A nagyvárosok műanyag hulladéka egészen az UNESCO világörökségi listáján lévő Galápagos-szigetetekig eljut, nagy veszélybe sodorva a csak ott élő iguán-, teknősbéka-, hal- és madárfajokat. A 25 ezer lakosú szigetvilágban minden évben takarítókommandók kötnek ki a strandokon és a sziklás övezeteknél a károk csökkentésére, de ez nem elég a probléma megoldásához.
A begyűjtött hulladék több mint 90 százaléka nem a Galápagos-szigetekről, hanem Dél- és Közép-Amerikából származik, a hulladékok nagy részén ázsiai márkajelzés van – mondta el Jorge Carrión, a Galápagosi Nemzeti Park (GNP) igazgatója, aki szerint mindenféle műanyaghulladék felgyülemlik a galapagosi partoknál.
Óvszerek, szandálok, öngyújtók, tollak, fogkefék, mentőövek és sörösdobozok szennyezik az állatok élőhelyeit.
1996 óta az amatőr horgászok nem csak a szigetcsoport székhelyét, Santa Cruz szigetet, de a távolabbi szigeteteket is megtisztítják, az összegyűjtött hulladékról pedig jegyzéket vezetnek.
2019 első negyedévében 8 tonna hulladékot gyűjtöttek össze,
2018-ban 24,23,
2017-ben pedig 6,48 tonnát.
Az összegyűjtött hulladékok hatalmas műanyag zsákokba gyűjtik, és Puerto Ayoránál hajóra rakják, onnan a kontinensen lévő égetőművekbe kerülnek. A GNP igazgatója szerint ugyanakkor ez nem oldja meg problémát, egyszerűen túl sok a szemét: a világ lelkiismeretére kell hatni, hogy hagyják abba a hulladékok tengerbe dobálását.
