Egyre többet beszélünk a méheket veszélyeztető környezeti tényezőkről, főleg a peszticidekről és az éghajlati változásokról, melyek hatására már-már a kihalás fenyegeti ezeket a nélkülözhetetlen rovarokat. Van azonban egy „belső” ellenségük is, amely ellen nemsokára vegyszerek helyett már környezetbarát módszerrel harcolhatunk.
Ez a gyilkos tényező az ázsiai méhatka (Varroa destructor), amely rátapad a méhekre, hogy azok testnedvével táplálkozzon. Így amellett, hogy legyengíti szervezetüket, egyéb kórokozókkal is megfertőzheti őket, s ily módon a kaptárba bejutva akár a teljes méhkolónia pusztulását okozhatja.
Elsősorban az Apis mellifera és Apis cerana fajokat támadja meg, de más, beporzást végző rovarokban is felfedezték már jelenlétét. Ilyen gazdatest lehet például a poszméh (Bombus pennsylvanicus), a ganéjtúró (Phanaeus vindex) és a zengőlégy (Palpada vinetorum) is.
Ezekben a rovarokban a méhatka nem szaporodik, de segítségükkel képes a terjedésre.
A méhészeknek mindeddig nem állt rendelkezésére igazán hatásos ellenszer, a közelmúltban azonban olasz fizikusok egy csoportja felfedezte, hogy a hideg plazma segítségével úgy pusztíthatók el ezek az atkák, hogy a méhek ne kerüljenek veszélybe és semmilyen káros anyag ne keletkezzen a használat során.
De mi is az a hideg plazma?
A plazma valójában ionizálással létrehozott forró gáz. Ennek szobahőmérsékleten előállított változata a hideg plazma, amely kiváló baktérium-, gomba- és vírusölő, ezért eddig elsősorban élelmiszerek (gyümölcsök, húsfélék) és különböző felületek fertőtlenítésére használták.
Az elektromos háztartási gépeket gyártó brit Dyson cég például a Liverpooli Egyetemmel közösen olyan szellőztetőrendszer kifejlesztésén dolgozik, amely a hideg plazma segítségével képes a beltéri levegőt atka- és allergénmentessé tenni.
Az ő kutatásaikhoz kapcsolódva egy fiatal olasz startup cég, a Convective Knowledge fizikusai arra a felismerésre jutottak, hogy a hideg plazma eljárás a méhek védelmében is bevethető. Ha ugyanis a kaptárakat oly módon kezelik, hogy a méhek megmártózzanak a plazmában, a rajtuk élősködő atkák elpusztíthatók, még mielőtt elszaporodhatnának a kolóniában.
A laboratóriumokban végzett kísérletek sikeresnek bizonyultak, de a gyakorlati alkalmazás még várat magára. A következő fázis a módszer „élőben”, közvetlenül a kaptárakban való kipróbálása lesz, jelenleg a cég ehhez keresi partnereit – írta a greenMe.
Kapcsolódó anyagok:
