A rovat kizárólagos támogatója

Az Európai Unióban csak hat országban rosszabb a műanyag-újrahasznosítás aránya, mint nálunk – derült ki az Eurostat adataiból. Litvániában a legjobb a helyzet, náluk a műanyag-csomagolások közel háromnegyedét feldolgozzák.

Az Európai Unióban a szemétként kidobott műanyagoknak csak 42,2 százalékát hasznosították újra 2016-ban. Ez arány 2005-ben még 24 százalék volt, 2009-re 31,9 százalékra, 2013-ra 36,6 százalékra növekedett. Az összes újrahasznosított műanyag több mint feléért a toplista első nyolc helyén szereplő ország felelt. Ezekben az államokban a műanyagmennyiség több mint fele kapott új életciklust vagy termékciklust a körforgásos gazdaság alapelvei szerint.

Mindegyik országban növekedett az újrahasznosítás aránya 2005 óta, az egyetlen kivétel Észtország, ahol 0,9 százalékkal csökkent. Magyarország a 25. helyezést érte el a 31 ország között a maga 31,4 százalékával.

A piacesprofit szerint tágabb kategória a csomagolóanyag-hulladék, amelybe a kartonpapír is beletartozik. 2016-ban 170 kilogramm csomagolóanyag-hulladék jutott egy-egy uniós polgárra, a legkisebb egy főre jutó mennyiség Horvátországé, ahol 55 kilogramm, a legnagyobb Németországé, ahol 221 kilogramm jutott egy emberre.

2007 és 2016 között a papír és a kartonpapír volt a legnagyobb mennyiségben használatos  csomagolóanyag az EU-ban, 2016-ban 35,4 millió tonnát volt belőle, míg műanyagból és üvegből egyaránt 16-16 millió tonna.

Műanyaghulladék-újrahasznosítási arány

Litvánia 74,4%  Ciprus 63,7%  Szlovénia 62,0%  Csehország 59,2%  Bulgária 52,6%  Szlovákia 51,7%  Hollandia 51,5% 
Svédország 50,7%  Németország 48,4%  Lengyelország 46,9%  Románia 46,7%  Spanyolország 45,5%  Anglia 44,9%
Norvégia 44,6%  Belgium 43,4%  Izland 42,7%  Olaszország 42,4%  Portugál 41,8%  Horvátország 41,1%  Lettország 37,2%
Görögország 36,8%  Dánia 36,1%  Ausztria 33,6%  Luxemburg 32,6%
Magyarország 31,4%
Málta 28,6%  Írország 31,2%  Franciaország 25,8%  Finnország 25,4%  Észtország 24,6%  Liechtenstein 20,9%
EU28 átlag: 42,4%
(ec.europa.eu, ceoworld.biz)
 

Összeomlolhat a globális hulladék-újrahasznosítás rendszer

Összeomlolhat a globális hulladék-újrahasznosítás rendszer

Az évtizedekig sikeresnek tűnő globális szelektív hulladék gyűjtési és -újrahasznosítási rendszer súlyosan megrendült tavaly, miután a korábban a legnagyobb papír- és műanyaghulladék-vásárlónak számító Kína 2018 elejétől elutasította, hogy a Nyugat szemétlerakója legyen. A szállítmányok előtt pedig egyre több más ázsiai ország is sorra lezárja le határait.

A fejlemények ébresztőt jelenthetnek a világnak, rávilágítva arra, hogy az újrahasznosítási rendszer eddig igazából nem működött megfelelően, ezért rendszerszintű változásokra van szükség.

A háztartási szelektív hulladékgyűjtés és újrahasznosítás 1980-as évekbeli első, próbaszerű bevezetését követően az újrafeldolgozás globálisan mintegy 200 milliárd dolláros iparággá fejlődött, amelyet egyben az emberiség fokozódó szeméttermelésének leginkább kézenfekvő megoldásaként tartanak számon. A világban évente több mint 270 millió tonna hulladékot hasznosítanak újra a Világbank adatai szerint. A rendszer lelke a hulladék globális kereskedelme, amely hatalmas mennyiségben hajóztatja a feldolgozókhoz a hulladékot. A hulladékot csoportosítása után leggyakrabban ázsiai feldolgozók vásárolják meg, tavaly Kína volt messze a legnagyobb vevő. A kereskedelem és feldolgozás időnként rendkívüli nyereséget képes termelni, ezért nem csoda, ha vállalatok sora önálló tevékenységként folytatja ezt a tevékenységet. RÉSZLETEK>>>

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás