A rovat kizárólagos támogatója

Mekkora kárt, vagy hasznot jelentenek a vadludak a gazdáknak? 2019. január 11-től hatályos a természetvédelmi törvény módosítása, amely szerint a jövőben a kormányhivatali szervezeti formában működő természetvédelmi hatóságtól szélesebb körű helytállási kötelezettség várható el a védett állatfaj egyede által okozott károk esetén.

Egy évvel ezelőtt az enyhe téli idő apropóján írtunk az egész országban nagy tömegben jelenlévő vadlibákról. A vadlibák, ha tehetik, szívesen kitelelnek hazánkban az enyhébb teleken. Amennyiben nyílt víz van elég és nincs nagy hótakaró, akkor a pusztai gyepek, a lucernatarlók és bizony az őszi gabonavetések is megfelelő táplálékbázist nyújtanak számukra. Ha az utóbbira tévednek, az viszont nem jó a gazdának.
Ha hosszabb ideig jár rá a liba a vetésre, bizony elég komoly károkat tud tenni. Az őszi vetésnek nem feltétlenül árt, ha tél végén egy kicsit megcsipkedi a liba, régebben alkalmanként könnyű fogasboronával, vagy birkával is megjáratták szakszerűen és nagyon óvatosan a vetést. Ez elősegíti a gabona tavaszi bokrosodását. A természetvédők ezt a tényt kiemelve magyarázták, hogy tulajdonképpen a liba még jót is tesz a gazdának. A gazdák pedig próbáltak érvelni, hogy ha hosszabb ideig tart ez a beavatkozás, vagy enyhe, fagymentes időben, akkor az inkább káros, mint hasznos. Laza talajon nem visszacsípi, hanem kitépi a fiatal növényt a liba, hosszabb távon pedig az ürüléke és főleg a taposása inkább káros, mint hasznos. A megritkult vetéssel pedig az egész tenyészidőszak alatt gond lesz, többet kell gyomirtózni, rosszabb a betakarítás. Van lehetőség riasztásra az ilyen vetéseken a kellő engedélyek beszerzésével.

De sokszor hiába volt engedély, annak kiadása csak az alkudozást, időhúzást táplálta. Nem volt tiszta, miként, kinek a költségén kell végezni a riasztást. A természetvédelmi szervezet végezze, vagy csak felügyelje? A cikk megjelenése óta kaptunk többféle véleményt, ilyet is, olyat is. Ettől az évtől viszont a természetvédelmi törvény módosítása igazolja akkori felvetésünk helyességét.

2019. január 11-től hatályos a természetvédelmi törvény (a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény) módosítása, amely szerint a jövőben a kormányhivatali szervezeti formában működő természetvédelmi hatóságtól szélesebb körű helytállási kötelezettség várható el a védett állatfaj egyede által okozott károk esetén.

Továbbra is érvényes az a szabály a jövőben, hogy a védett állatfaj egyede kártételeinek megelőzéséről, illetve csökkentéséről a kártétellel érintett ingatlan tulajdonosa, vagy használója a tőle elvárható módon és mértékben gondoskodni köteles. Az ilyen állatfajok esetén a riasztási módszerek alkalmazása, illetve a túlszaporodott állomány egyedeinek befogása vagy gyérítése csak a természetvédelmi hatóság engedélyével és felügyeletével végezhető, amely esetben a hatóság köteles gondoskodni a riasztásban, befogásban, gyérítésben kellő szakértelemmel rendelkező szerv bevonásáról.

Lényeges változás azonban a szabályozásban, hogy a korábbiaktól eltérően az indokolt kérelemre induló eljárás esetén nem kell megállapodást kötni a költségek viseléséről a tulajdonos (használó) és a hatóság között, hanem arról a hatóságnak – mint állami természetvédelmi feladatról – saját magának kell gondoskodnia. Továbbá ez esetben a természetvédelmi hatóságnak a kártalanítási kötelezettsége is megnyílik, azaz amennyiben nem végzi el az indokolt kérelemben foglalt védett állatfaj kármegelőzési munkálatait, indokolatlanul nem vonja be a megfelelő szervet a munkába, illetve nem engedélyezi a riasztási vagy kárelhárítási módszer alkalmazását, a tulajdonos bekövetkezett kárai tekintetében is köteles helyt állni. Egy törvény akkor ér valamit, ha be is tartják, egy törvény pedig akkor jó, ha szívesen tartják be azt.

Konyhás István

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás