Újabb amerikai bíróság állapította meg, hogy rákkeltő a német Bayer vegyipari óriás által forgalmazott Roundup nevű gyomirtó. A döntés ezúttal is San Franciscóban született. Mit kell tudni a glifozát hatóanyagról, miért veszélyes, és hogyan vizsgálják?

Ítéletében a bíróság megállapította: a pert indító amerikai férfi rákbetegségének kialakulásához jelentős mértékben hozzájárult a glifozátot tartalmazó Roundup, amelynek használati utasításában a gyártó nem tüntette fel a kártékony hatásokat. A gyártó cég a Monsanto, amelyet tavaly vásárolt fel a német Bayer.
A szövetségi kerületi bíróság – ahol hat esküdt hozta meg a döntést – leszögezte: a 70 éves Edwin Hardeman panaszos bizonyítani tudta, hogy limfómájának kiváltója a Roundup, amelyet 26 éven keresztül rendszeresen használt. A döntés után Hardeman két ügyvédje elégedettségének adott hangot. A Bayer jogi képviselője viszont változatlanul azt hangoztatta, hogy a Roundup legfőbb összetevője, a glifozát biztonságos vegyület.

A vállalat kérésére a pert két részletben tárgyalják. Először a Roundup káros hatásainak tudományos vizsgálatára, illetve ennek bizonyítási eljárására került sor, ennek ügyében született döntés tegnap. Ma pedig – a per második szakaszában – azt vizsgálják, milyen mértékben volt tisztában a Monsanto (Bayer) a forgalmazott gyomirtó kockázataival, és ezeket vajon szándékosan hallgatta-e el, ha pedig igen, akkor mekkora kártérítést kell fizetnie a felperesnek.

Az óriásvállalat tavaly nyáron már pert veszített egy másik, hasonló ügyben. Akkor a szintén non-Hodgkin limfómában megbetegedett Dewayne Johnson kertész nyert pert ellenük. A vállalat a fellebbezésből is vesztesen került ki, de a kártérítés összegét a fellebbviteli bíróság 78,5 millió dollárra csökkentette.

Az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) nemzetközi rákkutató ügynöksége 2015-ben a glifozátot emberre káros és nagy valószínűséggel rákkeltő hatású vegyszernek minősítette. Német adatokra hivatkozó amerikai sajtójelentések szerint 2019. január végéig összesen 11 200 amerikai, köztük számos farmer, kertész és tájrendező indított pert a Bayer ellen a glifozátot tartalmazó termékei miatt.

A bíróság szerint is rákkeltő a Monsanto glifozátos gyomirtója

A Monsanto vegyipari óriáscég köteles csaknem 290 millió dolláros kártérítést fizetni rákkeltő gyomirtói egyik áldozatának. Erről hozott döntést augusztus 10-én egy San Franciscó-i bíróság.

Az esküdtszék felelősnek mondta ki a közelmúltban a német Bayer tulajdonába került óriásvállalatot abban, hogy – miközben tudott Roundup nevű gyomirtója rákkeltő hatásáról – nem tájékoztatta vásárlóit a szer használatának lehetséges következményeiről. A júniusban kezdődött per a maga nemében az első volt: először mondták ki bíróságon, hogy a glifozátot tartalmazó Roundup gyomirtó rákkeltő, és először nyert pert ez ügyben az egyik áldozat. A per után várhatóan további áldozatok ezrei adhatnak be perkeresetet a Monsanto ellen, de amerikai sajtójelentések szerint máris ezernyi ilyen jellegű per van folyamatban országszerte.

Rákkeltő a gyomirtó

Immár másodszorra mondta ki egy amerikai bíróság, hogy a glifozát nevű gyomirtó rákkeltő. A világszerte ismert növényvédő szert idén januártól az ivóvízben is kötelezően vizsgálni kell. Mit kell tudni a glifozátról, miért veszélyes, és hogyan vizsgálják?

Mi köze a glifozátnak a szójához?

Egy nagy nemzetközi gyártó által genetikailag módosított szója volt az első olyan iparszerűen termeszthető növény, amely ellenállt a szintén e cég által szabadalmaztatott totális gyomirtó szer, a glifozát hatásának.  A GMO szója termesztése és fogyasztása napjainkban is parázs viták forrása, és várhatóan még évtizedekig tartani fog, mert sem a génmódosítás mellett, sem az azok ellen állást foglaló tudósok között nem várható közös vélemény kialakulása. A vita egyik alapvető oka az, hogy már a természetes szójában eredetileg benne található biológiailag aktív anyagok jelenléte sem megnyugtató. A genetikai módosításokat ellenzők egy tábora pedig feltételezi, hogy a GMO-szójában a módosítások következtében további kedvezőtlen biológiai hatású olyan anyagok is keletkezhetnek.

A glifozátot azért nevezhetjük túlkorosnak, mert már a hetvenes évek óta használják világszerte. Azóta korszerűbb anyagokat is kifejlesztett a vegyipar, ám a glifozát – különösen a genetikailag módosított növények esetében – a mai napig rendkívül elterjedt növényvédő szer, és sajnos az emberre sem veszélytelen: többek között a központi idegrendszer genetikai elváltozásait, a koponyát formáló sejtek pusztulását, az ízületek porcainak deformálódását, illetve születési rendellenességeket okozhat.

Nem csökkentette a glifozáttal szembeni gyanakvást, hogy néhány évvel ezelőtt a gyomirtót már az európai – többek közt nagyvárosokban élő – emberek vizeletéből is kimutatták. Mindebből akár arra is következtethetünk, hogy a gyomirtószer olyannyira elterjedt, hogy egyfajta burokként borítja be a bolygót.

Hogyan vizsgálják?

A glifozátot a HPLC-MS (nagynyomású folyadékkromatográfia-tömegspektrometria) technikát igénylő eljárással a modern laboratóriumok könnyedén azonosítják. A jól felkészült vizsgálólaboratóriumokban, így például a WESSLING Hungary Kft-nél is olyan átfogó vizsgálati csomagot alkalmaznak, amely képes több, mint 500 vegyületet egyidejűleg megvizsgálni – mondta el a Laboratorium.hu-nak a cég szakembere, Dr. Szigeti Tamás János. A vizsgálatokra minden bizonnyal igen nagy szükség lesz a közeljövőben, ugyanis az idén január elsejétől lépett hatályba Az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X.25.) Kormányrendelet módosítása, amelyben kibővítették az ivóvízben vizsgálandó peszticidek listáját: mostantól vizsgálni kell többek között a a glifozátot, valamint annak bomlástermékét, az AMPA-t is.

A laboratóriumi szakember igyekszik mindenkit megnyugtatni: az a tény, hogy mostantól ezt a gyomirtót is vizsgálni kell az ivóvízben, természetesen nem jelenti azt, hogy a glifozát valóban jelen van az ivóvízben. Az agráriumban világszerte közel ezer vegyületet használnak, növényvédő szereket pedig már évtizedek óta mérnek az ivóvízben, és a mikrobiológiai, illetve kémiai vizsgálatokhoz hasonlóan ezekre a molekulákra is szigorú határértékeket jelölnek ki.

Ami a víz vizsgálatát illeti, a Laboratorium.hu a Víz Világnapja alkalmából közzétett cikkében részletesen is bemutatja, hogy mi mindent lehet megtalálni a mindannyiunk számára nélkülözhetetlen elemben.