáz, hidrogén) szerepéről beszélgettek szakértők és energiacégek képviselői. Miként azt az egyik aktivista, Pascoe Sabido, a Corporate Europe Observatory kutatója elmondta, „az Európai Unió 2050-re megcélzott klíma-neutrális stratégiája a megújuló energiaforrásnak számító gázokra alapoz, hogy tiszta energiára térjen át […], azonban a biogáz valójában metán – a szén-dioxidnál 100-szor erősebb üvegházhatású gáz – ami, ha kiszivárog a vezetékekből, óriási problémát okozhat". A tervek szerint ráadásul új gázvezetékek megépítésére lenne szükség, „ami közpénzből történne és véglegesítené az EU gázfüggőségét”.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás