Legyen március 10. idén is a Beporzók napja!

2019. február 21. 17:55

Legyen március 10. idén is a Beporzók napja!

2018 januárjában magánkezdeményezéssel indult útjára ez a természetvédelmi jeles nap. Első meghirdetésekor már támogatóként álltak mögötte a tudományos élet, a civil szervezetek, a közoktatás és a média érdekelt képviselői. A felhívás nyomán a Kárpát-medence 24 településén szervezett eseményekről adhattunk hírt. A szervezők a Te aktivitásodra is számítanak!

Az idei felhívás célja ennek a mozgalomnak a fenntartása, növelése. Mindennapi ételünk, abban vitaminok, fűszerek jelentős részéhez beporzó állatokra van szükségünk. A kezdeményezés a beporzók szorgos munkájának ünneplésére és segítésére szólítja fel a társadalmat.

Miért szenteljünk egy természetvédelmi jeles napot a beporzóknak?

•    A virágos növények 87%-a igényli a beporzók közreműködését a termés- és/vagy magképzéshez.
•    A száz leggyakoribb haszonnövény 70 százalékának beporzását rovarok, esetleg gerincesek végzik.
•    Az elmúlt évtizedekben repülő rovarok, köztük beporzók tömege tűnt el a Föld színéről.
•    A Biodiverzitás és Ökoszisztéma-szolgáltatások Kormányközi Platform (IPBES) összegzése szerint a világ éves élelmiszer-termeléséből 235–577 milliárd dollárt ér az a mennyiség, amely direkt módon a beporzóktól függ.


Mi lenne velünk házi méhek nélkül?

Mi lenne velünk házi méhek nélkül?

A virágos növények túlnyomó része nem terem, ha elmarad a beporzás. A földeken főleg a házi méhekre bízzuk ezt a feladatot. De mi történne akkor, ha eltűnnének a házi méhek, vagyis mi szükséges ahhoz, hogy egy beporzó közösség csupán a vad rovarfajok segítségével is fennmaradjon?

A virágos növények 87%-a, köztük a legfontosabb termesztett növények háromnegyede igényli a beporzók közreműködését a termés- és/vagy a magképzéshez. Ezek között találunk sok zöldség- és gyümölcsfélét, melyek táplálkozásunk alapjai, gyógy- és fűszernövényeket, faanyagot és textília-alapanyagokat. Hogy csak néhányat emeljünk ki: ilyen növény a bab, a burgonya, a hagyma, a karfiol, a káposzta, a padlizsán, a paprika, a retek, a sárgarépa, a tök, az uborka; az alma, az áfonya, a barack, a cseresznye, a dinnye, a gesztenye, a körte, a kakaóbab, a kávé, a kesu, a narancs, a szilva; a citrom, a mandula, a mustár, a szezámmag; a gyapot, a napraforgó, a repce, a takarmánylucerna. A beporzóktól függ a szárazföldi ökoszisztémák egyensúlya, a vegetációt alkotó növények jelentős százalékának megléte és fennmaradása. Részletek >>>


A mezőgazdaságban használt vegyszerek és a hatalmas monokultúrák, a globális klímaváltozás és számos további hatás együttesen járul hozzá a házi- és vadméhek, valamint a többi beporzó állat nagymértékű pusztulásához. Elsősorban az északi féltekén észlelhető a beporzók hiánya miatti terméskiesés, emiatt az emberi kézzel (ecsettel), vagy éppen drónokkal végzett beporzási próbálkozásokra is szükség lett. Nemcsak a beporzó rovarvilág veszélyeztetett hanem sok más csoport is, pedig a rovarok alapvetően szükségesek ahhoz, hogy a Földön emberhez méltó életet éljünk.

A cél
A cél, hogy minél több emberben tudatosuljon, mennyire változatosak – és sérülékenyek – az állatok és növények közt az evolúció során kialakult beporzó kapcsolatok.
Azt is tudnunk kell, hogy bármennyire is kicsinek érzi magát az ember a globális problémákkal és a nagyüzemi mezőgazdaság okozta káros hatásokkal szemben, segíteni tud a helyzeten. Például körültekintő vegyszerhasználattal, rovarbarát kert kialakításával, rovarhotelek, méhbölcsők építésével, városban is, saját otthona környékén is.



Események
Az első Beporzók napját számos helyen megünnepelték nemcsak országszerte, hanem Erdélyben is. Az eseményekről hírt adtunk a www.beporzoknapja.hu honlapon, a www.facebook.com/beporzoknapja/ facebook oldalon és másutt is.

Idén is számos helyen készülnek arra, hogy ebből az alkalomból tartós segítséget nyújtsanak akár a legegyszerűbb, legolcsóbb eszközökkel. Állatkertek, oktatási intézmények, múzeumok jelezték, hogy idén is tervezik már az eseményt. Keresse a híreket, a programokat, a lehetőséget, hogy része legyen egy friss és jótékony megmozdulásnak. És legyen új hír alapja azzal, hogy saját társadalmi köreiben, saját munkahelyén, gyerekei iskolájában vagy hasonló helyen kezdeményezi a beporzó lények megismerését, segítését. Ha valami készül március 10-én vasárnap, vagy ahhoz közeli napon), adjon róla hírt a beporzoknapja@gmail.com címen és mi lehetőségeink szerint tovább nyilvánosságot adunk neki!

Folytatás
A Beporzók napja csak a természetvédelmi munka kezdetét jelöli, az állatok segítése tartós figyelmet kíván. Reméljük, hogy az elindult széleskörű társadalmi elfogadottságnak meglesz a hatása. Ezt a természetvédelmi jeles napot addig kellene minden évben megülni, amíg okafogyottá nem válik, mert a beporzó élőlények helyzetében tartós javulás áll be.


Néhány neonikotinoid több éven át is stabil marad a mézben

Néhány neonikotinoid több éven át is stabil marad a mézben

Éveken át megmaradnak/nem esnek szét a mézben - a méhek és az emberek egészségére is veszélyes - növényvédőszerek - derül ki a svájci Neuenburgi Egyetem kutatásából.

Ezeknek a növényvédőszereknek a hosszan tartó stabilitása veszélyt jelenthet a méhek és az emberek egészségére. A kutatáshoz a tudósok nagyon precíz méréseket végeztek, ezzel az eddigi legpontosabb eredményeket érték el. Sikerült megmérniük a kiindulási anyagban - ez esetben a mézben - lévő anyag két pikogrammnyi koncentrációját (1 pikogramm 10 a mínusz 12-en gramm). Ezzel a mérési módszer érzékenysége ezerszer precízebb lett, mint az eddigi eljárásoké, és lehetővé teszi a környezetben lévő növényvédőszerek pontos elemzését. Részletek >>>


 




Hozzászólások

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés